Tünde
11 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Nézzük meg Aszef szemével, hogy zárul be Magyarország

11
2015.09.14. 07:58
Nézzük meg egy kitalált szír menekült család szemével, milyen lehetőségük lesz bejutni Magyarországra és az EU-ba, ha októberre teljesen elkészül a kerítés. Ha nem lesznek tranzitzónák, a kerítés szerbiai oldalán kell majd várakozniuk a belépésre. Vajon mit jelent az az Orbán Viktor által idézett mondat a a schengeni kódexből, hogy az EU külső határain csak nyitvatartási időben lehet majd belépni? A mostaninál jóval kevesebben és lassabban juthatnak csak át a határon, viszont rendkívül gyorsan ki is utasíthatják őket.

Rendesen átalakította a kormány a menekülteket érintő terveit egy nap alatt. Szerdáig a kormánypárti politikusok – névvel és név nélkül is – arról beszéltek, hogy a kerítés, a büntetőjogi változások és a szerb–magyar határra épített tranzitzónák hogy fogják feltartóztatni, majd visszafordítani a menekülteket.

Ehhez képest Lázár János csütörtöki Kormányinfóján derült ki, hogy másképp fog kinézni az új időszámítás, mint ahogy azt a fideszes politikusok és mi is hittük addig. A sokat emlegetett, államon kívül létező, csak Szerbia felé nyitott tranzitzónák például egyáltalán nem fognak megépülni. Ehelyett ügyintézési pontok lesznek a határon, és a menedékkérők legálisan csak ezeken keresztül juthatnak be az országba.

Átmászni a kerítésen?

Nézzük az egész helyzetet egy kitalált szír menekült család, mondjuk az Aleppóból elmenekült Aszef, a felesége és három gyermeke szemével. Tegyük fel, hogy Aszefék egy törökországi menekülttábor után Görögországon, Macedónián és Szerbián át valamikor szeptember végén jutnak el a magyar határhoz. Addigra a NATO-drót mögött felépül a 3,5 méter magas acélkerítés is. Hogyan tovább?

1. lehetőség: Aszefék átmásznak a NATO-drót, becenevén a gyoda alatt, majd valahogy sikerül átmászniuk a kerítésen is. Ha nem veszik észre őket (amire elég kicsi lesz az esély), árkon-bokron valahogy talán eljutnak Ausztriáig. Ha elfogják őket a magyar rendőrök, illegális határátlépésért börtönbe zárhatják őket Magyarországon, vagy gyorsított eljárásban kiutasíthatják őket az országból. Alapesetben 3 év börtön szabható ki ezért, de ha Aszefnél fegyvert találnak, vagy egy zavargás közben mászik át, akkor 2–8 év is kiszabható érte, ha pedig eközben egy magyar rendőr vagy katona meghal, akkor akár 10 év is lehet a büntetés. Miután Aszeféknak gyermekei vannak, a nemrég elfogadott törvények szerint őket elvileg nem küldik börtönbe (hacsak nem olyan súlyos a bűncselekmény), hanem az egyik befogadóállomáson házi őrizetet rendelnek el ellenük, ahol a gyermekeikkel együtt maradhatnak.

2. lehetőség : Elmennek a magyar határkerítés egyik szigorúan őrzött átjárójához, hogy regisztrálják magukat az ügyintézési pontoknál. A legutolsó hírek szerint 10-12 ilyen átlépési pont lesz a 175 kilométer hosszú kerítésen. Aszeféknak itt valószínűleg be kell állniuk egy nagyon hosszú sorba, hogy a menekültkérelmüket egyáltalán benyújthassák Magyarországon. A sor nemcsak azért lesz biztosan hosszú, mert naponta ezrek érkeznek a határhoz, hanem az ügyintézés tempója miatt is.

Csak nyitvatartási időben

Orbán Viktor többször külön hangsúllyal is megemlítette a szeptember 3-án Brüsszelben tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy szeptember 15-től maradéktalanul betartja Magyarország a Schengeni határ-ellenőrzési kódexet, ami szerint

a külső határokat csak a határátkelőhelyeken és azok hivatalos nyitvatartási ideje alatt lehet átlépni.
Orbán Viktor Brüsszeli sajtótájékoztatója a menekültügyről 2015.09.03.

Hogy ez mit fog jelenteni a gyakorlatban, egyelőre nem tudni. Itt inkább csak kérdéseink vannak. Aszef és családja csak 8 és 16 óra között nyújthatja majd be menekültkérelmét a magyar határon? Vajon ebédidőben lehet majd menekültkérelmet beadni? Vagy a fokozott érdeklődés miatt meghosszabbított nyitvatartási idő lesz a kerítésnél? A görögök valami ilyesmivel próbálkoztak, össze is omlott náluk a menekültügyi rendszer.

Kérdéses lesz az is, hány magyar hivatalnok fog foglalkozni a menekültkérelmek befogadásával a határon. Vajon milyen gyorsan találja majd meg a fiókban a szükséges pecséteket Margitka, az ügyintéző? Milyen gyorsan fogja kitölteni a papírokat? Vajon milyen formai hibák miatt dobják vissza a beadott menekültkérelmet? A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal pénteken mindenesetre azt mondta az Indexnek, hogy majdnem ötszáz fős létszámbővítést tervez.

Az sem lesz mindegy Aszeféknak, hogy amíg a sorukra várnak, milyen körülmények között kell dekkolniuk a kerítés szerb oldalán. Vajon a szerb hatóságok adnak itt ellátást? Lesz hova behúzódni az eső vagy a hideg elől? Ki takarítja el a felgyülemlő szemetet? Ha a várakozás miatt felmegy a pumpa az emberekben, mint ahogy erre már bőven volt példa Magyarországon, hogyan fogja kezelni a helyzetet a szerb rendőrség? Ez az egész innentől Szerbia problémájává válik. A miniszterelnök mindenesetre már most azt ajánlotta a három nagyobb segélyszervezetnek, hogy a kerítés szerbiai oldalán gondoskodjanak a menekültekről. De adunk egy jó üzleti tippet is: nyisson már most egy kis bódét szerb oldalon, ahol tripla áron árulhat ásványvizet, chipset, szendvicset, cipőt, meleg ruhát, sátrat, szappant és pelenkát a menekülteknek.

Ha sikerül kiállni a sort, és Aszefék eljutnak a magyar határállomásig, ott beadhatják menedékjogi kérelmüket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatárásnak. Részt kell venniük egy 1-1,5 órás elbeszélgetésen, ahol tolmács is lesz. Megkérdezik, honnan jöttek, miért menekülnek. Néhány ellenőrző kérdést is kapnak a hazájukról vagy a városukról, hogy kiszűrjék, valóban onnan jönnek-e.  Lefényképezik őket, és ujjlenyomatot vesznek tőlük, azaz regisztrálják őket a uniós menekült-nyilvántartó rendszerben, az EURODAC-ban.

Amikor a hatóság felgyorsul

Hamar szembesülhetnek azonban a „jogi határzár” fogalmával. A menekültkérelem elfogadására ugyanis csak akkor van esélyük, ha igazolni tudják, hogy Szerbiában már menedékjogi kérelmet nyújtottak be, de azt a szerb hatóságok nem fogadták be, vagy nem tárgyalták meg fair módon. Erre három napjuk van.

A kérelem elbírálásáig Aszefék legalább beléphetnek Magyarországra. Valószínűleg buszra ültetik őket, és elviszik őket a röszkei, a bicskei vagy a vámosszabadi befogadóállomásra. Itt szállást és napi háromszori étkezést kapnak, vagy napi 1000 forintot élelmiszer-vásárlása és havi 8 ezer forint zsebpénzt.

Közben a menekültügyi hatóság gőzerővel igyekszik feldolgozni Aszefék menedékjogi kérelmét. 8 napon belül döntést kell hozniuk. Ez nem lesz túl nehéz feladat, mert a magyar hatóságok várhatóan szakmányban állítják majd ki az elutasító határozatokat: Szerbia biztonságos ország, semmi nem indokolja, hogy Aszefék Magyarországon kérjenek menekültstátuszt, azaz gyorsan kiutasítják őket Szerbiába.  Lázár János azt mondta, hogy az egész menedékkérelmi procedúra maximum 12 napot fog igénybe venni, ami jelentős gyorsulás (Németországban 1 évig tart jelenleg).

Vissza Szerbiába!

A következő nagy kérdés, hogy vajon Aszefékat még megtalálja-e a kiutasításról szóló határozat mondjuk a Győr melletti befogadóállomáson. A befogadóállomás ugyanis most még nem börtön: azt a menedékkérők 24 órára elhagyhatják. Nagyban mernénk fogadni rá, hogy Aszafék ekkor már rég nem lesznek Magyarországon, bármilyen gyorsan is intézkednek az ügyükben a hatóságok. Ha találnak egy embercsempészt, eddigre már rég átjutottak Ausztriába.

Ez Aszeféknak talán még járható út is lenne, az ő esetükben ugyanis a magyar hatóságok csak korlátozottan rendelhetnek el menekültügyi őrizetet. Aki ugyanis kiskorú gyerekkel érkezik, annál ez csak végső esetben rendelhető el, és akkor is csak maximum 30 napra. A nem gyerekeseknél azonban a magyar hatóságok bekeményíthetnek: első lépésben három napig vehetik menekültügyi őrizetbe az embert, amit utána a bíróság többször is meghosszabbíthat legfeljebb hat hónapig. Erre számos okot sorol fel a törvény: menekültügyi őrizetbe vehető, akinél tartani lehet attól, hogy nem tér vissza a befogadóállomásra és nem várja ki az eljárás végét, akinek nem tisztázott a személyazonossága és az állampolgársága, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent stb.

Mi várható mindezek alapján? A menekültek mozgását nemcsak a kerítés, de a bürokratikus eljárás is jelentősen lelassíthatja, viszont hihetetlenül felgyorsítja az országból való kiutasításukat. Ma naponta 2000-3000 menekült érkezik Magyarország területére. Ha a hivatalok a „személyi és tárgyi feltételek hiányára” hivatkozva komótosan fognak dolgozni, az országba bejutók száma a töredékére csökkenhet, akiket viszont  gyorsan vissza is lehet küldeni Szerbiába. A magyar kormány épp ezt akarja: menjen el a híre annak, hogy erre nem nagyon érdemes próbálkozni. És egy új problémát generál, de az már nem a mi bajunk lesz, hanem Szerbiáé.

Köszönjük a Helsinki Bizottságnak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségét.