Tényleg, mi van Kovács Béla kémügyével?

DSC 0270
2015.11.24. 10:59
Miközben a Fidesz, sőt személyesen Orbán Viktor is a Jobbiktól kéri számon, hogy tisztázzák Kovács Béla szerepét, a kémkedéssel gyanúsított jobbikos politikust még ki sem hallgatta az ügyészség. Az ügyészségnek már nincs is egy hónapja hátra a nyomozás befejezésééig, de úgy tűnik, a hosszabbításra játszanak. Így a kémügy akár a 2018-as választási kampányig kitolódhat, ami kizárólag a Fidesznek és ha Kovács Béla valóban kém, akkor az oroszoknak kedvez.

„Történetesen ugyanez a képviselő, Kovács Béla fizette a legtöbb pénzbeli támogatást az ön pártjának. Mielőtt ön és képviselőtársai bárkit is megkérdeznének bármiről, nem azt kellene tisztázni elsőként, hogy

honnan származott az a pénz, mit kellett tennie a Jobbiknak cserébe, és volt-e ennek köze a kémkedés gyanújához?

– kérdezte Vona Gábortól Orbán Viktor kormányfő néhány nappal azután, hogy az Európai Parlament felfüggesztette a kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogát. 

Amikor csak tehetik, kágébéláznak

Nem Orbán az egyetlen, aki az elmúlt időszakban rendre Kovács Bélával vág vissza, amikor valamelyik jobbikos politikus korrupciós ügyekről kérdezgeti a kormányt. Ugyanazon a napon, amikor Orbán, L. Simon László is hasonlóan reagált egy jobbikos kérdésre: „Vajon milyen ügyei vannak Kovács Bélának? (...) Vajon milyen üzleteket hozott az oroszoktól önöknek? Milyen burkolt párttámogatást hozott önöknek az oroszoktól Kovács Béla? Erről adjanak számot!"

De nem lógott ki a sorból Tállai András államtitkár sem: „Én azt gondolom, hogy előbb belül beszéljék meg azt, hogy Kovács Béla saját párttársuk mit is tett Magyarországon, és majd csak utána, miután tisztázták a saját képviselőjüknek a ténykedését, és hogy igazak-e vele szemben a vágyak (sic!), akkor tegyenek támadást Magyarországon kormány ellen, kormánypárti politikusok ellen, minden bizonyítás és bizonyíték, tények ismeretek és tudása nélkül korrupció ellen." 

Legutóbb Kontrát Károly államtitkár válaszolt a parlamentben egy korrupciós ügyet firtató jobbikos kérdésre úgy, hogy az EU legsúlyosabb korrupciós botránya a Kovács Béla-ügy.

Bár okkal indíthatott volna belső vizsgálatot a párt azok után, hogy az Index tavaly ősszel megírta, milyen információkat hallgatott el a múltjából Kovács Béla és felesége, ilyen belső vizsgálat – Novák Előd ígérete ellenére – nem indult. Azzal, hogy a párt meg sem próbálta tisztázni ezt, olyan támadási felületet hagyott, amit a Fidesz ki tud használni.

Ugyanakkor az is igaz, hogy míg Kovács előéletét valóban megkapargathatta volna a Jobbik, annak tisztázása, hogy a politikus kém-e vagy sem, nem a párt dolga. Egy jogállamban megvannak az erre hivatott szervek, és már régen nem beszélnénk jogállamról, ha egy súlyos bűncselekménnyel gyanúsított politikus ügyét a saját pártja tisztázná. És ezzel egészen biztosan Orbán Viktor is pontosan tisztában van. 

Kovács Béla kémügyét egyféleképpen lehetne tisztázni: a bíróságon.

Ehhez viszont az kellene, hogy az ügyészség minél előbb lezárja a nyomozást. Ekkor derülne ki például az, hogy egyáltalán vádat emelnek-e vagy sem Kovács Béla ellen.

De akkor mégis hol tart az ügy?

Kovács Béla ellen a Központi Nyomozó Főügyészség folytat eljárást, miután 2014 tavaszán az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentést tett ellene. Az Európai Parlament hosszú ideig ült az ügyön, amiben nem mellékesen szerepet játszott az is, hogy az EP Jogi Bizottsága az ügyészségtől nem kapott elég információt ahhoz, hogy dönteni tudjanak.

És bár idén októberben a bizottság végül a mentelmi jog felfüggesztése mellett döntött, a testület tagjaitól úgy tudjuk, hogy akkor sem voltak birtokában érdemi információknak a Kovács-üggyel kapcsolatban. Ennél lényegesebb azonban, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével elvileg megnyílt a lehetőség arra, hogy az ügyészség végre Kovács Bélát is kihallgathassa gyanúsítottként.

Csakhogy közel másfél hónappal azután, hogy Kovács Béla mentelmi jogát felfüggesztették, az ügyészség még mindig nem hallgatta ki gyanúsítottként.

Amikor a Központi Nyomozó Főügyészségen ennek hátteréről érdeklődtünk, Nagy Andrea szóvivő elmondta, hogy az ok nem nyilvános. Arról is beszélt, hogy a nyomozók döntése, hogy mikor hallgatnak ki egy gyanúsítottat, és bár nem konkrétan a Kovács-üggyel összefüggésben, de hangsúlyozta, hogy ennek lehet például nyomozástaktikai oka is. Legutóbb ma, azaz kedden érdeklődtünk Nagy Andreánál arról, kihallgatták-e már Kovács Bélát. A szóvivő azt mondta, hogy még nem. 

Kérdés persze, hogy Kovács esetben mi indokolja a késlekedést. Az ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést és ha Kovács Bélát jó ideig nem is tudták kihallgatni a mentelmi joga miatt, az ügy esetleges többi szereplőjét igen.

Kovács Béla maga mondta októberben a Népszabadságnak, hogy az ügyében kihallgatták már az édesanyját és a barátait is, és ugyanebből az interjúból derült ki az is, hogy orosz feleségét még nem. Az ügyészség szóvivőjénél arra is rákérdeztünk, hogy a feleséget kihallgatták-e már, de Nagy Andrea azt mondta, erről nem nyilatkozhat. 

Pedig a feleség kulcsszereplő lehet a történetben: ahogy azt az Index feltárta, az orosz nőnek a KGB munkatársaként párhuzamosan több férje is volt, és mindketten olyan tényeket és titkokat hallgattak el a múltjukból, amelyek arról árulkodnak, hogy családjuk életében az egyik összekötő kapocs éppen az orosz titkosszolgálat volt. És Kovács feleségét az elmúlt másfél évben bármikor kihallgathatták volna, hiszen neki soha nem volt mentelmi joga.

Ráadásul elvileg az ügyészséget az idő is sürgeti, mivela Kovács Béla elleni nyomozás határideje december 20.

Tehát már kevesebb, mint egy hónapja van az ügyészségnek arra, hogy befejezze a nyomozást.

Tehát alig egy hónapja maradt a nyomozóknak arra, hogy befejezzék a nyomozást, de eddig a gyanúsítottat és a feleségét még ki sem hallgatták. 

Igaz ugyanakkor, hogy a nyomozás határideje meghosszabbítható és most nagyon úgy tűnik, hogy az ügyészség erre játszik. A törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az első gyanúsítotti kihallgatástól számított két évig nyomozgassanak az ügyben. Ez azt jelenti, hogy

ha például Kovács Bélát idén december 19-én hallgatják ki gyanúsítottként, akkor elméletileg akár 2017. december 19-ig is kitolhatják a nyomozást.

Indokolatlanul persze nem húzódhat egy nyomozás, de Magyarországon erre bőven volt már példa, tehát egyáltalán nem meglepő, ha így történne. 

De mi következik ebből? Az, hogy

a Kovács Béla-ügy akár a 2018-as választási kampányig is elhúzódhat, amikor a Jobbik akár reális kihívóként állhat szembe a Fidesszel. 

Mindezekből kiindulva ha Orbán Viktor és a többi fideszes politikus valóban azt szeretné, hogy a közvélemény végre tisztán lásson a Kovács-ügyben, akkor a Jobbik helyett az ügyészséget kellene „ütniük" a parlamentben. Ehelyett a Jobbikot ütik. 

Vona Gábor félelmei nem alaptalanok, a pártelnök az üggyel kapcsolatban korábban azt nyilatkozta: „Valakiknek érdeke, hogy ez az ügy húzódjon és még 2016-ban, 2017-ben, de akár 2018-ban is le lehessen rágni egy kis húst erről a csontról, és mindig lehessen kellemetlenkedni a Jobbik háza táján."

Az mindenesetre biztosra vehető, hogy az ügy elhúzódásával a kormányzat csak nyerhet. Két okból is:

  • Egyrészt azért, mert ahogy Vona is mondja, a Kovács-üggyel egészen a 2018-as választásokig lehet majd „kellemetlenkedni" a Jobbik körül.
  • Másrészt azért, mert ha a jobbikos politikus valóban kémkedett, akkor Moszkvával jó (üzleti) kapcsolatokat ápoló Orbán-kormány sem tör majd borsot az oroszok orra alá. 

Ahogy arról korábban már írtunk, nagyon lényeges eleme lehet a kémtörténetnek, hogy a Kovács-ügy kipattanása óta nem lehetett hallani arról, hogy akár egyetlen Budapestre akkreditált orosz diplomatát is kiutasítottak volna az országból, ahogy ez ilyen esetekben történik. Márpedig Kovács Béla nem önmagával találkozgatott titokban, hanem orosz diplomatákkal. Ahogy a korrupció, a kémkedés sem egyszemélyes ügy.

De vajon mégis mi lett Kovács Béla vélelmezett társának vagy társainak, segítőinek, kapcsolatainak sorsa?

A dolgok jelenlegi állása szerint semmi nem változott tavasz óta. Akkor azt írtuk: akár tudatos volt ez a kormányzat részéről, akár a véletlenek összjátéka, világosan látszik, hogy a Kovács-ügy kezelésével a Fidesz két legyet ütött egy csapásra: odaszúrt a Jobbiknak, de úgy, hogy ez a szúrás Oroszországnak a legkevésbé legyen fájdalmas.