Összejöhet Kész Zoltán ellenzéki népszavazása

2016.01.18. 17:59

A Nemzeti Választási Bizottság hétfőn hitelesítette Kész Zoltán független országgyűlési képviselő két népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő íveit is, írja az MTI. A kérdések az állami cégeknél alkalmazandó kétmillió forintos bérplafon bevezetéséről, illetve a kampányfinanszírozásról szólnak.

Az első hitelesített kérdés úgy szól: "Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?"

A másik hitelesített kérdésnek pedig az a lényege, hogy az országgyűlési képviselők választásán a pártlistát állító pártoknak is vissza kellene fizetniük a közpénzből juttatott kampánytámogatást, ha nem szerzik meg a leadott összes országos listás voks két százalékát. Ezzel Kész azt akarja elérni, hogy az előző választáshoz hasonló helyzet, amikor is kamupártok tíz- és százmilliókat vesznek fel kampánytámogatásként, ne fordulhasson újra elő.

Csomó kérdést viszont elkaszáltak

Az NVB viszont Kész több más kérdését nem hitelesítette.

A testület többsége nem hitelesítette azt a kérdést, amely azt célozta, hogy ne vehessen részt bruttó 100 millió forintnál nagyobb értékű közbeszerzési eljáráson hivatalban lévő polgármester hozzátartozójának tulajdonában álló szervezet. A bizottság szerint ez a szabály csorbítaná a vállalkozáshoz való alkotmányos alapjogot, a nem hozzátartozó társtulajdonosokét is.

Egyhangú döntéssel nem hitelesítették azt a kérdést, amelyben a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényt kívánta a kezdeményező módosítani úgy, hogy abba írják bele: "Magyarország állampolgárai Alaptörvényben biztosított jogukkal élve érvényes és eredményes népszavazáson nyilvánították ki azon véleményüket, hogy a 2014. május 10-én megalakult kormányt tartják az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság (Magyarország) legkorruptabb kormányának."

Nem hitelesítették azt a kérdést sem, amely szerint nem vehetne részt közbeszerzési eljárásban a miniszterelnök hozzátartozója tulajdonában álló szervezet. Patyi András a határozati javaslat indoklásában jelezte, a kérdés a vállalkozáshoz való alapvető jogot indokolatlanul nagy mértékben korlátozná, és felveti a diszkriminációt is, mert a kérdés csak a miniszterelnök hozzátartozóira vonatkozik. 

Nem hitelesítették azt sem, hogy költségvetési szervnél - a kérdés szerint ebbe beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is - ne lehessen vezető tisztségviselő a legfőbb ügyész hozzátartozója. A kérdés a bizottság többsége szerint a közhivatal viseléséhez való jog aránytalan korlátozásához vezethet, ráadásul az MNB nem költségvetési szerv és az NVB-re vonatkozó törvénymódosítást előzetesen egyeztetni kell az Európai Központi Bankkal, így egy egyeztetés megakadályozhatná az Országgyűlést, hogy a népszavazáson hozott döntést végrehajtsa. Patyi András hozzátette: a kérdésben javasolt korlátozás egy személyt érintene hátrányosan, a személyre szabott jogalkotásra pedig nincs alkotmányos indok. 

Ugyancsak nem hitelesítették azt a költségvetési szerveket - a kezdeményező ebbe beleértette az MNB-t is - érintő kérdését, amelyben bruttó kétmillió forintos javadalmazási plafont írtak volna elő. Az NVB lényegében arra hivatkozott, hogy az MNB nem költségvetési szerv.