Árpád
-2 °C
3 °C

Váratlan fordulat a rendőrarcok kitakarása ügyében

D NOE20120624009
2015.10.30. 07:39

Az Alkotmánybíróság tavaly egy határozattal véget vetett annak a majd 10 éves gyakorlatnak, hogy a rendőrök százezrekre perelhették sikeresen a róluk felismerhető képet közlő lapokat, csatornákat. Azóta a magyar média a világszerte elfogadott gyakorlatnak megfelelően bátran mutogathatta a szolgálatban lévő rendőröket – egészen mostanáig. Csütörtökön egy meglepő ítéletet kaptunk kézhez.

Így buktuk el a pert 

A konkrét ügy 2011-ben kezdődött, amikor az Index a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről tudósított: a sérelmeik, elmaradt járandóságaik miatt demonstráló tűzoltók és rendőrök füstbe borították a Kossuth teret. Több, a rendezvényt biztosító rendőr felismerte magát lapunk fotóin, és személyiségi jogainak megsértése miatt pert indított.

A bíróságokon – egy 2007-es, Péterfalvi Attila által szignált ombudsmani döntés óta – ugyanis az a gyakorlat rögzült, hogy mivel a (kizárólag rendőri feladatot ellátó) rendőrök nem közszereplők, a beleegyezésük nélkül nem közölhető a felismerhető képmásuk a médiában. Ezt a Kúria egy 2012-es, a bíróságok számára kötelező mintául szolgáló döntéssel szentesítette. A pert első fokon, majd 2013-ban jogerősen is elveszítettük.

¡No Pasarán!

Jogvédőkkel (elsősorban Majtényi László volt adatvédelmi ombudsmannal) együttműködve az Index úgy döntött, elmegy a falig, hogy a kialakult rossz gyakorlatot megváltoztassa: 2013-ban az Alkotmánybírósághoz fordultunk.

Az érvelésünk lényege az volt, hogy a szolgálatban lévő rendőr nem magánember, hanem az állam közhatalmat gyakorló képviselője, "arca".

Az állampolgároknak ezért joguk van (a sajtón keresztül tájékozódni) a tevékenységéről, a szólás- és sajtószabadság érvényesítése az ilyen helyzetekben előrébb való, mint a rendőr személyiségi jogi védelme.

Egy ritka jó AB-döntés

Az AB 2014 szeptemberében kimondta, hogy

a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a közlés nem öncélú.

Csak az az eset jelent kivételt, ha a tudósítás a rendőrt már nem az államhatalom képviselőjeként, hanem emberi mivoltában ábrázolja, mert például megsérült és szenved. Az AB a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét megsemmisítette.

AZ AB nem csak a konkrét ügyben határozott: általában döntött a sajtószabadság és a rendőrök személyiségi jogai közötti helyes egyensúlyról, és ezt a bíróságoknak a többi hasonló ügyben is alkalmazniuk kell.

polisza
Fotó: Index / Police.hu

Mivel az AB határozata a magasabb szintű norma, a kérdés csak az volt, hogy a Kúria mikor vonja vissza a már említett jogegységi döntést, hogy megkönnyítse a Fővárosi Ítélőtábla (FIT) dolgát a megismételt eljárásban. Ezt a Kúria idén februárban végül megtette, a szóvivője ugyanakkor arról beszélt, hogy továbbra is ki kell takarni a rendőrök arcát, ha nem nagy közérdeklődést kiváltó eseményen készül a kép.

Hidegzuhany

A FIT új, jogerős határozatát tegnap kapta meg az Index. Az történt, amire senki sem számított: a megismételt pert is a rendőrök nyerték, a bíróság ismét az első fokú ítéletet emelte jogerőre, és csak az indoklást változtatta meg. A Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanács ugyanis egészen máshogy értelmezte az AB döntését, mint addig mindenki más:

a kivételből csinált fő szabályt.

Szerintük ha a rendőr nem csak mereven áll, hanem példul érzelem fejeződik ki az ábrázatán, az már az ő legbelső lényege, ami személyiségi jogi védelemre szorul. Az AB határozatát pedig úgy kell értelmezni, hogy mivel az Index a demonstrációról a biztosításra kivezényelt rendőröket ábrázoló fotók nélkül is korrekten tudósíthatott volna, ezért igenis megsértettük a rendőrök jogait.

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság a FIT (első) ítéletét nyilvánította alapjogsértőnek, nem a jogszabályokat, amiken az alapult. Mivel a bíróság most is ugyanazon szempontok és jogszabályok alapján vizsgálta az ügyet, mint az előző körben, a mostani ítélet is szükségképpen alapjogsértő, és a (precendesalapon működő) Alkotmánybíróság nemigen tehet majd mást, mint hogy ezt is megsemmisíti.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?