Valér
4 °C
8 °C

Kínos ellentmondások a titkokban turkáló Századvég körül

D KOS20130425005
2015.11.11. 08:31
Nehéz helyzetbe hozta Pintér Sándor a Századvéget. A belügyminiszter elárulta, hogy a kormányzati tanácsokat osztó századvégesek a legféltettebb államtitkokhoz is hozzáférhetnek. Ám csak 2013 vége óta. Előtte nem jutott a Századvég titkos adatokhoz? Akkor miből írtak milliárdokért MÁV- vagy hírközlési stratégiát? És ha a korábbi tanulmányaikban nincsenek titkok, akkor miért titkosak? A zavart jelzi, hogy Pintér és Lázár János is ellentmond egymásnak az ügyben. A nemzetbiztonsági bizottság is előveszi az ügyet. Szaporodnak a kérdések.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága ma zárt ajtók mögött vizsgálja a néhány napja kipattant Századvég-ügyet. A bizottság egész pontosan arra kíváncsi, hogy a Századvég munkatársai közül kik, mikor, miért és milyen minősített dokumentumokba tekinthettek bele. 

Messziről egyszerű ellenzéki akadékoskodásnak tűnhet a vizsgálat sürgetése, ám ennél többről van szó. A 2010 óta milliárdos kormányzati megbízásokat elnyerő Századvég ugyanis kínos helyzetbe került azután, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a liberális Fodor Gábor kérdésére elárulta: a századvégesek 2013 októbere után tekinthettek bele szigorúan titkos dokumentumokba.

Több kérdés adódik ugyanis, amelyekre a Századvég Politikai Iskola Alapítvány vagy a stratégiákat megrendelő kormány mindeddig nem tudott kielégítő válaszokat adni. Nem egy homályos pontot vagy nyugtalanító ellentmondást találtunk az ügyben, ezeket vesszük sorra.

1. Milyen stratégiát írtak minősített adatok nélkül?

Pintér Sándor belügyminiszter pár nappal ezelőtt azt közölte, hogy 21 Századvég-munkatárs rendelkezik "Szigorúan titkos!" minősítési szintig terjedő személyi biztonsági tanúsítvánnyal. Vagyis ők a legjobban titkosított iratokhoz kaptak hozzáférést különböző időpontoktól (kilencen 2013. október 21-től, a többiek ezután.) Az egyelőre nem derült ki, pontosan kik rendelkeznek ilyen tanúsítvánnyal a Századvégnél.

Életszerű, hogy egy alapos háttérelemzéshez, kormányzati stratégiaalkotáshoz titkosszolgálati iratokra, hírszerzői jelentésekre is szükség van. Ezért igazából az az érdekes, hogy 2013 októbere előtt senkinek nem volt ilyen hozzáférése. 

Márpedig a Századvég 2010 és 2014 között összesen 3,9 milliárd forint értékű kormányzati megbízást nyert el, ismertette az összesítést tavaly novemberben  Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A cégcsoportnak ezért a pénzért például különböző ágazati stratégiákat is kellett készítenie az állampapírpiac helyzetétől az iparfejlesztésen, energiahatékonyságon, beszerzéspolitikán át a határon túli, szerencsejáték-, MÁV-, illetve postastratégiáig. 

Nem egészen világos, hogyan lehet ágazati stratégiát készíteni a MÁV, a posta vagy az energiaszektor jövőjéről titkosszolgálati adatok nélkül.

Ezek ugyanis olyan ágazatok, amelyeket a külföldi folyamatok is befolyásolnak, így a minősített hírszerzői jelentések nélkül maximum találgatásokba bocsátkozhat egy stratégia szerzője. Ha a tanulmányok készítői hozzájutottak bizalmas információkhoz, államtitoksértést követtek el, ha nem jutottak, akkor a Századvég-anyagok haszna megkérdőjelezhető.

Arra, hogy nem alapos szakértői anyagok készülnek a Századvégnél, Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató egykori igazgatója célzott. A Népszabadságnak arról beszélt tavaly, hogy 

az egész műhely csak egy pénzmosoda.

szerinte akkor is írni kellett tanulmányt, ha kivitelezhetetlen volt a feladat. "Valamit kaparjatok össze, aztán majd úgyis ki fogják fizetni" – mondták neki állítólag. A nyilatkozatát némileg árnyalja, hogy tavaly ellenzéki tüntetésen szólalt fel.

2. Ha a 2013 előtti Századvég-tanulmányokban nem voltak titkos adatok, miért nem mutatják meg?

A dolgot egyszerűen lehetne tisztázni, ha megismerhetnénk a Századvég által írt stratégiákat, tanulmányokat. Ezek azonban titkosak. Jogvédő szervezetek és az Origo egykori munkatársa évekkel ezelőtt hiába kérték a dokumentumok kiadását, a kormány megtagadta. 

A Miniszterelnökség visszatérően arra hivatkozott, hogy a cégcsoport tanulmányai és közvélemény-kutatásai döntés-előkészítő anyagok, "amelyek közzététele nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeket sértene". Most viszont Pintér Sándortól megtudtuk, hogy 2013 előtt elvileg nem is juthattak nemzetbiztonsági adatokhoz a századvégesek. Vagyis kérdés, hogy mitől minősülnek ezek a dokumentumok akkor nemzetbiztonsági szempontból titkos anyagoknak.

A bíróság az idén június végén arra kötelezte a Miniszterelnökséget, hogy adja ki a szóban forgó Századvég-anyagokat. Lázár János a Kormányinfón meg is ígérte, hogy a cégcsoport 30 ezer oldalnyi, kormányzati megrendelésre írt anyagát hozzáférhetővé teszi az újságírónak. Ám ehelyett a Kúriához fordult a Miniszterelnökség, és továbbra sem ismerhetjük meg a tanulmányokat.

3. Miért mond ellent egymásnak két miniszter?

A Századvég-ügy bonyolultságát növeli, hogy két miniszter, Pintér Sándor és Lázár János egymásnak ellentmondó tájékoztatást adott a témában. Pintér Sándor a mostani parlamenti válaszában azt írta, hogy a Századvég Politikai Iskola Alapítvány telephely-biztonsági tanúsítványt is kapott "Szigorúan titkos!" minősítési szintig, és azt 2014. február 5-én állították ki. 

Fodor Gábor már karcolgatta a Századvég-ügyet tavasszal is, igaz, akkor Lázár Jánost kérdezte. A miniszter májusban azt közölte, hogy a Századvég Politikai Iskola Alapítvány "2013 novembere óta rendelkezik visszavonásig érvényes telephely biztonsági tanúsítvánnyal".

Vagyis Lázár János Pintérhez képest pár hónappal előbbre tette az időpontot, amikor a Századvég megkapta ezt a tanúsítványt.

Nem tudni tehát azt sem a hivatalos válaszok alapján, hogy a Századvég mikor kapta meg azt a tanúsítványt, ami alapján titkos iratokat kezelhetnek a telephelyén.

4. Miért épp 2013-tól kellettek hirtelen titkosszolgálati információk?

Pintér tájékoztatása szerint 2013 október 21-én kapta meg kilenc századvéges a személyi biztonsági tanúsítványt. Ezután különböző időpontokban további 12 munkatárs szerzett ilyen hozzáférést. Nem tudjuk, hogy mi alapján választották ki a Századvégben, ki kap tanúsítványt, és hogy melyik vezető szerzett ilyet. 

A legfőbb kérdés azonban, amely az ügy kulcsa lehet, hogy mi történt 2013 közepén, ami miatt elindították az eljárást a tanúsítványokat kiállító Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél. (Kell pár hét ahhoz, hogy kiállítsák a tanúsítványt.) 

Miért lett hirtelen fontos, hogy a Századvégnél betekinthessenek titkosszolgálati anyagokba?

Hiszen az előtte levő három évben már sorra gyártották a stratégiákat nemzetbiztonsági szempontból kiemelt területeken.

A Századvég visszautasít minden rosszindulatot

Természetesen az ügyben, a fenti kérdésekkel, ellentmondásokkal kapcsolatban megkerestük a Századvéget, múlt héten feltett kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ. A Századvég az MTI-nek egy közleményben reagált múlt szerdán: 

A Századvég minden tekintetben betartja a vonatkozó jogszabályi előírásokat és ennek megfelelően működik.

Az alapítvány szerint nagyfokú tájékozatlanságról tanúskodnak és számos csúsztatást tartalmaznak a sajtóban a Századvéggel kapcsolatban megjelent felvetések. Határozottan visszautasítanak minden, az alapítvány működésével kapcsolatban terjesztett rosszindulatú gyanúsítást és hazugságot.

A kulcskérdésekre azonban még mindig nincsenek válaszok.

5. Milyen szigorúan titkos adatokhoz jutottak hozzá?

A nemzetbiztonsági bizottság elvileg azt is vizsgálja most, hogy milyen dokumentumba néztek bele a századvégesek. Annyi biztos, hogy gyakorlatilag bármilyen adatot kikérhettek a nemzetbiztonsági szolgálatoktól, hiszen  a "Szigorúan titkos" a legmagasabb minősítés. A törvény szerint "rendkívül súlyosan károsítja a közérdeket", ha az ilyen anyagokat arra jogosulatlan megismeri. Léteznék még az enyhébb, "Titkos", "Bizalmas", "Korlátozott terjesztésű" kategóriák is, a Századvég azonban a legszigorúbb minősítésű dokumentumokhoz kapott hozzáférést.

A Századvégnek jelenleg két témakörben van szerződése a Miniszterelnökséggel. Lázár János legalábbis azt írta szeptemberben az MSZP-s Mesterházy Attilának, hogy

  • "lobbi tevékenység folytatása Észak-Amerikában" tárgyban havonta 28 millió 340 000 forint + áfa értékben számláz;
  • "kommunikációs tevékenységek ellátására" 100 millió forint + áfa keretösszegben kötött szerződést a Századvéggel a Miniszterelnökség.

Nem tudjuk, ezekhez milyen minősített adatokat használnak fel. A jogosultságuk most már megvan hozzá.