Óriásit csalódtak a kutyás fajtaszervezetek a Fideszben

Csődöt mondott a kutyás szervezetek közötti háborúban az állam.

Legalábbis erre hivatkozik a földművelésügyi tárca, amely egy szerdán közzétett törvényjavaslatban jelentette be, hogy a továbbiakban csak a nemzeti ebfajták tenyésztését felügyelné, a többi fajta esetében kivonulna a szabályozásból.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint „a hazai ebtenyésztés működése több mint 15 éve súlyos konfliktusokkal terhelt, a szakmai és jogi előírásoknak nem felel meg, hazai és nemzetközi megítélése folyamatosan romlik. Jellemző a magyar ebtenyésztésre, hogy a másfél évtizedes ex-lex állapot következtében súlyos személyi ellentétekkel terhelt, a tenyésztés (szaporítás) jelentős része a feketegazdaságban zajlik."

A minisztérium azt is beismeri, hogy az Orbán-kormány idején hozott intézkedések sem jöttek be, az elmúlt években is annyi volt a panasz, hogy az aránytalanul megterhelte az államapparátust.

Fotó: Földi Imre

Tény, hogy a szabályozás átalakításáért olyan súlyos lobbizás folyt, hogy abba még a CÖF egyik vezetője is beszállt, bár ő éppen nem ezt, a hosszabb távon a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) számára kedvező megoldást támogatta volna. Az Index információi szerint Csizmadia László azt kérte az FM-től, hogy vonják be a CÖF-CÖKA-t is a tárgyalásokba, hogy ellensúlyozzák a MEOESZ kiváltságos helyzetét, és azt, hogy megkérdőjelezhetően szoros kapcsolat fűzi több kormánytisztviselőhöz.

Az évtizedes háborúskodás a korábban „egyeduralkodói” szerepben lévő, a magyar illetve a nemzetközileg elismert (FCI) törzskönyvek kiadásában is kizárólagos joggal rendelkező MEOESZ és az egyes fajtákkal foglalkozó, úgynevezett elismert tenyésztőszervezetek között zajlott, zajlik.

A MEOE (az SZ, a szövetség szó csak az utóbbi időszakban került a szervezet nevében) jogosítványait még az első Orbán-kormány idején nyirbálták meg, amikor a fajtaszervezeteknek adták a komoly bevétellel járó törzskönyvezési és kiállításszervezési jogokat. Csakhogy sohasem kapták meg azokat. A MEOE zavartalanul folytatta mindkét tevékenységet, annak ellenére, hogy Polt Péter legfőbb ügyész 2004-ben az állami elismerés nélküli törzskönyv-kibocsátás miatt már a szervezet feloszlatását is kezdeményezte.

A 2010-es kormányváltáskor a fajtaszervezetek abban reménykedtek, hogy az új Orbán-kormány végre érvényt szerez a szabályozásnak, de ismét csalódniuk kellett. Rövid keménykedés után másfél hónap elég volt ahhoz, hogy a MEOE a Fideszben is befolyásos támogatókat szerezzen, és elérje a szervezetet kellemetlenül érintő törvényi szigorítás időleges megszüntetését.

2012-ben a parlament elfogadta, hogy egy évig nem lehet kiszabni bírságot azokra a kutyás szervezetekre, amelyek megsértik az állattenyésztésről szóló törvény rendelkezéseit. A MEOE-ra szabott amnesztiát Simicskó István javasolta, aki akkoriban közeli kapcsolatba került Korózs Andrással, a szervezet elnökével.

Simicskó István a Kutya- és kisállatölelő Guinness-rekordkísérleten a Városligetben 2014. június 14-én

Fotó: Mohai Balázs

De újabb fordulat következett amikor, amikor Áder János köztársasági elnök visszadobta a törvényt a parlamentnek.

A lobbizás az elmúlt hetekben, hónapokban is folytatódott a kormánypárti és kormányzati politikusok körében.

A jelek szerint azonban azok az érvek nem nagyon hatották meg a döntéshozókat, hogy a szabályozás megszüntetése azt fogja eredményezni, hogy Magyarországon a mostaninál nagyobb teret kapnak majd az anyagi érdekek a fajtatiszta kutyatartásban, és még jobban fel fog pörögni a szaporítás és a fekete kutyakereskedelem.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!