Fábián, Sebestyén
-2 °C
3 °C

Hátborzongató ok miatt átláthatatlan a magyar pártfinanszírozás

D  FO20061104036
2015.11.23. 00:05

Bár történt némi előrelépés a korrupció üldözése terén, a pártfinanszírozás Magyarországon továbbra is átláthatatlan, az utolsó, 2012-es felmérés óta nincs érdemi előrelépés – nagyjából így foglalható össze az Európa Tanács GRECO (korrupcióellenes államok csoportja) nevű szervezetének új, kiegészítő jelentése Magyarországról.

Mi a baj Magyarországgal?

A pártfinanszírozás az állami korrupció motorja, és hosszú ideje az egyik legalulkezeltebb rendszerszintű probléma Magyarországon. A politikai, választási kampányok ugyanis nagyon drágák, azonban a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem vállalta, hogy annak valós, sokmilliárdos költségeit kifehérítse. Attól tartanak, hogy a választópolgárok nem tolerálnák, ha az adójukból bevallottan nagyságrendekkel többet költenének a pártok reklámozására, mint korábban.

A tiszta helyzet megteremtéséhez szükséges politikai bátorság híján inkább a homályzónában maradtunk: a gyengén ellenőrzött pártok papíron könnyen megfelelnek az elvárásoknak, miközben eltitkolják a tényleges kampányköltségeiket. Feketén vagy azonosíthatatlan csatornákon keresztül fizetik ki az ismeretlen forrásokból származó pénzeket. Kamu civilszervezeteken keresztül kampányolnak, és állami megrendeléseken keresztül kompenzálják a beszállítóikat, támogatóikat. Ez a szívességi ügyintézés, aminek a nyilvánosságra kerülése egyik résztvevőnek sem érdeke, fenntartja és erősíti a pártok körüli árnyékgazdaságot és kliensréteget.

Ilyen szókimondó részletek a jelentésben nem szerepelnek, de a hazai párt- és kampányfinanszírozás problémáiról évtizedek óta ír a sajtó, és a civil szervezetek is rengeteget próbáltak tenni az átláthatóbb viszonyokért. Szakmai körökben évek óta közhely, hogy a hazai viszonyok mellett leginkább a minden kiadásra kiterjedő kampányszámlarendszer és a kampányköltéseket ellenőrző, független testület jelenthetne működőképes megoldást, de valódi előrelépést 25 éve nem sikerül elérni.

Négy fekete pont

És várhatóan nem lesz ez másként a GRECO mostani jelentése nyomán sem. A szervezet utoljára 2012-ben vizsgálta Magyarország korrupció elleni intézkedéseit, és a korábbi jelentésekkel összhangban akkor a pártfinanszírozás területén tíz általános jellegű ajánlást fogalmazott meg. Ezek közül négyben semmi előrelépés nem történt:

  • Nem lettek átláthatóbbak a pártok pénzügyei, továbbra sem kötelező az általános számviteli követelményeknek megfelelő könyvelést folytatniuk, és a pénzügyi adataik továbbra sem könnyen és gyorsan hozzáférhetők.
  • A pártok könyvelése nem tartalmazza a hozzájuk közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó jogi személyek, például alapítványok működésének adatait.
  • Továbbra sem kötelező a pártok független könyvvizsgálata.
  • A pártok ellenőrzése nem terjed ki a hozzájuk közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó jogi személyek, például alapítványok működésére.

Két örömhír

Két ajánlást a GRECO szerint sikeresen kezelt Magyarország. Az egyik a politikai pártok és alapítványaik könnyű azonosíthatóságát és naprakész adataik elérhetőségét célozta – ezt a 2011-es civiltörvény megalkotásával sikerült rendeznünk.

A másik kicsit kacifántosabb, ez ugyanis arra vonatkozott, hogy vizsgáljuk felül, van-e értelme továbbra is kétharmados többséghez kötni a pártok gazdálkodásának jogi szabályozását. A pártok ugyanis elsősorban épp arra szoktak hivatkozni, hogy nincs egyetértés a megoldásról, és mivel a vonatkozó törvény 1989 óta kétharmados, tehetetlenek.

A kormány még az előző, 2012-es körben erre azt válaszolta a GRECO-nak, hogy az új alkotmány elfogadása előtt áttekintették a kétharmados (sarkalatos) törvények körét, és "elengedhetetlennek" találták, hogy a pártok gazdálkodásáról szóló törvény e körben maradjon. Azt is hozzátették, hogy mivel a kormánypártnak kétharmados többsége van, ennek nincs gyakorlati jelentősége. Ezzel a válasszal a GRECO a kérdést elintézettnek tekintette.

Ennek fényében különösen szórakoztató a friss jelentésben azt olvasni, hogy a magyar hatóságok szerint bizonyos pártfinanszírozási ajánlások tekintetében 

azért nincs előrelépés, mert szinte valamennyi releváns törvény módosítása kétharmados országgyűlési többséget igényel, és a politikai pártok közötti még nem sikerült ezen széles konszenzust elérni.

A részt vevő államok kooperációján alapuló GRECO nyilván nem tér ki rá a jelentésében, de e ponton érdemes felvetni, hogy a Fidesz-kormány a közélet megtisztítása iránti elkötelezettségéről azért sokat elárul, hogy bár öt évig volt kétharmados többsége a parlamentben, a párt- és kampányfinanszírozás terén lényegében semmivel sem teremtett a korábbinál tisztább, átláthatóbb helyzetet. Eközben egyebek mellett az új alaptörvény elfogadásának nem jelentette akadályát a politikai pártok közötti egyetértés hiánya.

Apró sikerek

A GRECO szerint Magyarország négy ajánlás terén részeredményeket ért el. Ilyen terület a

  • pártoknak, pártalapítványoknak nagy összeget adományozók kilétének nyilvánossága és a névtelen adományozás tilalma;
  • a kampány hossza és a kampánybevételek és -költések könyvelése, nyilvánossága;
  • az Állami Számvevőszék ellenőrzési körének növelése, munkafeltételeinek javítása;
  • és a politikai finanszírozás szabályainak megsértésére vonatkozó szankciók felülvizsgálata, rugalmasabbá tétele.

A jelentés a pártfinanszírozás mellett a korrupció körében büntetendő cselekmények szabályozásával foglalkozik. A GRECO dokumentuma felhívja a figyelmet, hogy a Btk. módosításával és a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének (ETS 191) ratifikációjával Magyarország e területen a 2012-es jelentés összes ajánlását sikeresen kezelte vagy végrehajtotta.