Vilhelmina
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Homokszem került az igazságszolgáltatás gépezetébe Szegeden

2015.09.19. 19:03

Egy szeptember 18-án, a határzár megsértésével Magyarországra érkező migráns ma fellebbezett az első fokú kiutasító ítélete ellen. Ha az afgán férfi másodfokon is veszít, jogi képviselője Strasbourgba viszi az ügyét. A menekültválságra válaszul nemrég jelentősen szigorított magyar szabályozásról így a kormánytól független jogi fórum mondana kötelezően figyelembe veendő véleményt.

"Rábeszéltem a srácot, hogy kérjük ki a Szegedi Törvényszék ítéletét is, és aláírattam vele, hogy ha veszít, Strasbourgba vihessem az ügyét"

– számolt be az Indexnek egy szuszra Kovács Tamás szegedi ügyvéd arról, hogy tudomása szerint afgán ügyfele az első, aki fellebbezett az őt Magyarországról kiutasító első fokú ítélet ellen.

Az Index már többször beszámolt róla, hogy a héten felpörgött az illegális határsértők ügyét gyorsított eljárásban tárgyaló Szegedi Járásbíróság, és sorban ontja a lényegében egy kaptafára készülő kiutasító ítéleteket. Azt is megírtuk, hogy a migránsok nem fellebbeznek, mert abban bíznak, hogy más útvonalon hamar tovább indulhatnak, míg ellenkező esetben idegenrendészeti őrizetben kéne kivárniuk a jogerős ítéletet. Így viszont azonnal jogerőre emelkedik az ítélet, aminek következtében az idegenrendészet nem tehet mást, mint hogy az egész Európai Unió területéről kitiltja őket.

Kovács Tamás a Párbeszéd Magyarországért szegedi csoportjának a tagja, ahol, mint mondta, felismerték, hogy a szerintük a BTK a héten hatályba lépett, nemzetközi egyezménybe ütköző módosítása ellen csak úgy lehet hatékonyan fellépni, ha azt a Strasbourgi emberi jogi bíróságon kényszerítik ki. Ezért az urdu tolmács segítségével

meggyőzte a fiatal afgán férfit, hogy fellebbezzen, mert ezzel a többi menekültnek segíthet.

Mindezt az Index kérdésére válaszolta, hogy nem érzi-e úgy, hogy politikai célokra használnak egy az egész ügyből nem sokat értő embert.

Kovács szerint az a fő jogi probléma, hogy az addig szabálysértésnek minősülő tiltott határátlépés büntetőjogi tényállás lett. A menekültügyi eljárások Magyarország által is aláírt nemzetközi alapdokumentuma, a Genfi Egyezmény szerint azonban nem büntethető, aki közvetlenül olyan területről érkezik, ahol veszélyben van. Márpedig, mint mondta, Szerbia az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Amnesty International szerint nem biztonságos ország. A magyar kormány júliusban minősítette Szerbiát biztonságosnak.

A férfi Kovács szerint a hazájában dúló háborús konfliktus elől menekült, Szírián keresztül. Magyarországra érkezése előtt

nem volt lehetősége menedékjogot kérni, mert a hatóságok vonatról vonatra pakolták:

a szerb menekültrendszer nem működik, Szerbia ezért nem tekinthető biztonságosnak. A határsértést elismerte, de Kovács szerint amikor védence a határkerítéshez ért, nem akart átjönni, csakhogy az őt kísérő embercsempészek miatt olyan erős pszichés fenyegetettségben volt, hogy nem tehetett mást. A bíróság erre a sztorira nem volt vevő, és nem tette lehetővé a Kovács által javasolt tanúk meghallgatását.

Az afgán férfi idegenrendészeti őrizetbe került, és Kovács szerint – mivel ez az első ilyen ügy, amit a Szegedi Törvényszék tárgyal majd – 72 órán belül meglesz a jogerős (várhatóan szintén terhelő) ítélet is. Az ügyészség nem fellebbezett, így a fellebbezéssel a vádlott nem kockáztatta, hogy másodfokon súlyosbítják az ítéletét.

Ha az afgán férfit kiutasítják, valószínűleg elvész ügyvédje szeme elől, hiába vannak meg az adatai. A strasbourgi eljárás azonban nem igényli a személyes részvételét, az pusztán a bírósági dokumentumok és a megbízólevél alapján elindítható és – ha befogadják – lefolytatható.

Az Index kérdésére, hogy az ügyeket gyorsított eljárásban tárgyaló bírók közül eddig hogyhogy nem fordult egy sem az Alkotmánybírósághoz az övékéhez hasonló aggályokkal, Kovács Tamás azt mondta, hogy ez jogos felvetés, de nem neki kell rá válaszolni.