Újra megkapjuk a Norvég Alap támogatásait
További Belföld cikkek
-
Kósa Lajos Magyar Péternek: Vegyen inkább egy csokor virágot Varga Juditnak - Kiakadtak a pesti Wolt-futárok, amikor elolvasták, mi történik náluk
- A DK egyáltalán nem kér Magyar Péter fideszes együttműködéséből
- „Ha így folytatják, nemcsak takarító, hanem igazgató sem lesz az iskolában”
- Magyar utasok ragadtak Barcelonában a rendkívüli időjárás miatt
Ismét milliárdos összegeket folyósíthat Magyarországnak Norvégia, Lichtenstein és Izland, miután szerdán a Norvég Alap és az EGT feloldotta a támogatási pénzek befagyasztását – derül ki a szervezetek a budapesti norvég nagykövetség honlapjára feltöltött közleményéből.
Az alap országainak és Magyarországnak sikerült megállapodni a támogatási pénzek ellenőrzéséről: a magyar kormány nem ellenőrzi a civil támogatások felhasználását, vagyis a kormány feladta korábbi, erre vonatkozó álláspontját. A jövőben is a szervezet által meghatározott jogi keretrendszer szerint vizsgálják majd a támogatások szabályszerűségét.
A befagyasztás feloldásával viszont nem tolták ki a pályázati pénzek felhasználásának határidejét. Kevés ideje lesz a magyar pályázóknak a támogatások célszerű elköltésére: a pályázati időszak 2014. év végéig tartott, a megvalósításra 2016. áprilisáig van lehetőség. A pályázatokról a donorországok a magyar hatóságokkal közösen egyeztetnek minden érintettel.
A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón az ügy kapcsán. Megerősítette, a korábbi viták ellenére újraindul a program. De azt is kijelentette, hogy a 2014-2020-as időszak kapcsán még vita van arról, hogy a norvég pénzeket ki ossza ki.
Az alapból 37-40 milliárd forintot használhatnak fel. Emellett Lázár az elszámolási időszak meghosszabbításáról beszélt.
Másfél éves diplomáciai hadakozás Norvégiával
Mi az a norvég alap?
A norvég alapot három ország hozta létre: Norvégia, Izland és Liechtenstein, azzal a céllal, hogy az EU frissen csatlakozott, kevésbé fejlett országainak felzárkózására. A pénzek 90 százalékát Norvégia biztosítja. Valójában nem is egy alap, hanem kettő. Egy gazdasági és egy civil támogatási szervezet.
„Az Alap kiemelt figyelmet fordít a kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján), a jó kormányzásra és átláthatóságra, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra, a megkülönböztetés és a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és kirekesztés elleni fellépésre valamint a nemek közti egyenlőségre, beleértve a nemi és családon belüli erőszakot” – vázolják fel működésüket a honlapjukon.
A három ország nem tagja az EU-nak, de a szövetség fontos gazdasági partnerei. Érdekük, hogy az uniós országok között ne legyenek komoly gazdasági különbségek.
Ez az iroda határozza meg a támogatandó célokat, és írt ki pályázatot a programok országokra specializált lebonyolítására. Az Ökotárs Alapítvány 2012-ben nyert a brüsszeli donorirodánál, és mivel nyertek, most ők bonyolítják a magyarországi civil szervezetek pályázatait.
2014. május 9-én az alap donorországai, Izland, Liechtenstein és Norvégia felfüggesztették a Magyarországnak folyósított gazdasági támogatásait miután a magyar kormány az év elején egyoldalún úgy döntött, hogy az EGT kilenc finanszírozási programját áthelyezi az állami tulajdonú Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-be. Addig a pénzek elosztását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyelte, de az 2013 év végével megszűnt. A Miniszterelnökség késlekedett a jogutód megtalálásával, és egy másik forrás, a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzeit is behúzta volna a Széchenyi Programiroda alá.
A donorországok ezt nem nézték jó szemmel: az NCTA alapelve, hogy az állami pénzektől leválasztva kezeli a civil támogatásokat. Az új rendszert átláthatatlannak, a magyarok egyoldalú szerződésmódosításának nevezték, ezért májusban befagyasztották a támogatásokat.
Eddigre már Lázár neki ment az NCTA pénzeit elosztó Ökotárs Alapítványnak. Vidar Helgesen norvég EU-s és EGT ügyekért felelős miniszternek írt levelében az ellenzéki Lehet más a Politika Párthoz közel álló szervezetnek nevezte az Ökotársat. Helgesen április 24-én válaszolt Lázárnak: meglepték a magyar vádak, - főleg az, amelyik politikai elfogultsággal vádolja az alapot - és nem tartja azokat igaznak. „Szeretném aláhúzni, hogy Norvégia kormánya nem támogatja semmilyen párt politikai tevékenységet Magyarországon, sem pénzügyileg, sem másképp"– írta a norvég külügyminiszter.
Tavaly augusztusban a magyar kormány a hatóságokat is bevonta az Ökotárs elleni harcba: hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda. Ezt átvette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) és a vizsgálata alapján feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. A hivatal szerint legalább 250 millió forintot fizettek ki szabálytalanul a támogatásokból.
A NAV idén októberben a rengeteg fórumon megfogalmazott kormányzati váddal szemben úgy találta, hogy az Ökotárs és a másik 17 feljelentett támogatott szervezet a tevékenységét
- folyamatosan dokumentálta,
- betartotta a jogszabályokat,
- nyomon követte az esetleges változásokat,
- ellenőrzési kötelezettségüknek eleget tett.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
