Valér
2 °C
8 °C

Humbug volt a szmogriadó

2015.11.09. 16:57

Mindig azt a trükköt játsszák, hogy amikor tényleg durvul a szmoghelyzet, figyelmeztetést adnak ki a lakosságnak, de aztán soha nem lépnek tovább. Egy idő után azt mondják, hogy jobb lett a helyzet, aztán lefújják a figyelmeztetést is

– állította az Indexnek Illés Zoltán, az előző Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára a szmoggal kapcsolatos hivatalos hozzáállásról.

Mint ismert, Tarlós István főpolgármester szombat hajnalban rendelte el Budapesten a szmogriadó riasztási fokozatának bevezetését, és ezzel együtt megtiltotta a legszennyezőbb, fekete környezetvédelmi matricás autók közlekedését.

Ez az intézkedés a nullával volt egyenlő, humbug duma

– mondja a környezetvédelemmel foglalkozó politikus: az, hogy hétfőn véget érhetett a riadó, nem ennek, hanem kizárólag az időjárási viszonyok változásának köszönhető.

Feketematricás autóból már alig fut néhány, miközben Budapest levegőjének szennyezettsége az év 365 napjából 140-150 napon átlépi a határértékeket. Igaz, akkor a klimatikus viszonyok miatt nem alakul ki olyan szmogpárna a főváros felett, mint a szélcsendes őszi időszakban.

A volt államtitkár szerint sokkal drasztikusabb lépésekre volna szükség a legnagyobb szennyezési források megszüntetése érdekében.

Nem a feketematricás, hanem általában a dízelüzemű autók közlekedését kellene korlátozni a legszmogosabb napokon. Illés szerint a VW-botrány tanulsága, hogy még az új felső kategóriás dízel személyautók sem tudják tartani a környezetvédelmi előírásokat, de közben a tömegközlekedésben használt dízelbuszok is óriási mértékben hozzájárulnak a veszélyes kipufogógázok termeléséhez. A BKV buszállományának több mint 90 százaléka dízelmotoros, de jelentős számban futnak még az uniós szabványoknak egyáltalán nem megfelelő, régi, úgynevezett fekete motoros Ikarusok is.

Hasonló, vagy még nagyobb mértékben szennyezi a főváros, a vidéki nagyvárosok, és a kisebb települések levegőjét a széntüzelés. A főváros külső kerületeiben, vidéken pedig mindenütt reneszánszát éli az olcsó barnaszén és a lignit felhasználása. Illés szerint az utóbbi 8 évben több mint tízszeresére emelkedett a lignit kiskereskedelmi forgalmazása, évente 400-500 ezer tonnát éget el a lakosság.

A barnaszénnel és a lignittel az a baj, hogy magas a kéntartalma, és a füstgázok tisztítása nélkül az égetésük fojtógázt, kénes savakat és a levegőben szálló rákkeltő szilárd szemcséket termelnek.

A Levegő Munkacsoport múlt héten közölt szennyezettségi részecskeszámlálása éppen ezért járt meglepő eredménnyel. Kiderült, hogy a kéményekből kiáramló füst miatt a Börzsöny vagy a Pilis falvaiban katasztrofálisan rossz a „hegyi levegő” minősége, bizonyos időszakokban rosszabb a helyzet, mint a pesti belvárosban.

Illés szerint megdöbbentő, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő szén kéntartalmára semmilyen kötelező szabvány sincs Magyarországon, miközben az üzemanyagoknál ez már hosszú ideje természetes.

A budapesti mérőpontok hálózata jelenleg nem elégséges ahhoz, hogy pontos és részletes képet adjon a szennyezettségről, ráadásul a határértékeket is úgy határozták meg, hogy legritkább esetben hozza a politikusokat intézkedéskényszerbe – állítja a volt államtitkár, aki szerint viszont a tüdőrák és a légúti megbetegedések megelőzése érdekében nem lenne szabad spórolni az állami programokkal.

További mérőállomásokat kellene létrehozni Budapesten, országos programmal le kéne cserélni a dízelüzemű buszokat, be kellene indítani egy kazáncsere-programot, és szabványosítani kellene, hogy mit lehet a háztartási kazánokban, kályhákban elégetni – összegezte a legszükségesebb lépéseket Illés.