Nyitvatartási ideje lesz Magyarországnak

A kormány döntött a tömeges bevándorlás helyzet miatt a válsághelyzet kihirdetéséről két megyében: Csongrád és Bács-Kiskun megyében.

– jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő Szegeden, ahol a kormány éppen rendkívüli ülést tart. A tanácskozás továbbra is tart, várhatóan pontosítani fogják a válsághelyzet részleteit, például azt, hogy mennyi ideig is fog tartani.

Két tranzitzóna működik majd, Röszkén és Tompán - mondta el Kovács Zoltán újságírói kérdésre. A kormányszóvivő szerint ezek a tranzitpontok már működnek, 20 esetben folyamatban is van az elbírálás. Maga a menedékkérelem benyújtása pár perctől akár órákig is eltarthat, hiszen minden eset más - mondta Kovács.   

A tranzitzónákba csak nyitva tartási időben lehet belépni: reggel 6 és este 6 között lesz ügyintézési idő.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a bejelentés után röviden ismertette a jelenlegi bevándorlási adatokat. Júliustól szeptemberig:

•    32979 afgán 
•    66896 szír
•    33231 bangladesi
•    3630 iraki
•    9217 pakisztáni

személy érkezett Magyarországra, de megnőtt az Indiából, Nigériából és Szenegálból érkezők száma is. Mivel az ő arányuk majdnem megduplázódott a korábbihoz képest, ez is indokolja a kormány döntését Bakondi szerint.

A miniszterelnöki főtanácsadó azt is közölte, hogy a tegnapi adatok szerint közel 171 ezer menedékjogi eljárást indított el Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). 65 ezer esetben ezt már leállítottak, mert a kérelmező ismeretlen helyre távozott, 95 ezer eljárás jelenleg is tart. Érdekes számadat, hogy 4 ezer esetben döntöttek kitoloncolásról.

Hétfő éjfél óta bűncselekménynek számít az illegális határátlépés, Bakondi ismertetése szerint kedden emiatt 60 embert vettek őrizetbe a rendőrök: 15 embert az ország belterületén, 45-öt pedig még a határnál. 73 esetben rongálták vagy vágták át a határt lezáró kerítést és gyodát. Ez a mai naptól, a határzár építésének akadályozásával együtt bűncselekménynek számít. Az ügyekben a Szegedi Járási Bíróság és Törvényszék dönthet.

Bakondi a tranzitzónák körülményeit és az ott lefolytatott menedékjogi eljárást röviden ismertette. A határon, egy hatvan méteres sávban kijelölt tranzitzónákba egy ponton lehet belépni, Szerbia felől. Itt indítják el az eljárást, először egy ezt igénylő űrlap kitöltésével, amelyben tolmácsok segítik az érkezőket. Ezt követően történik meg a regisztrálás a menedékkérőknél, ahogy eddig is, úgy mostantól is fotót készítenek, adatokat és ujjlenyomatokat rögzítenek a kérelmezőktől. Az eljárások ezt követően indulnak meg, csak az maradhat, aki biztosan nem közvetíthető ki harmadik országhoz biztonságosan (vagyis nem toloncolható vissza Szerbiába). A menedékjogi döntéseket 24 órán vagy 8 napon belül hozza meg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Ehhez ingyenesen jogi és tolmácsolási segítséget kérhet bárki.

Ha elutasítják a menedékjogi kérelmet, 7 napon belül bárki fellebbezhet. Az eljárás és a fellebbezés idéjére mindenkit a tranzitzónákban szállásolnak el. A kísérő nélküli kiskorúakat és a speciális megfigyelésre szorulókat (pl. betegeket, testi vagy szellemi sérülteket) egy megfelelő befogadóállomásra vagy szakintézménybe irányítják.

A tranzitzónákon belül, mindenki szabad ember. Ebből kifolyólag azt bárki elhagyhatja Szerbia irányába.

Ellátást is biztosítanak a határmenti területeken: élelmiszert és egészségügyi ellátást kapnak a menedékkérők.

Kovács Zoltán szóvivő elmondta, hogy mindez sok pénzébe kerül a magyar államnak: „Magyarország eddig 200 millió eurót költött a helyzet kezelésére, az EU-tól eddig 7 millió eurót kapott” – jelentette ki.