Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Ezért lett ennyire súlyos a fagyállós gazda büntetése

2015.11.11. 20:30
Nem igaz, hogy próbált segítséget kérni a rendőröktől, és nem igaz az sem, hogy nem tudta, mit csinál, ráadásul könnyen többen, teljesen ártatlanok is meghalhattak volna: erre jutott a bíróság a meggybortolvajt fagyállóval megmérgező vácszentlászlói gazda ügyében. Az elsőfokú ítélet 7 év letöltendő börtön, de a gazda szabadlábon várhatja ki a másodfokot.

A bíró keze ügyében végig ott volt egy flakon fagyálló, miközben kihirdette szerdán a Budapest Környéki Törvényszék szigorúságban még az ügyészséget is felülmúló ítéletét a vácszenlátszlói gazdának az ügyében, aki a meg-megdézsmált meggyborába fagyállót keverve a tolvaj halálát okozta 2013 őszén. A gazdát, V. Pált, aki az igazságügyi pszichológusi vélemény szerint "teljesen konvencionális életvezetésű", "teljesen átlagos, normál személyiség" több ember sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek Szegedi Gyöngyvér bírói tanácsa, és ezért – nem jogerősen – 7 év letöltendő börtönnel sújtotta. Az ítélet szerint legkorábban a büntetése kétharmadának a letöltése után lehetne feltételesen szabadlábra bocsátani, és neki kellene megfizetnie az 1,3 millióra rúgó bűnügyi költséget is.

A fagyállós gazda esete a büntetőjogászoknak igazi szakmai feladvány. Az októberi tárgyaláson hárman háromféle verziót adtak elő arról, jogilag pontosan minek is minősül az, amit V. Pál tett. Mást-mást gondolt az ügyész, a gazda védője és az áldozat családjának az ügyvédje. Most a bíró előállt egy negyedik verzióval. Döntését bő két órán át indokolta.

Miért szándékos emberölés?

Az ügyészi vádban erről nem volt szó, abban nem emberölés, csak halált okozó testi sértés szerepelt. Az ügyész úgy okoskodott, hogy szerinte a gazda szándéka csak testi sértés okozása volt, a tolvaj halálában legfeljebb gondatlanság terhelte, mert bár megfordult a fejében, hogy a fagyálló halált okozhat, könnyelműen bízott ennek az elmaradásában. Gondatlanság mellett érvelt a gazda saját ügyvédje is.

A szándékos emberölés kétféle lehet. Egyenes szándékról beszélnek a jogászok, ha a tettes kifejezetten kívánja a halálos következményt. Eshetőleges szándékról van szó akkor, ha kifejezett kívánságról ugyan nincs szó, de az elkövető belenyugszik az esetleges halálos következménybe. A gazda esetében az utóbbit állapította meg a bíróság. Mi szólt a szándékosság mellett?

  • A választott méreg fajtája. Fagyálló volt, amiről a bíró szerint nemhogy a kertészmérnök végzettségű vádlottnak, de a média híradásai miatt az átlagembernek is tudnia kell, hogy halált okozhat.  Ráadásul ott van a fagyállós flakon, amelyet elhozott a tárgyalásra is. Ez a flakon a gazda sajátja volt, nem a mérgezéshez használt, hanem az, amit a kocsijába vett. Erre rá volt írva, hogy méreg, és hogy lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A bíró szerint ciánnál vagy közvetlen közeli tarkónlövésnél is próbálhat úgy védekezni a tettes, hogy nem tudta, hogy ez halálos. Az más kérdés, hogy elhiszik-e ezt neki.
  • A mennyiség. A gazda legalább 2 liter fagyállót öntött a borba, a halálos adag 15-20 szorosát. Olyan kotyvalékot hozott létre, amiből 6-7 deci már halálos. Ez pedig egyáltalán nem kirívóan sok, nem kell ahhoz alkoholistának lenni, hogy valaki egymaga ennyit megigyon.
  • A magatartása a mérgezés után. A gazda megpróbálta eltüntetni a nyomokat: kimosta a hordót, utólag jó bort töltött bele, a fagyállós flakontól megszabadult. A bíró rámutatott: elgondolkodtató, hogy ha tényleg azt hitte volna, hogy a tolvaj élve megússza a borozást, akkor minek bajlódott volna a nyomok eltüntetésével. Hiszen a tolvaj könnyedén megmondhatta volna, mitől lett rosszul.
  • Az eltelt idő. A terv megszületésétől a mérgezett bor megivásáig lett volna bőven ideje meggondolnia magát a gazdának, ha a mérgezés csak egy elborult pillanatban született ötlet lett volna. Ehelyett ő a vallomása szerint tévét nézett a feleségével, miközben kint a kertjében a mérgezett bor arra várt, hogy jöjjön érte a tolvaj.

Miért több ember sérelmére?

A bíró két minősítő körülményt talált az emberölési kísérlethez, ez volt az egyik. Az oka, hogy V. Pál nem egy, hanem több tolvajra számított. A vallomásaiban többes számban "tolvajokról" beszélt. Sőt, konkrét gyanúsítottjai is voltak: K.-ékra, az alkalmi munkásaira gyanakodott. Magát is meglepte, hogy Sz. Sándor halt meg.

Mi az, hogy több ember életét veszélyeztetve?

Ez a másik minősítő körülmény. Hasonlóan hangzik az előzőhöz, de külön dolog. Itt arról van szó, hogy a mérgezett bor nemcsak a tolvaj vagy tolvajok életét sodorta veszélybe, hanem benne volt a pakliban, hogy teljesen vétlen kívülállók is isznak belőle. A tolvaj eladhatta volna a bort, vagy megkínálhatott volna másokat. Az utóbbit meg is tette. A fagyállós borból jutott egy névnapi mulatságba is, sokan megkóstolták. Még ketten ittak annyit, hogy rosszul legyenek tőle. Ők végül megúszták enyhébb következményekkel, de az életük attól még veszélyben volt.

Ha meghalt a tolvaj, miért csak kísérlet?

Itt csak a jogi szóhasználat furcsaságáról van szó. Valójában az ítélet lényege szempontjából ennek nincs jelentősége. A több emberes minősítő fordulat miatt jött be a kísérlet szó, hiszen végül nem több ember, csak egy áldozat halt meg. 

De akkor már miért nem előre kitervelt?

A bíróság arra jutott, hogy a gazda előre eltervezte a bűncselekményt. Mégsem állapíthatta meg ezt a minősítő körülményt, mert erre csak akkor van lehetőség, ha egyenes szándékról lehet beszélni. A gazda esetében ugye nem ezt, hanem az eshetőleges szándékot látta a bíróság bizonyítottnak.

V. Pálnak végül egyébként sem aljas indokot, sem különös kegyetlenséget nem róttak fel. A bíróság szerint nem számít aljas indoknak az erkölcsileg elítélendő magatartásra adott erkölcsileg elítélendő válasz, a fagyállós mérgezés pedig nem okoz az átlagosnál nagyobb szenvedést.

Ha szándékos emberölés, miért csak 7 év?

Ezért akár életfogytiglan is járhat. A minimum 10 év lett volna, a bírónak a középmértékből, 15 év fegyházból kellett kiindulnia. Szegedi Gyöngyvér azonban úgy döntött: a bűncselekmény erkölcsi háttere és az enyhítő körülmények miatt úgynevezett enyhítő szakaszt alkalmaz, ami azt jelentette, hogy akár 5 évig is lemehetett volna. Ezek között a keretek között született meg végül a 7 évről szóló döntés.

Enyhítő körülménynek számított a csak eshetőleges szándék, a sértett felróható magatartása, a két kiskorú gyerek akit a gazda eltart, kis súllyal a büntetlen előélete is. A beismerése nem, mert az nem volt teljes (az eljárás során eleinte tagadott, később gyakran állított valótlanságot), és a bíróság szerint "nem szívből jövő" volt. A megbánás sem számított: a bíró szerint itt inkább önsajnálatról volt szó.

A bíróság abban a gazdának kedvezett, hogya legszigorúbb fegyház helyett enyhébb körülmények között, börtönben ülhetné le a büntetését. Az indoklás szerint a vádlott pszichés tulajdonságai és a prevenciós szenpontok miatt született ez a döntés.

A tolvaj büntetése soha nem volt halál

A hosszú magyarázat végén a bíró mondott néhány szót a fagyállós ügy erkölcsi megítéléséről is. Azt mondta:

a bíróság erkölcsileg teljes mértékben osztozik a vádlott felháborodásában

hogy a nehezen megszerzett javait valaki elvette. Ugyanakkor, folytatta,

a rossz ellen nem lehet rosszal harcolni.

A bíró szerint nem lehet pár ezer forintos sérelmekre olyan választ adni, ami több ember életébe is kerülhet. Még a legszigorúbb, drákói törvénykezés idején sem volt soha a tolvaj büntetése halál, a legsúlyosabb büntetés a kézlevágás volt, idézte fel. 

Nincs az a sérelem, amiért egy ember elveheti egy másik életét

– mondta.

Nem ment a rendőrséghez

A gazda az utolsó szó jogán is azt ismételte még, amit a kezdetektől mondott: teljesen tehetetlennek érezte magát az ismétlődő fosztogatásokkal szemben, és kérte a bíróságot, hogy vegyék figyelembe az idegállapotát és a tehetetlenségét.

Az ítélethirdetéskor azonban többször is elhangzott: a bíróság utánajárt a rendőrségnél, és kiderült: a gazda állításával szemben nem próbált a hatóságoktól segítséget kérni, a rendőrség rendszere szerint 2009  és 2013 között egyetlen egyszer sem tett feljelentést, de még csak bejelentést sem.

Nem hiszik, hogy megszökne

Az ítélet nem lett jogerős. Az ügyész 3 nap gondolkodási időt kért, a gazda ügyvédje azonban már most bejelentette: fellebbeznek, vagyis az ügy megy tovább másodfokra. Ilyenkor, ha súlyos a vádlott feje felett lebegő büntetés az ügyész rendszerint azt indítványozza, hogy helyezzék addig is előzetes letartóztatásba, nehogy megszökjön.

Most az ügyész azt mondta: szerinte a gazda esetében nem kell szökés, elrejtőzés veszélyétől tartani, ezért nem tesz ilyen indítványt. A bíró igazat adott neki. Szegedi elmondta, hogy akár ügyészi indítvány nélkül is elrendelhetne kényszerintézkedést, de nem látja szükségesnek ő sem. A gazda – egyelőre – szabadon sétálhatott ki a bíróság épületéből.

A legfolglalt bűnjeleket, köztük a naplóját és a fagyállós flakonját vissza fogja kapni.