Olivér
8 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Miért hozza össze Orbán a menekülteket a cigányokkal?

2015.09.24. 10:35
Én a régi Fidesz-garnitúrából vagyok, amiből egyre többen kiszálltak - mondja Lakatos Béla, akit kétszer is nagy többséggel választották meg fideszesként a hétezres lakosságú Ács polgármesterének, de pártja romapolitikáját már az Indexnek 2013-ban adott interjújában is élesen bírálta. Az volt számára az utolsó csepp a pohárban, hogy szeptember elején Orbán Viktor a menekülteket a romákhoz hasonlította. Most már tényleg otthagyta a Fideszt, mi pedig elutaztunk hozzá Ácsra, hogy elmesélje, mi vezetett idáig, mit gondol a romák integrációjának sikertelenségéről és a menekültproblémáról. Interjúnkat az osztrák Die Pressével közösen készítettük.

A Fidesz megyei vezetői rögtön lemondták a városnapi programjaikat Ácson, mesél Lakatos Béla döntésének első közvetlen következményéről. A város következő nagy projektje a vízelvezetés fejlesztése lenne, ehhez azonban pályázatokon kell nyerniük: a polgármester nagyon reméli, hogy a történtek miatt nem fogják Ácsot diszkriminálni.

Lakatos Béla kapcsolata a Fidesszel még az első Orbán-kormányig nyúlik vissza, amikor a Magyarországra érkező első uniós roma pénzek elosztását felügyelő PHARE-bizottságot vezette. (A PHARE-programok célja az volt, hogy segítsék az uniós csatlakozásra váró országok felzárkózását a nyugati államokhoz.) Azt mondja, a párt és Orbán Viktor is rengeteget változott azóta.

Kicsoda Lakatos Béla?

Lakatos Béla ácsi polgármester az egyetlen olyan városvezető, aki büszkén vállalja cigányságát. Általában legfeljebb csak a színcigány települések élén áll roma vezető, ezzel szemben Ácson a roma lakosság tíz százalék alatti. 1969-ben született, a Szegedi Egyetemen végzett történelem–földrajz szakon. A Horn-kormány óta az összes kormánynak dolgozott minisztériumi tisztviselőként romaügyekben, főleg oktatási területen, az első Orbán-kormány idején roma PHARE-pénzek elosztásában segédkezett. Dolgozott az Európai Tanácsnál is, majd miután kabinetvezetőként összerúgta a port főnökével, Mohácsi Viktóriával, mert elege lett a jogvédő cigánypolitikából, több mint tíz éve visszajött Ácsra.

Először 2004-től iskolaigazgató volt, majd 2010 óta fideszes színekben polgármester. Akkor kétharmaddal nyert, 2014-ben pedig 56%-kal újraválasztották. Elnyerte az Európai Tanács és a Nyitott Társadalom Intézet első díját (Mayors Making the Most of EU Funds for Roma Inclusion), mert települési polgármesterként sokat tett a halmozottan hátrányos helyzetű romákért integrációval.

2013 végén fideszes párttagsága ellenére is keményen bírálta az Indexnek a kormány romapolitikáját és a Országos Roma Önkormányzat, azon belül is Farkas Flórián dominanciáját. Az interjú itt olvasható. Lakatos később azzal került a hírekbe, hogy a 2014-es parlamenti választás előtt a kisebbségi regisztráció tervezett szabályozása ellen tiltakozva felfüggesztette párttagságát. A Fidesz végül hallgatott a kritikára és módosította a törvényt, Lakatos pedig maradt a pártban. Egészen most szeptemberig, amikor Orbán Viktor egyik beszédén besokallt. Lakatos volt az egyik arca az iskolai szegrágáció ellen indított civil kampánynak, az Együtt jobb!-nak is. 

Hiába lobbiztak érte a Fideszben

Az első Fidesz-kormány közel sem volt ilyen szellemiségű, mint a mostani. Én a régi Fidesz-garnitúrából vagyok, amiből egyre többen kiszálltak, vagy már nem aktívak. 

– kezdi Lakatos, aki szerint az a Fidesz, amibe ő egykor belépett, konzervatív-konzervatív liberális elveken alapult, és Orbán Viktor maga is Bibó és hasonló személyiségek gondolatain nőtt fel. Mára azonban a Fidesz vezetője elment egy „demagóg, népnemzeti, néha szélsőséges, vagy ahogy ő nevezi, illiberális irányba".

Ez persze nem tegnap történt, Lakatos azonban még tavaly is a Fidesz jelöltje mellett kampányolt a parlamenti választáson, ahogy az önkormányzatin őt magát is Fidesz-színekben választották újra. Hogy miért maradt egészen mostanáig mégis a pártban? „Szeptember elejéig reménykedtem abban, hogy végre a roma politikában tudok belülről is tenni valamit.

Többször felmerült a Fidesz második vonalában, hogy engem bízzanak meg azzal, hogy a roma ügyeket koordináljam a minisztériumok között,

Járóka Lívia például ezért lobbizott a kormányzatnál. Azonban világos lett, hogy ezt soha nem tudjuk elérni. A Fideszben nincs is meg az akarat – de mindegy is, ki van kormányon –, hogy olyan roma emberek irányítsák a romáknak érkező pénzek elosztását, akik sokkal hatékonyabban tudnák azokat felhasználni." – mondja Lakatos.

Az ácsi polgármester több mint tíz levelet írt fideszes vezetőknek, Orbán Viktortól a közoktatási államtitkárig, Czunyiné Bertalan Juditig, melyekben felsorolta a kormány romapolitikájának szakmai problémáit, hogy mit kellene sürgősen megváltoztatni. Soha semmilyen pozitív választ nem kapott. Azt mondja, mostanra be kellett látnia: semmi nem fog változni, főleg Orbán Viktornak a nagykövetek előtt szeptember elején elmondott beszéde után.

Cigányok=menekültek

Az volt Lakatos számára az utolsó csepp a pohárban, amikor a miniszterelnök abban a beszédében párhuzamot vont a menekültek és a cigányság között, azt állítva: Magyarország sem kéri Nyugat-Európát, hogy éljenek együtt nagy számú cigány kisebbséggel, így nekünk sem mondhatja senki, hogy éljünk együtt nagy számú bevándorlóval.

„Miért hozza össze Orbán a menekülteket a romákkal? Mert a romákra hasonlítanak, a romák rasszjegyei olyanok, mint a menekültekéi, azért. Összehozza a kettőt, és ránk hivatkozik, hogy tessék, itt van egy másik csoport is, akiket már próbálnak segíteni és eleve rengeteg feladatot jelentenek a magyaroknak. Miközben ez a másik csoport,

a romák ugyanúgy magyar identitással rendelkeznek, keresztények, többszáz éve itt élnek, és közel sem olyan jellegű a probléma, mint a menekültügyben.

Ilyen alapon felhozhatta volna az itt élő németeket, szlovákokat, románokat, bárkit. Csak azokat nem hozta föl, mert nem olyan rasszjegyeik vannak, mint a cigányságnak." – vezeti le Lakatos, hogy mi is a valódi probléma a miniszterelnök hasonlatával. Saját városát hozza fel példaként, hiszen a 7000 fős lakosságú Ácson például csak 142-en vallották magukat romának, miközben ténylegesen úgy 500 roma élhet a településen. „Ebben is hiányos az információja a miniszterelnök úrnak,

a romák kettős identitása ugyanis sokkal erősebb, mint más nemzetiségieknél. Náluk az, hogy magyarnak vallják magunkat, ugyanolyan természetes,

mint hogy cigánynak élik meg otthon önmagukat. 80 %-uk ráadásul nem is beszéli a cigány nyelvet." 

Rasszizmust vél felfedezni a miniszterelnök hasonlatában? – kérdezem a polgármestertől.

Nem nyíltan mondja, de ebben valahol a háttérben benne van a rasszizmus is. Óriási problémák vannak ezen a területen, de nem csak Magyarországon, egész Közép-Kelet-Európában.

– hangzik a válasz.

Nem a romákkal, Farkas Flóriánnal törődnek

De a polgármester a kormányfő állításának nem csak azt a részét kifogásolja, hogy abban egymás mellé kerültek cigányok és menekültek. Lakatos szerint a romákra való hivatkozásnak az a része – amit a miniszterelnök előtt Trócsányi László igazságügy-miniszter is kifejtett már –, miszerint a kormány már így is rengeteget segít, törődik a romákkal, és ezért nem marad energiája a menekültekre, hazugság.

A polgármester azt mondja: az előző uniós ciklus roma felzárkóztatásra szánt pénzeinek nagy részét úgy költötték el, hogy abból szinte semmi nem jutott le az egyszerű roma emberekig. A felhasználás elképesztően pazarló volt, ráadásul Lakatos szerint „még a mai napig is olyan roma vezetőket tartanak pozícióban, akikről nyíltan kiderült, hogy a rájuk bízott szervezetek nem úgy használtak fel a pénzeket, ahogy kellett volna″.

Furcsának tartja azt is, hogy már az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Hegedűs István is elhatárolódik Farkas Flórián miniszterelnöki biztostól, hiába, hiszen Farkas mégis pozícióban maradhatott. „Ezek után nem csak bennem, hanem több más roma vezetőben és értelmiségiben is felmerül, vajon milyen információk lehetnek Farkas Flórián birtokában a kormányra nézve, hogy miközben ennyiért bárkit leváltottak volna, őt mégsem" – folytatja Lakatos. 

Semmit nem tesznek az integrációért

Miközben a magyar állam saját és uniós forrásait teljesen rossz hatékonysággal költi el a romákra, az alapprobléma még mindig ugyanaz. „A tanügyi igazgatásban dolgoztam, aztán pedagógusként majd iskolaigazgatóként is jártam az egész országot, és láttam, hogy az iskoláknak több mint felében előítélettel kezelik a roma gyerekeket, szegregálják őket. A nagy programok és szlogenek ellenére semmit nem változott a történet" – mondja a polgármester, aki azt a döbbenetes statisztikát idézi, miszerint Borsod megyében a szakmunkásnak tanulók hetven százaléka roma.

„A romáknak, főleg egy kistelepülésen, minden egyes percben azzal kell találkozniuk, hogy ők nem olyanok, mint a többiek: rosszabbak, kevésbé értékesek. Ha hosszú időn keresztül csak azt kapom, hogy te ilyen vagy, te olyan vagy, akkor persze, hogy ez szélső, törvénytelen pályákra terel romákat. Pedig a három éves cigány kisgyerek nem úgy indul, hogy lop, rabol, mint ahogy egyesek azt állítják, ez a vérünkben van.

Ha megnézed az óvodás kisgyerekeket, romák, nem romák még együtt játszanak, mert a gyerekekben még nincs előítélet.

De ahogy nőnek fel, az előítélet megjelenik, majd egyre erősödik. Mire elérik a nyolcadik osztályt, teljesen más irányba mennek a romák és nem romák. Előbbiek vagy kiesnek az iskolából, vagy ahogy az idézett statisztika mutatja, gimnázium helyett szakmunkásképző vár rájuk. És utána az olló csak tovább nyílik." – mondja Lakatos, aki szerint egyszerű oka van annak, miért nem működik az integráció:

Mert valójában nem tesznek érte semmit.

A polgármester több anekdotával világítja meg, mit is jelent ez a mindennapokban. Az egyik rögtön saját településéről, Ácsról szól: „Az előttem lévő testületben, amikor még nem voltam polgármester, valahogy csak nem készült el az az út, ami Jegespusztát (Ács cigányok által lakott külső részét) bekötötte volna a városba. Hogy miért? A faluszépítési bizottság illetékese ezt azzal magyarázta nekem, azért, mert ‚nem kell azoknak olyan gyorsan beérniük′. Vagyis hogy a cigányok csak ne jöjjenek be ide a központba." – meséli Lakatos, aki nem csak saját településén találkozott ilyen hozzáállással: „Borsodban voltam egy faluban, ahol épp közművesítés folyt, amit csak éppen a cigánytelepen nem csináltak meg. Kérdeztem, hogy miért nem. ‚Hát azoknak nem kell, úgysem tudják kifizetni′, ez volt a válasz. Ilyen mentalitással hogy akarnak valamit elérni? Nem is értem!"

Roma többségű falunak roma polgármestert!

A polgármester szerint ez egy ördögi kör: lehet panaszkodni, hogy a romák nem tudnak beilleszkedni és nem dolgoznak, de ha az iskolában igazából semmit nem teszünk azért, hogy gyerekként valami pluszt kapjanak, akkor nincs mit csodálkozni. „Egyszer az egyik nagyváros jegyzője azt fejtegette nekem, hogy á, nem kell ezeknek a gyerekeknek semmi! Mondtam neki, hogy persze, gondolhatja így, de akkor majd ne csodálkozzon, ha húsz év múlva azon fog kiabálni a jegyző úr, hogy ellopták a pénztárcáját. Ugyanazok a gyerekek, akikért most nem tesz semmit."

Lakatos szerint az önkormányzatok 70-80%-a azonban így gondolkozik, vagy legfeljebb próbálják az egész felelősséget lepasszolni a helyi kisebbségi önkormányzatnak – amit viszont jellemzően szintén képzetlen roma emberek vezetnek, akik egyedül nem képesek arra, hogy változást érjenek el. Változást elindítani első körben a rendes önkormányzati szinten lehetne. Az ácsi polgármester szerint természetesen a romák maguk is felelősek a kialakult helyzetért: leginkább azért, mert nem képesek kiállni a saját érdekeikért. 

Siklósnagyfalu és Besence polgármestereivel tervezünk két összejövetelt Borsodba és Baranyába, ahová szeretnénk meghívni a roma polgármestereket is. Hívogatom közben a borsodi településeket, és olyan falvakban, ahol a romák aránya a hivatalos népszámlálás szerint 10-15%, rendre megkérdezem, mennyi roma él a valóságban. A válasz: 50-60%! De nem csak ezeken, hanem még a 70%-os roma többségű településeken sincs roma polgármester. Ez jól mutatja, hogy a roma érdekérvényesítés mennyire minimális." – vezeti fel következő nagy tervét Lakatos Béla, ami nem más, mint

elérni, hogy a roma többségű településeken a következő választáson igenis induljanak el roma polgármester-jelöltek.

Végezetül a beszélgetésben ismét visszatérünk a menekültkérdésre.

Ha be kell fogadni száz menekültet, befogadjuk

„Rövid távon humánusan, hosszú távon reálisan kellene kezelni az egészet. Mert az nem humánus, hogy a rendőrök dobálják nekik az ételt, hogy aztán aki kapja, marja! Rövid távon Magyarország nem tudja megoldani ezt a problémát, a kerítéssel viszont végképp nem. Szerintem ezek kidobott milliárdok. Ha ebből a pénzből inkább Törökországban segítenék a szír menekülteket, hogy ott élhetőbb körülményeik legyenek, talán az hozzájárulna ahhoz, hogy nem indulnának el errefelé. Mindenki a saját hazájában érzi a legjobban magát.″ – mondja a polgármester.

Szerinte azonban Magyarországot még el sem érte a nagy menekülthullám, a magyar kormány a nemzeti konzultációval és az azt kísérő plakátkampányával már addigra bőven kialakított egy negatív képet a menekültekről. „Az előítéletet már akkor megalapozták. Ezt megváltoztatni már lehetetlen″ – teszi hozzá Lakatos, aki szerint a Fidesz egyértelműen a Jobbik előretörését próbálta meg ellensúlyozni, ezért fogalmaztak meg olyan üzeneteket, melyeket a két párt közt ingadozó szavazóknak is tetszenek: 

Orbán Viktor már most a következő választásra gondol, ennyi a történet, és úgy látszik, ebben neki mindegy, hogy mit áldoz föl.

Amikor szeptember 4-én  Budapestről elindult az autópályán Bécs felé a menekültek első nagy menete, Lakatos Béla rögtön felajánlotta nekik a város segítségét: vízzel, étellel várták volna a menekülteket, ha – számítása szerint a második napon – azok odaértek volna a Győr előtti településhez. Erre végül nem került sor, hiszen a kormány meggondolta magát, jöttek a menekültekért a buszok és hamarosan az osztrák határ is megnyílt előttük.

De vajon mit gondol a menekültekről Ács hétezer fős lakossága, és befogadna-e a polgármester menekülteket a városába? Azt mondja, a város ellenezné a menekültek befogadását, de ők akkor is megtenné: „Ács lakossága ma már ugyanúgy gondolkodik, ahogy Magyarország egésze, 80%-a ellenezné ezt. De ha százan kiabálják, hogy nem, nem, attól még nem biztos, hogy az a helyes. 

Azt gondolom, Ács mindig is befogadó volt. Ha azt mondanák, száz szíriai háborús menekültet kell Ácsnak befogadnia, mi ezt megtennénk, én is megtenném.

Ahogy Lakatos Béla az Indexnek már korábban elmondta: függetlenként vezeti tovább Ácsot, és gondolkozik rajta, hogy a 2018-as parlamenti választáson is elindul függetlenként.