Tamás
-7 °C
8 °C

Fukuyamát sokkolta Orbán

2015.10.09. 12:42

Izgalmas, másfél éven átívelő konferenciasorozat kezdődött el a CEU-n, melynek egyes állomásain a demokrácia jelenlegi állapotáról vitatkoznak a világ vezető társadalomtudósai. És ez most nem egy brosúraszöveg, mert az első konferenciát pénteken az amerikai Francis Fukuyama nyitotta meg, aki a Történelem vége című esszéjével igazi tudományos botrányhősként debütált, de a kilencvenes évek óta a konszolidáltabb politikatudományba betagozódva folyamatosan publikálja vaskos köteteit, melyekben újabb meg újabb szempontok szerint térképezi fel a politikai rendszerek működését. És bár a listáknak, meg rangsoroknak nem tanúsítok túl nagy jelentőséget, tény, hogy Fukuyamát mindenhol a legbefolyásosabb koponyák között tartják számon.

John Shattuck rektorhoz hasonlóan Fukuyama is igen szimbolikusnak tartotta azt, hogy a demokrácia válságjelenségeinek pont Budapesten próbálnak utánajárni, méghozzá – ahogy azt már nyilván kitalálták – Orbán Viktor illiberális kihívása miatt. Az amerikai professzort elmondása szerint óriási csalódással tölti el a kormány 2010 óta tartó tevékenysége, mivel amikor 1989-ben James Baker amerikai külügyminiszter stábjában először járt Budapesten, akkor Magyarország még élen járt a liberális/demokratikus átmenetben. A tusványosi beszéd meg egyenesen sokkolta, nem értette,

Hogyan állhat ki egy uniós tagállam vezetője az uniós alapértékek ellen?

Azonban nemcsak Magyarországon inog a liberális demokrácia, amire a kilencvenes években még olyan optimistán tekintettek, hanem Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is sokan úgy gondolják, hogy komoly válságot él át az egész politikai rendszer. Fukuyama csak érintett néhányat a felmerülő problémák közül, melyeket a kétnapos konferencia mélyebben is elemez:

  • Elsekélyesedés, azaz a demokrácia lényegének, a részvételnek az elsorvadása,
  • Visszacsúszás, az a jelenség, hogy több országban is visszafejlődnek a demokratikus intézmények,
  • A pénz uralma, azaz a gazdasági érdekcsoportok aggasztó befolyása a politikai versengés megnövekedett költségei közepette,
  • és az egyenlőtlenség fenyegetése, ami azt a jelenséget takarja, hogy a jövedelem egyre nagyobb koncentrációja az elvileg mindenkinek járó demokratikus jogok gyakorlására is negatív hatással lehet.

Fukuyama szerint Európa és az Egyesült Államok válsága két különböző alapra vezethető vissza.

Az USA elvileg többségi döntéseken alapuló rendszerében olyan erősen érvényesülnek a vétópontok, hogy az megbénítja a döntéshozatalt. A professzor kimutatta, hogy a republikánusok jobbszárnya (mely még Donald Trump népszerűségi mutatói alapján is az összes választó 8-10 százalékát teheti ki) képes olyan fontos kérdések rendezését blokkolni, mint a fegyvertartás korlátozása, a bevándorlók jogi státuszának rendezése vagy akár a költségvetés. Ráadásul az Egyesült Államok alkotmányos berendezése szabálygyűjteményből szent ikonná vált, ezért fel sem merülhet az, hogy a problémákra a több mint 200 éves intézményrendszer átalakításával válaszoljanak.

Sok európai államban viszont pont ennek a fordítottjával lehet találkozni: eltűnnek a fékek és egyensúlyok, uniós szinten pedig az a baj, hogy az uniós szerződésekkel

rossz helyekre osztották a hatalmat

És miközben az Európai Központi Bank erős jogosítványokkal rendelkezik, addig az Európai Parlamentnek alig van hatalma – és ezt a választók is tudják, ezért is szavaznak be könnyű szívvel annyi szélsőségest.

Fukuyama azonban arra is figyelmeztetett, ne vegyük készpénznek, hogy a liberális demokrácia mint rendszer globális válságba került. Ennek alátámasztására említett pár érvet (a demokráciában rejlő fejlődési potenciállal egy külön CEU-konferencia foglalkozik majd):

  • A Freedom House és más intézetek mérései szerint a demokratikus értékek globális szinten továbbra is terjedőben vannak.
  • Az elmúlt egy év súlyos válságai megmutatták, hogy Kína és Oroszország egyáltalán nem stabilabb a nyugati államoknál, nem jelent valódi alternatívát a liberális-demokratikus berendezkedéssel szemben.