A nap, amikor úgy tűnt, enyhül a menekültválság

Ha területi lebontásban nézzük, az alábbi helyeken voltak Magyarországot közvetlen érintő fejleményei a menekültválságnak vasárnap:

• magyar-szerb határ
• magyar-horvát határ
• magyar-osztrák határ
• szerb-horvát határ
• Budapest
• és néhány környékbeli főváros.

És akkor most nézzük a részleteket.

Magyar-szerb határ

A kedd óta élő határzár és annak büntetőjogi védelme megtette a hatását, ezen a szakaszon már nincs menekülthelyzet. Ennek jele volt, hogy az ásotthalmi határátkelő pénteki megnyitása után vasárnap a magyar-szerb közúti közlekedés legfontosabb határátkelőjének, a röszkeinek a megnyitását is bejelentették. Egyelőre azonban csak az autópályán lévő átkelőhely nyílik meg, a régi közúti, az úgynevezett Horgos2 még nem.

A Szegedi Törvényszéken közben vasárnap is nagyüzemben folytak a határzárátlépési ügyek tárgyalásai. Huszonhat ügyet terveztek tárgyalni, 23 esetben már ki is mondták a bűnösséget: 11 embert 1, míg további 12 ember 2 évre utasítottak ki Magyarország területéről. Az elítéltek közül 1 iráni, 7 pakisztáni és 15 afgán állampolgárságúnak vallotta magát.

Magyar-horvát határ

A szombatihoz hasonlóan szervezetten folyt a beérkező menekültek átvétele és elszállítása a határról. Több mint háromezren már szombat éjszaka, illetve vasárnap hajnalban megérkeztek a határhoz – csak Zákányba, a gyékényesi vasútállomáshoz mintegy kétezren –, majd a kora délutáni órákig senki.

Beremenden például 40 busz várta már reggel a migránsokat, végül az első horvát buszkonvoj délután három körül érkezett meg. Igaz, utána viszont a magyar buszok csak három és félóra után indultak el az átszállított migránsokkal. Letenyéhez viszont délután már nemcsak buszokkal, hanem taxikkal is érkeztek a menekültek, este pedig megjöttek az első migránsok Barcsra is. Zákányba estig több mint ezren érkeztek, őket vonatra szállították, és úgy vitték tovább. Rosszabbul járnak viszont, akik normál vasúti forgalomban mennének vagy jönnének a két ország között: a MÁV ugyanis ideiglenesen Gyékényesnél és Magyarbólynál is leállította a vasúti közlekedést.

Ezen a határszakaszon a határzár kialakítása vasárnap is tovább folyt: a gyoda elkészítése után a 41 kilométeres szakasz egyes helyein már a 3 méter magas kerítés épül. A horvátok ugyanakkor erre felkészülve már egy C tervről beszélnek, aszerint spontán engedik a menekülteket a zöldhatárra, hogy nehezebb dolguk legyen velük a magyar hatóságoknak. 

Magyar-osztrák határ

A Vöröskereszt adatai szerint egyébként szombaton 12-13 ezer menekült érkezett Ausztriába. A nickelsdordi határnál vasárnap már a reggeli órákban további csaknem ötezer migráns várakozott az egyre lassabb osztrák beléptetési procedúrára.

Már napközben sejthető volt, hogy estére tízezresre duzzadhat itt a menekülttömeg, nem is volt meglepő, hogy három órakor az osztrákok lezárták Nickelsdorfnál – a hegyeshalmi átkelő osztrák oldalán – az autópályát (a magyar rendőrség először még a határátkelő lezárásról adott hírt, később pontosította a sztráda lezárására). Az autópályán így hamar több kilométeres összefüggő kocsisor alakult ki, és a forgalom lassan haladt egész addig, míg az osztrák hatóságok fél hétkor fel nem oldották a zárást.

Szerb-horvát határ

Tovarnikban feszültté vált a helyzet vasárnapra. Egyfelől menekültek újabb nagy tömegei érkeztek az átkelőhöz, másfelől elromlott az idő, néhány óra altt 20 fokot hült a levegő és intenzíven esett is. Sokan sárban éjszakáztak, mivel azon a helyen, ahol a továbbszállításukra vártak, nincs fedett hely.

Napközben el is terjedt a hír, hogy a horvát hatóságok ezt a tábor bezárják, a menekülteket a vasútállomás területéről buszokkal viszik tovább egy újonnan megnyílt központi gyűjtőtáborba. A városba ellátogatott egyébként a horvát ellenzék vezetője is, aki nagyon kritikusan beszélt kormánya intézkedéseiről. A késő délutáni órákban a migránsokat itt valóban kordonok közé szorították, de a feszültséget közben fokozta az is, hogy Szerbia felül újabb menekültek érkeztek.

Budapest – Bukarest – Zágráb

Szijjártó Péter reggel a román kollégájának szólt be, aki korábban autista és elfogadhatatlan lépésnek nevezte, hogy már román határ felé is elvinnénk a kerítést. Aztán este dél felé nézett, és gyorsan kiosztott egy tockost a horvátoknak is.

Akik egyébként egymással is szájkaratéznak, Tomislav Karamarkónak, az ellenzéki HDZ elnökének a szerb határnál adott nyilatkozatára a belügyminiszter úgy reagált, hogy forduljon inkább a barátaihoz, Orbánhoz és Vulinhoz, Milošević pionírjaihoz, akik együtt keltik ezt a hisztériát, és hogy nekik viszont a pápa és Merkel kancellár a szövetségesük. Na erre meg is kapta a magáét Berlinből: a német belügyminiszter nyomban rászólt, hogy oké, de akkor Szlovéniával együtt be kellene tartaniuk a dublini előírásokat. Mi is juthatna erről eszünkbe, mint hogy „hajrá, Európa, hajrá, európaiak!”

Németország

Egy menedékkérő terrorizmus gyanújába keveredett, és nem a magyar megafonos értelemben. A szíriai férfi néhány hete arról beszélt lakótársainak egy Brandenburg tartományi befogadóállomáson, hogy az ISIS tagjaként részt vett fegyveres összecsapásokban. A lakótársak által titokban, mobiltelefonnal rögzített kijelentései szerint embert is ölt.

Szintén Németországban egy menedékkérők elhelyezésére előkészített épületben keletkezett kár, a hatóságok szerint gyújtogatás miatt. A tűz egy olyan sportcsarnokban ütött ki, amelyben szerdán helyeztek el 330 ágyat menedékkérőknek. A Baden-Württenberg tartományi Wertheimben található épület használhatatlanná vált.

Szintén vasárnap a német belügyminiszter arról beszélt: Európa nem tud mindenkit befogadni, a dublini rendszer kiüresedett, ugyanakkor a kerítések nem jelentenek megoldást, de az EU-nak erős külső határokra van szüksége. Magyarországot dicsérte is az uniós jogok betartásáért, ugyanakkor szóvá tette a keddi röszkei eset kapcsán, hogy a menekültekkel szemben nem szabad erőszakot alkalmazni. A szintén nagyobbik kormánypárti CDU-politikus, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy már az EU-n kívül kellene benyújtaniuk a migránsoknak a menedékkérelmet.

Egyesült Államok

Amerika viszont minden eddiginél nyitottabbnak tűnik a menekültválság megoldására. Vasárnap előbb Hillary Clinton, a demokraták egyik elnökjelölt-jelöltje beszélt arról, hogy 65 ezer szíriai menekültet kell befogadnia az Egyesült Államoknak.

John Kerry amerikai külügyminiszter viszont ennél is nagyobbat ígért, miután Berlinben beszélt a német külügyminiszterrel, Frank-Walter Steinmeierrel. Azt mondta: az Egyesült Államok a kormány szándékai szerint 2016-ban az eddig tervezett 70 ezer helyett 85 ezer menekültet fogad be a világ minden részéről, 2017-ben pedig 100 ezret. Arról nem beszélt, hogy milyen arányban lennének köztük szíriaiak.