Fábián, Sebestyén
-2 °C
3 °C

A váci gimnáziumot sem szüntetik meg, sőt még jól is jár

2015.11.11. 15:46 Módosítva: 2015-11-11 16:17:18
Sem a győri Krúdy Gyula Gimnáziumban, sem a váci Boronkay György Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziumban nem szűnik meg a gimnáziumi képzés. A Boronkay igazgatója az Indexnek azt mondta: jövőre ugyanúgy két gimnáziumi osztályt indíthatnak, és még jól is járnak, mert elkezdhetik a két tannyelvű képzést. Ettől függetlenül más, nem megfelelő színvonalú szakközépiskolákban megszüntethetik vagy más helyre vihetik el a gimnáziumi képzést.

A múlt héten és ezen a héten írt a Népszabadság arról, hogy több olyan népszerű iskolában is felmerült a gimnáziumi képzés megszüntetése, amelyek idén júliusban a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerültek át.  Mint korábban megírtuk: idén júliusban 300 szakiskolát és szakközépiskolát adtak át a szakképzésért felelős NGM fenntartásába. Ezek között 80 helyen gimnáziumi képzés is folyik.

Az átadás nem titkoltan arra irányult, hogy ezek az iskolák tiszta profilúak legyenek, azaz csak szakképzéssel foglalkozzanak.  Az átvett iskolák között több olyan is van, amelyekben csak szükségszerűségből működött gimnáziumi képzés - meglehetősen vegyes színvonalon. Az NGM-hez most átadott iskolák között azonban több olyan is van, amelyre ez nem igaz. A Krúdy és a Boronkay is előkelő helyen szerepel a középiskolai rangsorokban. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatban azt közölte:

a színvonalas gimnáziumi osztályok léte és további működése eddig sem volt, és a jövőben sem lesz kérdéses.

Mint írták, tévesek azok az információk, miszerint a fenntartó NGM meg akarta volna szüntetni ezeket a gimnáziumi osztályokat.  Az ugyanakkor máshol előfordulhat, hogy egyes osztályokat más gimnáziumokba helyeznek át, és azok így a Klebelsberg Intézmény-fenntartó Központ (Klik) fenntartásában működhetnek tovább, közölte a tárca. A két szóban forgó középiskola esetében erről sincs szó. A gimnáziumi képzés ugyanott marad, ahol eddig is folyt.

Mint Fábián Gábor, a váci Boronkay igazgatója az Indexnek elmondta: nemrég tájékoztatták arról, hogy a következő tanévben is indíthatnak két gimnáziumi osztályt, ráadásul a jövő évtől ezekben elindulhat a két tannyelvű képzés. Az ezekbe  az osztályokba járó gimnazisták emellett bekapcsolódnak a szakgimnáziumi osztályok képzésébe, s idegenvezető szakképesítést is szerezhetnek. "Ha lehet így fogalmazni, még jól is jöttünk ki ebből", mondta az igazgató.

A szakiskola az a szakközép, a szakközép pedig ma már szakgimnázium

Július elsejétől megváltozott az intézményfajták neve is. A szakiskola a sajátos nevelési igényű tanulókat készíti fel szakmai vizsgára, a munkába álláshoz, az életkezdéshez szükséges ismereteket nyújt. A szakközépiskolák lesznek az eddigi szakiskolák. A diákok három év után szakmunkás-bizonyítványt szerezhetnek, és ha még két évig tanulnak, érettségit is tehetnek. Az érettségit adó eddigi szakközépiskolák neve ma már szakgimnázium. A 9-12. évfolyam elvégzése után itt a diákok szakmai érettségit tesznek. Ezután még egy évig tanulnak, amivel technikusi képesítést szerezhetnek. 

A győri Krúdy esetében eredetileg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal javasolta a szakképzés és a gimnáziumi képzés szétválasztását, de ez ellen nemcsak a szülők, hanem Borkai Zsolt fideszes polgármester és Kara Ákos országgyűlési képviselő is tiltakozott. Az iskolában így folytatódhat a két tannyelvű és a hagyományos gimnáziumi képzés. Mindkét iskolában sajátos társbérlet jön létre: a szakközépiskolai képzés fenntartója az NGM, a gimnáziumi osztályoké pedig a Klik lesz.

Mindettől függetlenül más NGM-hez átkerült szakközépiskolában nem zárható ki a gimnáziumi képzés megszüntetése (kifutó rendszerben) vagy a képzés áthelyezése egy másik gimnáziumba. Korábbi cikkükben szakértők azt mondták: a vegyes (gimnázium/szakközépiskola/szakiskola) középiskolák sok helyen azért alakultak ki, mert eredetileg gyenge volt a gimnázium vagy a szakközépiskola. Az iskolák a profiljuk bővítésével próbálták meg elkerülni, hogy elfogyjanak a diákok.  

A kormány most azt szeretné elérni, hogy a gimnáziumok ne a közepes tanulók elfekvői legyenek, hanem erős képzést folytassanak és elsősorban a felsőoktatásba való továbbtanulásra készítsenek fel. Ebből egyértelműen következik, hogy a jövőben kevesebb gimnáziumi hely lesz, és ide nehezebb is lesz bejutni. A gyengébb tanulóknak ezért azt ajánlják, válasszanak inkább maguknak valamilyen érettségit is adó szakképzést, azaz menjenek szakgimnáziumba.