Csavaros magyar észjárás: a Stanford University szellemi termékét védette le egy miskolci oktató

Egy kerületi újság „buktatta le” a pedagógus-továbbképzést: a Józsefváros.hu adott hírt arról, hogy a Losonci Téri Általános Iskolában a Rotary Budapest Club támogatásával bevezettek egy olyan tanulási-tanítási stratégiát, amely lehetővé teszi a pedagógusok számára az együttműködésen alapuló csoportmunka alkalmazását. Az októberben közölt írásból kiderült, hogy a tanárok módszertani továbbképzéséhez a Komplex Instrukciós Programot (KIP) használták, amelyet a kaliforniai Stanford Egyetem oktatáskutatói dolgoztak ki.

A kerületi média szerint az iskola lelkesedett az új módszerért, rövidtávon meg is alakították a Losi-KIP csapatát, hogy tagjai továbbadhassák a képzésen szerzett tudásukat a nevelőtestület többi tagjának, sőt azt tervezték, hogy mintaadó referenciaintézményként az ország más közoktatási intézményének is segítenek majd.

Hamarosan azonban meglepetés érte az iskolavezetést. A cikk megjelenése után néhány nappal felszólító levél érkezett az intézménybe: vagy válasszanak új nevet programjuknak, vagy lépjenek be egy eddig általuk nem ismert oktató csoportjába, aki levédette a KIP-et Magyarországon.

A levél írója, K. Nagy Emese, a Miskolci Egyetem oktatója és a hejőkeresztúri iskola vezetője azzal érvelt, hogy a programot az ő intézménye adaptálta hazai körülmények közé, „majd innoválta, amely folyamatról a napokban jelenik meg egy szakirodalmi írás”. Fellépését azzal próbálta nyomatékosítani, hogy levelét az Emberi Erőforrások Minisztériumának, az Oktatási Hivatalnak, a Miskolci Egyetemnek és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának is megküldte.

A zsarolás nem a megfelelő eszköz a minőségi munkához az oktatásban. Szerintem a minisztérium és többi intézmény azonnali bevonása az első levélváltásba egyértelműen fenyegetés volt!

– mondta az Indexnek Borbélyné Nagy Éva pedagógustréner, aki több mint másfél évtizede kezdett bele, hogy Magyarországon is megismertesse és elterjessze a Kaliforniában kifejlesztett programot. A tréner elmondása szerint a '90-es évek végén az Egyesült Államok budapest nagykövetsége segítségével jutott ki néhány kollégájával a Stanford nyári egyetemére, ahol megismerhették az akkor még vadonatújnak számító programot. Az első hazai pilotképzésre 2000-ben hat iskola tanárainak részvételével Pécsen, a Gandhi Gimnáziumban került sor. Ezen az immár 15 éve lezajlott képzésen használták először magyar változatban a KIP elnevezést.

„Nálam van számtalan videókazetta az időközben akkreditált KIP-es órákról, képzésekről. Névsorok, fotók, dokumentumok a továbbképzésekről. Ezek mind megelőzték K. Nagy Emese levelét. A KIP szerzője nem én vagyok, és nem is ő. 

Engem kizárólag az érdekel, hogy ha az eredeti szerzők szabad felhasználásúnak minősítettek egy sokak számára hasznos, jó tanulás-tanítási módszert, akkor nálunk ezt miért lehet kisajátítani?

– mondta Borbélyné Nagy Éva. A tréner szerint furcsa, hogy bár ismerik egymást a miskolci oktatóval, ő csak most küldött a lépéséről figyelmeztetést, öt évvel a levédés időpontja után, akkor, amikor az „jogerőre” emelkedett.

A KIP eredetijét Rachel Lotan es Elisabeth Cohen vezetésével a Stanford University School of Education munkacsoportja fejlesztett ki több éves kutatómunkával Program for Complex Instruction, az összefoglaló könyvüket 1997-ben publikálták. A KIP röviden összefoglalva egy heterogén összetételű osztályokra kidolgozott, együttműködésen alapuló tanítási-tanulási stratégia, amelynek az a legfőbb célja, hogy az osztályban - bármilyen okból - marginalizálódott tanulókat is bevonja a tanulási folyamatba. A VIII. kerületi iskolában például azért lelkesedtek a módszerért, mert a frissen szerzett tapasztalataik szerint a „foglalkozásokon nagyobb a sikerélmény, hiszen nincs rossz válasz, minden megoldásban van jó ötlet, hasznos tudás”.

Az Index megkereste a K. Nagy Emesét is azzal, miért döntött úgy, hogy levédeti a programot, illetve, hogy mi értelme van egy amerikai program magyarországi levédetésének?

Az miskolci oktató elismerte, hogy a programot a nevéhez kötve a Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány védette le 2010-ben: „Minderre azért van szükség, mert a KIP garanciát vállal bizonyos eredmények elérésére és amennyiben annak helytelen, nem kielégítő alkalmazása miatt az eredmény elmarad, a KIP hitele romlik. Amerikában a Complex Instruction egy metódus, nálunk egy program, Komplex Instrukciós Program névvel. A két módszer alapgondolata megegyezik, de

magyar viszonyok között megjelentek olyan elemek, tartalmak, amelyek a stanfordinak nem részei.

K. Nagy Emese elmondta, ő valójában azért kereste meg a VIII. kerületi iskolát és további három intézményt, hogy csatlakozzanak a KIP hálózathoz, és ezzel védjék a program tisztaságát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!