Friderika
3 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Így szívatja az igazságszolgáltatás a menedékkérőket

2015.09.18. 07:44

Egészen különös módon, tudtukon kívül kerülnek lehetetlen helyzetbe azok a migránsok, akik ellen a magyar határzár megsértése (például a kerítés átmászása) miatt büntetőeljárás indul.

Az illegális határátlépőkről a nemrég életbe lépett új szabályoknak megfelelően gyorsított büntetőeljárás keretében döntenek. Azt a sajtó és a jogvédők már feltárták, hogy ennek milyen garanciális hiányosságai vannak. Az eljárások tanulmányozása közben azonban most

egy olyan csapdára bukkantunk, amire ezeket az embereket senki sem figyelmezteti.

A héten frissen elindult büntetőeljárások keretében a szegedi járásbíróságon sorozatban születnek a terhelő ítélek a határzár-sértések miatt: az ítélet 1-2 év kitiltás Magyarország területéről. Ha az érintett fellebbez, hosszabb időre házi őrizetbe kerül valamelyik táborban.

Mivel a kiutasítottak minél hamarabb el akarnak jutni Nyugat-vagy Észak-Európába, inkább visszamennek Szerbiába, hogy másik útvonalon próbálkozzanak. Ezért a kirendelt védőügyvéddel megbeszélik, hogy nem fellebbeznek: a kiutasító döntés így azonnal jogerőre emelkedik.

A kiutasítottakat ekkor a rendőrök a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) helyi létesítményéhez kísérik, ahol pár nap alatt lefolytatják a kiutasításhoz szükséges idegenrendészeti eljárást.

És itt jön a csavar a történetben.

A BÁH ugyanis a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó törvény értelmében

nem Magyarországról, hanem az Európai Unió területéről utasítja ki őket.

Mivel a kitiltottak adatait a tagországok megosztják egymással, (a kitiltás hatálya alatt) hiába próbálkoznak majd máshol, az EU egyetlen országában sem lesz esélyük a legális belépésre vagy menedékkérelem benyújtására. A határzár megsértői tudtukon kívül egy olyan vágányra kerülnek, amely a veszélyes és az embercsempészek miatt drága illegális határátlépések felé viszi őket. Szigorúan véve senki nem csap be senkit, a menedékkérők mégis nagyon pórul járnak.

Az is kérdés, hogy mi történik azokkal, akiknek a menedékkérelmét az átlépési pontoknál elutasítják, arra hivatkozva, hogy biztonságosnak minősített országból (Szerbiából) érkeztek - mondja Iván Júlia, a Helsinki Bizottság jogásza. A döntésről a menedékjogi törvény előírása szerint szerb nyelvű igazolást kellene kiállítani: Szerbia azokat köteles visszavenni, akik rendelkeznek ilyen dokumentummal. Csakhogy a Helsinki Bizottság emberei egyetlen elutasított menedékkérőnél sem láttak ilyen igazolást.

Az is probléma, hogy a kerítés és a tényleges határ közötti terület Magyarországhoz tartozik, ugyanakkor Magyarország úgy viselkedik, mintha nem terjedne ki rá a joghatósága: akit oda Magyarországról visszaküldenek, azért a szerb hatóságok nem mehetnek át, Magyarország viszont mossa kezeit.

Nem megnyugtató a kitiltottak helyzete sem: Szerbia napi 80 embert hajlandó így visszafogadni, a most felpörgő büntetőeljárásokban azonban ennél jóval több ilyen ítélet születik majd, vagyis egyre több embernek kell majd egyre többet várnia őrizetben, hogy Szerbia végre hajlandó legyen őket átvenni.