Auguszta
-3 °C
2 °C

Menekültkvóták: két független kiugrott a baloldal mögül

DSZZS20110616505
2015.11.17. 12:28

Az Országgyűlés megszavazta azt a Fidesz-KDNP-s törvényjavaslatot, amely kötelezi a kormányt, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához és kezdeményezze a menekültek kötelező kvóták alapján való szétosztásáról szóló uniós jogszabály megsemmisítését. A keresetet decemberben nyújthatják be.

A javaslatot 154 igen, 41 nem, és 1 tartózkodás mellett fogadták el. De vajon a kormánypártokon kívül kinek mi a véleménye a kötelező kvótákról, miért nyomott igent vagy nemet, miért tartózkodott? Összeszedtük.

Jobbik: igen

A Jobbik frakció minden képviselője igennel szavazott a a Fidesz-KDNP törvényjavaslatára. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke már október közepén arról beszélt, hogy a párt bármiféle kvótaszerű megoldással szemben zéró toleranciát hirdet, és egy esetleges kormányra kerülés esetén egyetlen migráns számára sem biztosítana lehetőséget a Magyarországon történő letelepedésre, sem kvóta, sem visszatoloncolás alapján.

Vona Gábor a Fidesz kvótaellenes aláírásgyűjtésének meghirdetésének másnapján bejelentette, hogy támogatja azt, sőt, csatlakozik ahhoz, ám szerinte arról is érdemes lenne megkérdezni az embereket, hogy mit gondolnak a korrupcióról, és milyen lépéseket tartanának fontosnak annak felszámolása érdekében. A Jobbik korábban arról beszélt, népszavazáson kérdezné meg az embereket, mit gondolnak a kvótákról, és bár az Alaptörvény szerint jelenleg nem lehet nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban népszavaztatni, a párt szerint egy kisebb Alaptörvény-módosítással ez az akadály is elhárulna.

MSZP: nem

Az MSZP képviselői nemmel szavaztak a törvényjavaslatra. Az MSZP szerint nem lehet azt mondani, hogy mindenki, aki menekült akar lenni, automatikusan bekerül egy elosztási rendszerbe, és a tagállamoknak be kellene őket fogadniuk. Viszont az átmeneti elhelyezés, ami szerint a menekültrendszerbe már bekerülteket osztanák szét, megoldás lehet, és támogatható. Ezt az országok teherbíró képességéhez kellene hangolni, így Magyarországra körülbelül 2000 ember jutna két év alatt.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke elmondta, az a különbség, hogy a mostani kvóta, amiről szavaztak, azokról szólt, akik már itt vannak Európában, amivel kezdenie kell valamit az Uniónak. Míg a Juncker-féle javaslatnál nem lehet tudni, hogy hány menekültről van szó, milyen időintervallumban, ezért arról még tárgyalni kell, ebben a formájában az elfogadhatatlan. Az MSZP szerint ha elfogadták volna ezt a kvótát, az semmiféle kötelezettséget nem jelentett volna a további menekültek befogadására.

LMP: nem

Az LMP képviselői nemmel szavaztak. A párt álláspontját Schiffer András foglalta össze a szavazás előtti parlamenti vitában. Szerinte önmagában attól, hogy valaki kvótaszerű megoldást talál ki, az nem jelenti azt, hogy az biztos megoldás a migrációs krízis kezelésére. Viszont új típusú migrációs helyzet van az Unióban, amelyben felelőssége is van az Uniónak, ezért a megoldásból ki kell vennie a részét annak minden tagállamának. És ennek hosszútávon lehet eleme valamilyen kvótaszerű megoldás. Tehát szerinte eleve elutasítani ennek lehetőségét ugyanolyan rossz ötlet, mint azt gondolni, hogy ezzel megoldható az egész probléma.

„Magyarország nem állhat élére az egyoldalú megoldások politikájának" − fogalmazott. Márpedig szerinte ez a jogorvoslati lépés éppen azt mutatja, hogy Magyarország semmilyen formában nem kíván részt venni a probléma megoldásában. Schiffer szerint az LMP támogatja a kormányt egy hosszútávú megoldásban, de egy ilyen egyszeri áthelyezésről szóló rendelet egyértelmű elutasítását nem tudja támogatni, az MSZP-hez hasonlóan „Nem tehetjük meg sem erkölcsi, sem biztonságpolitikai szempontból, hogy azt mondjuk ki, hogy Magyarország semmiféle kvótarendszerben nem hajlandó gondolkodni, sem most, sem később" - mondta.

Függetlenek: nem

A DK−s, az együttes, az MLP-s és a PM-es képviselők mind nemmel szavaztak a kvótarendszer elutasítását célzó törvényjavaslatra. 

A Demokratikus Koalíció november elején jelentette be, hogy aláírásgyűjtést indít az Európai Unió által javasolt menekültkvóták támogatása mellett. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke akkor azt mondta, a kvótarendszer elutasítása azt eredményezheti, hogy több százezer menekültet toloncolnak vissza, míg elfogadása esetén csak néhány ezer embert kell befogadni. 

Az Együtt a DK-tól függetlenül, szintén aláírásgyűjtésbe kezdett a kvótarendszer mellett. A párt elnöke, Szigetvári Viktor szerint ők egy új kitoloncolási politika, az eddiginél szigorúbb feltételekhez kötött menekülttámogatási rendszer és a menekültek emberséges fogadása mellett kampányolnak. 

A két renitens

Kész Zoltán, független képviselő volt az  egyetlen, aki tartózkodott a szavazáson. Telefonon értük utol a képviselőt, aki azzal magyarázta a tartózkodását, hogy nem szeretne részese lenni a Fidesz-Jobbik koalíció színjátékának, ez a téma sokkal fontosabb annál, minthogy belpolitikai játszmák része legyen. Sajnos ebből nem derült ki, hogy ő mit tartana megoldásnak.

Kónya Péter, ex-együttes pedig egyetlen független képviselőként megszavazta a kormánypártok javaslatát. Természetesen őt is próbáltuk elérni telefonon, de egyelőre sikertelenül.