Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Magyarokból csak a pénz miatt lesz terrorista

isis magyarok cover
2015.11.26. 12:16
A TEK nem tud arról, hogy lenne magyar tagja az Iszlám Államnak, az Országos Kriminológiai Intézet szerint viszont van tíz ilyen ember. A szír belügyminisztérium negyven elfogott vagy regisztrált magyar dzsihádistáról beszél, a hazai bulvársajtó pedig több százról. Nehéz igazságot tenni, de az biztosnak tűnik, hogy vannak magyarok a rettegett terrorszervezetben, és az is, hogy nem Budapest külvárosi muszlim gettóiban nőttek fel – merthogy ilyenek nincsenek és nem is lesznek Magyarországon. Viszont a Balkánról egyre több katona fordul meg Szíriában, Szkopjében már kezd is kialakulni egy brüsszelihez hasonló dzsihádnegyed.

Hivatalos megkeresésre a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Terrorelhárítási Központ sem tud az Iszlám Állam soraiban harcoló magyarokról, és a nemzetközi sajtóban elfogadottnak tekintett adatbázisok egyikében sem szerepel, hogy Magyarországról bárki csatlakozott volna az Iszlám Államhoz (IS). Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) egyik kutatójának legújabb tanulmánya viszont azt írja tavaszi adatokra hivatkozva, hogy valószínűleg

10-15 magyar állampolgár állt már be az IS-hez.

Még ez is jóval kevesebb annál, mint amit a szír belügyminisztérium állít a honlapján: ők 40 magyar útlevéllel rendelkező, elfogott vagy regisztrált dzsihádistáról tudnak. Miközben a magyar sajtó tele van vad találgatásokkal – bulvárlapokban több száz, terroristákkal harcoló magyarról is lehetett már olvasni –, az OKRI kutatója valószínűleg nem csak hasra ütésre írt le egy számot.

A Német Szövetségi Rendőrség szaklapjában (Bundeskriminalamt) megjelent írás megjegyzi, hogy a 10-15 közötti szám a TEK-től szivároghatott ki a Szíriában aktív magyar és külföldi szervezeteknek, de forrásait Póczik sem jelölte meg. (Ez egyébként egybevág az izraeli The Meir Amit Intelligence and Terrorism Information Center 2014-es adatával, amiben 12 főről beszéltek.)

Nagyon nem mindegy, van-e tíz magyar terrorista

Póczik információi szerint a 10-15 magyar állampolgárságú ember nem az interneten becserkészett naiv tinédzser, és nem is a budapesti dzsihádnegyedben radikalizálódott algériai fiatal – merthogy Brüsszellel ellentétben nálunk nincs is ilyen negyed –, hanem leszerelt zsoldosok, akik nem ideológiai alapon, hanem pénzért csatlakoztak az Iszlám Államhoz.

Ezek a feltehetőleg francia idegenlégiót és a délszláv háborút megjárt katonák a tanulmány szerint mindössze havi 200 és 500 ezer forint között kereshetnek az IS-ben.

Bár úgy tűnhet, hogy ez csak játék a számokkal, nem mindegy, hogy vannak-e külföldön terroristákkal harcoló magyarok, vagy nincsenek, és hogy hányan. Ha ugyanis visszatérnek a frontról Magyarországra, komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek. Még akkor is, ha csak zsoldosként mentek harcolni, hiszen nem lehet kiszámítani, hogy nem valamilyen más küldetéssel térnek-e haza. 

A 10-15 fős szám reálisnak tűnik, ha összevetjük a többi európai országgal és a szomszédainkkal.

Francia és orosz fölény az IS-ben

Európából az oroszok (1500 fő), valamint a franciák (1200) adták a legtöbb tagot az Iszlám Államnak. A britek és németek (mindkettő 5-600) mögött nem sokkal maradnak le a belgák (440), akiket a hollandok (250), majd a svédek (180) és a dánok követnek (150). (Telegraph)

Ausztria például 100-150 olyan embert tart számon, aki Szíriában vagy Irakban harcol vagy harcolt az elmúlt években az IS oldalán, Szlovákia legalább tízet, Ukrajna 50-et, Szerbia 50-70 főt. Románokról nincs hivatalos adat, de az biztos, hogy tőlük utasítottak már ki embereket, akik iraki-szíriai dzsihádista csoportoknál megfordulva érkeztek hozzájuk.

Országonként és régiónként változik, hogy ki és miért akar csatlakozni Közel-Keleten harcoló terrorszervezetekhez. Nyugat-Európából többségében egzisztenciálisan kiszolgáltatott, a nyugati értékrendből kiábrándult másod-, illetve harmadgenerációs bevándorlók közül indulnak el Szíriába szerencsét próbálni, míg 

a Kelet-Közép-Európából terrorszervezetekhez csatlakozókat inkább a pénz érdekli.

A magyar arabok gazdagok és szépek

A Budapesten élő arabok körében azonban hetek óta pletykálnak arról, hogy 3-4 fiatal fiú csatlakozott az Iszlám Államhoz; egyikük állítólag azért, mert nem vették fel az egyetemre.

Megkérdeztünk arab oktatókat, de mindenki csak azt mondta, hogy hallottak ilyesmiről, de konkrétumot senki sem tudott. De mennyire reális, hogy az itt élő közel-keleti és észak-afrikai bevándorlók radikalizálódnak, és csatlakoznak valamilyen terrorszervezethez? 

A rövid válasz, hogy

a muszlimok radikalizálódására Európában talán Magyarországon van a legcsekélyebb esély.

Hiába a 150 évig tartó török uralom és a szomszédainkban erősebben jelen lévő muszlim hit, Magyarországon alig élnek muszlim vallású emberek. A magyar társadalom 0,2-0,3 százaléka vallja magát muszlimnak, körülbelül 25-30 ezer ember, közülük 4-5 ezren magyar állampolgárok. 

A legtöbb muzulmán átmeneti időre érkezik Magyarországra. Már a kommunista időkben is jöttek baráti országok gazdag családból származó fiataljai, akik legtöbbször valamilyen matematikai alapú, mérnöki vagy orvosi egyetemre jöttek. Sokan csak a tanulmányaik alatt maradtak az országban, 5-9 év után hazamentek. 

Jellemző életpálya volt az is, hogy a diploma megszerzése után még maradtak néhány évig, magyar feleséget választottak, gyerekük született, majd néhány év múlva mentek haza. A gyerekük általában csak egy-két alkalommal, de volt, hogy sohasem találkozott a nagyszülőkkel, nem is tanult meg arabul.

Azok a Magyarországon letelepedett arabok, akik a későbbiekben is az országban maradtak, magyarnak nevelték a gyerekeiket. 

Mivel tehát a magyarországi muszlimok többsége gazdag családból érkezett, piacképes tudást szerzett, és a gyerekeik is hosszú távú jó kilátásokkal rendelkeznek, nagyon kevés esély van rá, hogy ilyen kis diaszpórából bárki radikalizálódjon. Már csak azért is, mert a Magyarországon tevékenykedő körülbelül 18 jelentősebb muzulmán szervezet mindegyike mérsékelt, nincsenek nálunk radikális imámok. 

A kamu és az igazi magyar terrorista 

De volt, amikor azt hitték, hogy vannak, legalábbis egy darab. 

2004 áprilisában terrorcselekmény előkészítésének gyanúja miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda elfogta Saleh Tayseert, egy Magyarországon élő palesztin fogorvost. A nyomozók azzal vádolták, hogy 2003-ben megbízást adott két férfinak: az egyiknek azt mondta, hogy szerezzen be robbanószert, a másikaktól pedig azt kérte, hogy robbantson fel egy meg nem nevezett zsidó múzeumot. 

Tayseer két hónapig volt előzetes letartóztatásban, majd a Fővárosi Főügyészség bejelentette, hogy bizonyítékok híján nem emelnek vádat ellene. Tayseer – aki egyébként 2012-ig az Iszlám Egyház elnöke is volt, és egyszer az Origo-chatszobában is vendégeskedett – beperelte az államot: először 200, majd végül 30 millió forintot kért, de ebből csak 2 milliót ítéltek meg neki

Horák Irén
Horák Irén

A palesztin fogorvosról sosem derült ki, hogy köze lenne bármilyen terrorcselekményhez, van viszont nemzetközileg is ismert magyar származású terrorista. Horák Irén Horvátországban született, katolikus neveltetést kapott, válogatott szinten atletizált, majd a sport után speciális igényű gyerekekkel foglalkozott. 

Miután Horák Londonba költözött, felvette az iszlám vallást és az Amina nevet. Nem sokkal később Jemenbe költözött, és hozzáment az al-Kaida egyik vezéréhez, Anvar al-Avlakihoz, aki akkor a világ egyik legkeresettebb terroristája volt. Avlakival 2011-ben végzett egy légitámadás, Horák ezután videóüzenetben jelentette be, hogy öngyilkos merényletet fog végrehajtani. Szerencsére azóta nem váltotta be az ígéretét. 

Szkopjében lehet a következő tűzfészek

Bár Magyarországot nem fenyegeti az iszlám vallásúak radikalizálódása, van pár ország a környékünkön, amelyek nem lehetnek ilyen nyugodtak. A Balkánon 75 millió emberből 15 millióan vannak a muszlim vallásúak, döntő többségük a liberális, nyugati értékeket elfogadó kategóriába sorolható. Albániából, Koszovóból, Macedóniából és Boszniából viszont előszeretettel toboroz az IS: egyrészt a közös vallási gyökerek, másrészt az itt élő nagyszámú hadi tapasztalatokkal rendelkező ember miatt. 

A legtöbb exharcossal Albánia és Koszovó rendelkezik még az albán felszabadító hadtest idejéről: az albánok 2001-ben megtámadták a macedón hadsereget, aminek az lett a vége, hogy autonóm státuszt kaptak a Macedónia északnyugati részén élő albánok. Macedónia más szempontból is forró helyzetben van: fővárosában, Szkopjéban a Chair nevű kerület a helyszíni beszámolók szerint kezd hasonló muzulmán gettóvá válni, mint Brüsszelben a Molenbeek. Ebből a negyedből többen csatlakoztak már az Iszlám Államhoz, és sokan vissza is tértek Szíriából.