Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Ezért kellett meghalnia a pécsi farkasnak

Lemondásra szólította fel az Állatmentő Liga vezetője a pécsi állatkert igazgatóját, mert lelőtte az állatkertjéből szökött farkast, ahelyett, hogy megpróbálta volna befogni. Az egyik legelismertebb hazai farkasszakértő szerint Szatyor Miklós két rossz közül választhatott, és a kisebb veszéllyel járót választotta. A pécsi polgármester is az állatkertigazgató mellé állt.

Az Állatmentő Liga vezetője, Pataki Gábor közösségi oldalán szólította fel Páva Zsoltot, Pécs polgármesterét, hogy rúgja ki az állatkert igazgatóját, mert az (állatkertjéből megszökött) 2011 óta fokozott védett fajként nyilvántartott Európai szürkefarkast kilőtte. Ennek érdekében petíciót nyújt be, amit már tízezren alá is írtak.

Az állatvédők fő problémája az, hogy Szatyor ahelyett, hogy a rábízott állat életét óvta volna, csak éles lőszert vitt magával az állat befogásához, ami eléggé megnehezíti az alapfeladatának ellátását. Ráadásul az igazgató nem kért szakmai segítséget sem a szökött állat befogásához.

Megpróbáltuk elérni Szatyor Miklóst, de a pécsi állatkert központja szerint olyan területen tartózkodott, ahol nincs térerő. Az igazgató a 24.hu-nak nyilatkozva azonban kifejtette: Nem kértek segítséget, mert maguk indultak el keresni. Nem gondolták, hogy segítséget kellett volna kérniük. Négy fegyveres, ketten éles lőfegyverrel, ketten altatólövedékkel indultak a farkas nyomába. A véletlen műve, hogy ő látta meg a farkast, és a társaitól le volt szakadva, akiket telefonon sem sikerült elérnie.

Az igazgató két rossz közül választhatott a lövés előtt, mondta lapunknak Szilágyi istván, az egyik legismertebb hazai farkasszakértő, a veresegyházi medveotthon farkasprogramjának koordinátora, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. Utólag már lehet okoskodni, de az biztos, hogy 

az erdőben kirándulók voltak a tilalom ellenére, a farkas pedig nem cukiság, hanem vadállat.

Van, amelyik minden emberre támad, van, amelyik gyerekre, kutyára, de van, amelyik nem támadó.

Az olasz állatkertből frissen érkezett farkas előéletét nem lehetett ismerni pontosan, nem lehetett tudni, mit fog tenni, ráadásul Szilágyi úgy tudja, a lövés pillanatában nem messze egy család sétált kutyával. Az igazgatónak döntenie kellett, ha nem lőtt volna, és baleset történik, sokkal nagyobb bajban lenne.

Alacsony volt a kerítés?

Sokan nem értik, hogy a felújított pécsi állatkertből rövid időn belül hogy szökhet meg egy farkas, elég magas volt-e a kerítés. A hatályos előírás az, hogy a farkasok kifutójánál a kerítésnek legalább 2 méteresnek kell lennie. A régóta előkészítés alatt álló, várhatóan november 30. után hatályba lépő új rendelet a tervezet szerint ezt kibővítené azzal, hogy a legalább 2 méteres kerítéshez tartoznia kell még legalább 3 sor villanypásztornak szünetmentes tápegységgel, vagy pedig egy legalább fél méteres, az állatok felé 45-60 fokos szögben befelé hajló magasításnak is.

A pécsi állatkertben túlteljesítették a kötelező minimumot, magasságban az év végétől várható, szigorú követelményeknek is megfelelt a farkasok kifutója. A bama.hu arról számolt be, hogy a farkasok körül 2,5 méteres a kerítés, és a teteje 45 fokos szögben befelé hajlik, villanypásztor is van. Megkérdeztük a rendeletért felelős földművelésügyi minisztériumot, a pécsi farkasszökés kapcsán felmerült-e, hogy szükség lenne a szigorúbb szabályok mielőbbi hatálybalépésére. "A veszélyes állatok tartását kellően szigorú szabályok írják körül ma is. Ezeket kötelező mindenhol és mindenkinek betartania" - válaszolták.

Hogy szökhetett meg mégis a farkas?

Az állatot Szatyor Miklós szerint a helyszínen dolgozó munkagépek ijeszthették meg. Ijedtében felmászott a kerítésre, és a villanypásztor tíz szála közül többet is elszakított. Szilágyi István szerint a stresszhormonok az embereknél is előidéznek olyan helyzeteket, hogy hihetetlenül megnő a teljesítmény, a farkosoknál ez ugyanígy van.

Tavaly februárban a veresegyházi medveotthonból is megszökött egy farkas: átmászott egy 5 soros villanypásztoron és egy 2,5 méteres kerítésen is ijedtében. Azt az állatot a többi farkas, és a velük egy helyen levő medvék rémisztették meg. Őt végül altatólövedékkel sikerült semlegesíteni.

Miért nem használtak altatólövedéket?

Szatyor Miklós saját bevallása szerint 50-60 méterre volt az állattól a lövés előtt, és akkor döntött, hogy lő, amikor a farkas elindult az erdő mélye felé. Szilágyi István szerint ha altatólövedék lett volna nála, akkor se tudta volna használni. Egy farkast 50 méterről nem lehet elaltatni, csak 10-15 méterről. Ráadásul ha el is találják, nem alszik el azonnal, tette hozzá.

A bükki farkasok nem veszélyesek?

Lapunk is beszámolt róla, hogy farkascsalád telepedett meg a Bükkben, ám szakértők felhívták a figyelmet, hogy nem kell félni tőlük. A pécsi szökött farkastól miért kellett akkor ennyire tartani? - kérdeztük Szilágyi Istvánt. Szilágyi szerint a természetben élő farkas kerüli az embert, fél az embertől, nem veszélyes rájuk.

Elvétve előfordulhat, ugyan hogy a Bükkben túrázó belebotlik egy tapasztalatlan kölyökfarkasba, de ha nem piszkálja, nincs semmi probléma. Nem szabad kolbászos szendviccsel traktálni, vagy szelfizni próbálni a farkassal, és akkor nem lesz gond, tette hozzá Szilágyi.

Páva Zsolt, Pécs polgármestere időközben Szatyor Miklós mellé állt. Facebook-oldalán a következőt tette közzé: "Az emberi élet védelménél nincs fontosabb! Én még nagyon is jól emlékszem az 1995-ös tragédiára. Úgy látszik, mások már nem. Szerencsére sokan vannak azok is, akik józanul képesek gondolkodni."

Még a kis Shumbát is lelőtték

Az utóbbi idők legszomorúbb végeredménnyel járó állatkerti szökése Tbilisziben történt a nyáron. A júniusi árvíz alatt az állatok kiszabadultak a ketreceikből: sokan megfulladtak, és sokakat a felállított különleges rendőri egység tagjai lőttek le. Az állatkert állatainak több mint a fele odaveszett, köztük az összes tigris és az oroszlánok, medvék többsége.

A rendőrök fellépésével kapcsolatban komoly vádak fogalmazódtak meg. A Guardiannak több állatkerti dolgozó is azt állította: látták, amint a rendőrök úgy pózoltok fotókhoz a lelőtt nagyvadakkal, mint ahogy a vadászok szoktak. Állítólag még olyan is megtörtént, hogy egy sikeres benyugtatózott és lekötözött farkast lőttek agyon a rendőrök, miközben a földön feküdt. Az állatkert 20 farkasából csak 3 maradt életben. Elpusztult Shumba, a ritka fehér oroszlán kölyök is, akit a szülőanyja elutasított, és ezért egy Karikula nevű kutya nevelte. A rendőrök azt mondák a dolgozóknak, hogy Shumbát azért lőtték le, mert fuldoklott. Ez azért tűnt furcsának, mert Karikulával elválaszthatatlanok voltak, a kutya viszont túlélte az árvizet.

A kiszabadult állatok többségét még az állatkert területén lelőtték, de egy fehér tigris messzebb jutott, és megölt egy embert, egy másikat pedig megsebesített. A támadás fényes nappal történt, amikor az áldozat két másik embert társaságában belépett egy megrongálódott épületbe a város központjában, pár száz méterre az állatkerttől. A tigrist végül egy garázsokból és raktárépületekből álló telepen kerítették be. Másfél órával a támadás után jött a bejelentés, hogy likvidálták. Állítólag akkor lőtték le, amikor megpróbálta az egyik rendőrt megtámadni. A hivatalos tájékoztatás szerint nem volt mód nyugtatólövedéket használni.

Még megszökni sem volt ideje az orangutánnak

Nemrég Németországban is történt egy, az állatvédőknél nagy felháborodást keltő eset: a duisburgi állatkert egyik orangutánját még azelőtt lőtték le, hogy egyáltalán sikerült volna megszöknie. Augusztus utolsó estéjén a több mint 100 kilós, 26 éves hím, Nieas összetűzésbe került egy másik hímmel, és a pánik pillanataiban megpróbált kitörni a kifutóból: vad hintázásba kezdett, és a magasból, lendületből ugorva átjuthatott volna a kerítésben, ki a közeli útra. A duisburgi állatkert szerint nem használhattak nyugtató lövedéket, mert annak jó pár perc kell, amíg hatni kezd, és addigra az állat már kint lett volna a forgalomban, megsebesíthetett volna járókelőket.

Ez az érv egyébként a nyugtatólövedékekkel szemben gyakran elhangzik hasonló esetekben. Erre hivatkoztak például akkor is, amikor agyonlőtték Sariskát, a Canterbury közelében lévő Howletts állatkert szökevény tigrisét 2001-ben. Ilyen magyarázattal farkas elpusztítására is van a közelmúltból külföldi példa. 2013 novemberében az angliai Essexben a Colchester állatkert öt farkasa szökött meg egyszerre a kifutóból. Egy magától visszatért, egyet nyugtatólövedékkel fogtak el, kettőt agyonlőttek még az állatkert területén, de az ötödiknek sikerült kijutnia. Őt végül az állatkert egyik dolgozója lőtte le odakint. A farkasok lelövésére azért volt szükség az állatkert szerint mert a nyugtató lövedéknek 15 perc kell, hogy hasson, és néha az is előfordul, hogy teljesen hatástalan marad.

Jöjjön az állatmakettek kertje?

Egyes vélemények szerint a hagyományos állatkerti állattartás az állatok kihasználása. Ezt gondolja egy olvasónk is,  aki neve elhallgatását kérve levélben szedte össze nekünk a gondolatait a farkas esete után. Szerinte azok a kutatások (mint például a Society & Animals tanulmánya), amelyeket nem az állatkertek finanszíroztak, cáfolják azokat az állításokat, hogy az állatkertek fontos szerepet töltenek be a környezettudatosságra nevelésben és a veszélyeztetett fajok megőrzésében.  Egy-egy állatot ugyanis néhány percig néz a gyerek; természetes környezetéből kiragadva, rácsok mögött. Voltaképpen pont, hogy azt tanítjuk a gyereknek ezzel, hogy az állatok az emberek szórakoztatására léteznek, az, hogy az életüket rabságban, családjuktól elszakítva töltenék, az minket ne érdekeljen, írta olvasónk a levelében.

Szerinte állatkertek nélkül sokkal hatékonyabban lehet a gyerekeket empátiára és az állatok iránti érzékenységre nevelni. Costa Rica például bezárta az összes állatkertjét. Panama legújabb biodiverzitásmúzeuma pedig egyetlen élő állat nélkül, látványos makettek és izgalmas óriási multimédiás kivetítők segítségével mutatja be a helyi faunát. Egy fantasztikus 3D-s vetítés, mint például ez, de akár egy egyszerű természetfilm is sokkal inkább leköt egy mai gyereket, mint egy rács mögött szenvedő majom, írja olvasónk.

Frissítés:  Nem is figyelmeztették a kirándulókat

Olvasónk szerint, aki levelében ezt írta: "Szombaton fél napot töltöttünk több barátommal a Mecseken, többször láttuk a rendőröket, egyszer mellettünk sétáltak el és egyetlen szóval nem említették hogy miért vannak ott, mit keresnek, gyerekes családokat láttunk arra sétálni (kisvasút, népszerű környék) és egyetlen szóval nem említették hogy illene elmenni onnan... Tehát az állítás hogy "az erdőben kirándulók voltak a tilalom ellenére" egyértelmű félrevezetés, senki nem vette komolyan az egészet".