Tényleg teljhatalmat kap Orbán egy terrorhelyzetben?
További Belföld cikkek
- Elégedetlenek voltak a fizetésükkel a szülésznők, kismamákat húztak le pénzzel
- Kiengedték az elmegyógyintézetből a szexuális kényszerítéssel vádolt egykori óvodai dolgozót
- Áthajtott a piroson, elgázolt egy kerékpárost, majd belecsapódott egy taxiba egy sofőr
- Az Index volt munkatársa lett a Hirado.hu főszerkesztője
- Meghalt Horn Gyuláné, az egykori miniszterelnök özvegye
Az alaptörvény hatodik módosítására készül a Fidesz az aktuális terrorhelyzet miatt. A kormánypárt által javasolt változtatás lényege a következő:
- önálló tényállás lenne az alaptörvényben az úgynevezett terrorveszélyhelyzet;
- a kormány terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén hirdethetné ki ezt (tehát parlamenti döntés sem kell róla);
- alapvetően 60 napig tartana a terrorveszélyhelyzet, de a parlament meghosszabbíthatja;
- ilyen helyzetben a honvédség segíthetné a rendőrség munkáját;
- a kormány egyes törvények alkalmazását átmenetileg felfüggeszthetné, eltérhetne tőlük.
Éppen ez utóbbi kitétel miatt nem olyan egyszerű a változtatás elfogadása. Azzal ugyanis az ellenzék is egyetért, hogy terrorveszély esetén fontos, hogy a kormány gyorsan cselekedjen, gyors döntéseket tudjon hozni, ám nem mindegy, hogy milyen jogokat korlátozhat a hatalom.
A vita a pártok között éppen ezen zajlik. A Fidesz-KDNP ugyanis nem tud egyedül alkotmányt módosítani, az alaptörvény megváltoztatásához kétharmad, így pár ellenzéki képviselő támogatása is kell. Az első egyeztetési forduló már lezajlott múlt héten, így tisztább képet kaphatunk arról, hogy milyen változásokat szeretne a Fidesz terrorveszélyhelyzetben, és az ellenzéki pártok mennyire nyitottak a kérdésben.
A kormány által küldött javaslatcsomag szerint, amelynek részleteit először múlt héten az Origo közölte, számos területen jutna egyszeriben hatalmas mozgástérhez a végrehajtó hatalom. Lássuk a legtöbbeket érintő legfontosabb változásokat, amelyeket a Fidesz javasol. A kormány szabadon, tehát parlamenti döntés nélkül
- lezárhatja a határokat;
- átírhatja a költségvetést;
- kijárási tilalmat vezethet be;
- az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek forgalmát szabályozhatja és korlátozhatja (ez lényegében az élelmiszer- vagy benzinjegy bevezetésének lehetőségét jelenti);
- korlátozhatja a média működését;
- elrendelheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését;
- betilthatja a tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket;
- meg is tilthatja a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmát;
- elrendelheti az ország meghatározott területén a lakosság kitelepítését.
A különleges jogrend fogalma nem ismeretlen a magyar törvényekben, jelenleg is szerepel az alaptörvényben.
Az alaptörvényben jelenleg különleges jogrend bevezetésére öt esetben van mód: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet esetén. Veszélyhelyzetet hirdetett a kormány például a kolontári iszapkatasztrófa után 2010-ben, de ez a kategória csak elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén érvényes. A többi kategória alkalmazására nem volt szükség az elmúlt évtizedekben (nem volt szerencsére háborús helyzet vagy államrend elleni fegyveres támadás).
Terrortámadás esetén elvileg szükségállapot bevezethető, míg a nagy terrorfenyegetettségre a megelőző védelmi helyzet, vagy a váratlan támadás jogrend vonatkozhat. Orbán Viktor ezekben az esetekben is elég nagy mozgásteret kapna, a parlament döntése nélkül bevethetné a hadsereget. De abból vita lehet, hogy egy terrortámadásnál, vagy annak lehetőségénél melyik különleges jogrend alkalmazható, így a kormány érvelése jogos, hogy a mostani szituációban (az európai terrorhelyzet ismeretében) nem árt külön szabályokat alkotni.
A Fidesz nem akar vitát arról, bevethető-e a hadsereg
Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke éppen ezzel magyarázta a módosítás szükségességét az Indexnek. Szerinte minden rendkívüli jogrend korlátozással jár, viszont a felelősen gondolkodó politikusok számára belátható, hogy nem lenne szerencsés, hogy egy a párizsihoz vagy a brüsszelihez hasonló esetleges akció után éles helyzetben alakulna ki vita arról, hogy a katonaság bevethető-e a rendőrség munkájának segítésére. Ez történt ugyanis a határvédelemmel kapcsolatban is. Tisztán belátható volt, hogy ezekre a célokra bevethetők a katonák, mégis arról folyt a szó, hogy ez fegyveres bevetésnek számít-e, vagy alkotmányos-e.
Ha valakiben minimális felelősség van, akkor ilyen vitákat nem akar.
Gulyás szerint az ellenzéki pártok is érzékelték, hogy szükség van a szabályozásra, az olyan részletekről viszont még egyeztetni lehet, hogy miért 60 napig tartható fenn a terrorveszély miatti különleges helyzet, ha ez veszélyhelyzet esetén miért csak 15 nap. A fideszes politikus szerint, ha ezekben a kérdésekben érkeznek szakmailag elfogadható kompromisszumos javaslatok, akkor azt a kormányoldal is támogatná.
A Jobbik nyitott, az LMP és az MSZP kevésbé
Az első, keddi egyeztetésen az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik és az LMP vett részt, az MSZP távol maradt. A szocialisták nem zárkóznak el az alkotmánymódosítástól, de szerintük erről nem lehet úgy egyeztetni, hogy néhány órával az egyeztetés előtt küldenek ki egy "fércmunkát" - mondta Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke. Az MSZP-nek a javaslatban szereplő korlátozások is elfogadhatatlanok, a szocialisták várhatóan jövő héten saját javaslattal állnak elő, amely a szocialista ígéret szerint komplexebb megoldást nyújt egy terrorveszélyhelyzetre.
A Jobbik viszont nyitott a kérdésben, és alapvetően támogatja az alaptörvény módosítását. Novák Előd, a Jobbik alelnöke azt mondta, hogy augusztusban hasonló tartalmú változtatást kezdeményeztek, ám előterjesztésüket az Országgyűlés leszavazta. Novák is nehezményezte, hogy a kormány javaslatát csupán néhány órával az egyeztetés előtt kapták meg, ezért a "jogalkotói túlkapásoktól" tartva időt kértek annak áttanulmányozására. Ám ha a Jobbik támogatása megvan a kérdésben, a Fidesznek a jobbikosokkal együtt is megvan a kétharmada.
Az LMP kevésbé nyitott az alkotmánymódosításra. Schiffer András társelnök szerint a módosítás "biankó csekket" adna a miniszterelnök kezébe, aki parlamenti vagy államfői jóváhagyás nélkül "hatvan napra csorbíthatná az emberek szabadságát". Azt mondta: az LMP nem járul hozzá ahhoz, hogy a kormány egy pontosan nem meghatározott, úgymond "jelentős terrorveszély" esetén korlátozhassa az emberek mozgásszabadságát, a postai vagy az internetforgalmat, a gyülekezési jogot vagy a külföldiek beutazását. Schiffer szerint a szükségállapot jelenlegi alkotmánybéli szabályozása kínál mozgásteret arra, hogy terrorcselekmények esetén a honvédség segítse a rendőrség munkáját.
A baloldal egy része kiakadt és tüntet
A frakció nélküli baloldali ellenzék vehemensen reagált. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője például úgy fogalmazott, hogy a módosítás csak az "országot hatodik éve kirabló kormány" hatalmának növeléséről szól, és valódi célja "a teljes önkényuralmi hatalom megszerzése". A Moma (Bokros Lajos pártja, ha valaki elfelejtette volna) pedig tüntetést szervez vasárnapra a Kossuth térre az alkotmánymódosítás ellen.
A pártok következő egyeztetésének időpontját még nem tűzték ki, de nincs is senki késésben. A parlament csak február közepén ül össze, legkorábban tehát február vége felé lehet az alaptörvényt módosítani.