A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleménye szerint félremagyarázás, hogy titkosszolgálati munkatársak kerülnének az online tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe.
Mint írják, az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot "a magyar ellenzék tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza: azaz szó sincs arról, hogy online újságok/tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak".
A közlemény szerint a javaslat "azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt", nemcsak Magyarországon, hanem a világon mindenhol intézményesült formában, vagyis hogy a távközlési szolgáltatóknál - például a mobiltelefon-társaságoknál - legyenek ilyen alkalmazottak.
- 1-es számú bökkenő:
A törvényjavaslatban szó szerint szerepelnek a tartalomszolgáltatók, tehát szó, az van róla, ezt a Belügyminisztérium sem cáfolta lapunk kérdésére. A médiatörvény szerint a tartalomszolgáltató definíciója: "valamely médiaszolgáltatás vagy egyéb médiatartalom szolgáltatója".
- 2-es számú bökkenő:
Ha "eddig is így volt", tehát voltak ilyen alkalmazottak, ahogy a közlemény állítja, akkor eddig vagy törvényellenesen volt így, vagy pedig nem törvényellenesen, de akkor nem kellene róla most törvény.
Mint arról beszámoltunk, meglepően módosítaná a nemzetbiztonsági törvényt Pintér Sándor belügyminiszter. A miniszter előírná ugyanis, hogy ha a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői úgy döntenek, a tartalomszolgáltatók (tévék, rádiók, híroldalak) kötelesek munkatársnak felvenni a titkosszolgálat embereit.
A módosításban olyan szervezetek szerepelnek főként (a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek, a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a hírközlési és postai szolgáltatók, a központi energiaellátó, a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények), amelyeknél nem meglepő a titkosszolgálat jelenléte.
Pintér azonban az érintett szervezetek között említi a külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatókat is. Pintér az indoklásban nem definiálja, milyen tartalomszolgáltatókról van szó.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese egy kedden benyújtott módosítójában el is törölné ezt a passzust a javaslatból. Szerinte ugyanis a módosítás akár olyan rendkívül tág értelmezést is megnyithat, ami alapján hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek.
Harangozó szerint ráadásul kormányhatározatban bármikor bővíthetik az érintett szervek körét, akiknek alkalmazni kell a nemzetbiztonság munkatársait, ha felkérés érkezik. Például a polgármesteri hivataloknak is.
Korábban megkérdeztük a Belügyminisztériumot, amely nem cáfolta, hogy a módosítást így lehet értelmezni. A BM viszont jelezte konkrétumok megnevezése nélkül, hogy "a törvényjavaslathoz kapcsolódóan módosító javaslatok benyújtására kerül sor, melyekről a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság várhatóan jövő heti ülésén fog dönteni".