Mást akar a belügyi államtitkár, mint a nemzetgazdasági miniszter

Január közepén robbant a hír: nagy kapacitású lőporgyár kezdi meg működését Balatonfűzfőn idén. Bár a két és fél milliárdos, részben uniós finanszírozású beruházás egy közel százéves lőpor- és robbanóanyag-gyártó múltra visszatekintő településen zajlana, mégsem örül mindenki. A cég munkahelyeket és teljes biztonságot ígér, az ellenzők szerint viszont a jelenlegi nemzetközi helyzetben és a komoly, halálos üzemi balesetek élő emlékével nem is lehetne rosszabb ötletet megvalósítani egy kiemelt üdülőkörzetben.

Úgy néz ki, a Fideszen belül sem teljes az egyetértés: a Belügyminisztérium államtitkára szerint rossz ötlet, a nemzetgazdasági miniszter szerint viszont nincs a beruházással semmi gond.

Bár a településen ugyan korábban volt már egy lakossági fórum a városvezetés és katasztrófavédelem jelenlétével, nem lett nagyobb híre a dolognak. A migránsválság, illetve az európai terrortámadások miatt viszont most már érdekesebb lett a téma, rá is repült a politika, jelen esetben leginkább a Jobbik.

A nagy érdeklődés, felháborodás, népszavazást követelés miatt a város vezetése újabb lakossági fórumot hívott össze a témában, amin megjelent Kepli Lajos a környék jobbikos országgyűlési képviselője, illetve Kontrát Károly, a Fidesz helyi országgyűlési képviselője, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is. 

A lakossági fórum beszámolója szerint Kepli továbbra is azt hangsúlyozta, hogy ez a környezeti és biztonsági kockázattal járó beruházás nem egyeztethető össze a turizmussal, illetve a kiemelt üdülőkörzetnek nyilvánított település céljaival. A fórumon megjelent fideszes Kontrát Károly is, aki mint Balaton-parti országgyűlési képviselő szintén arról beszélt, hogy ez a beruházás nem oda való.

A jobbikos képviselő időközben továbbvitte az ügyet, és írásbeli kérdéssel fordult a Belügyminisztériumhoz, illetve a Nemzetgazdasági minisztériumhoz. Utóbbitól Tállai András államtitkár válaszolt Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter nevében. Tállai azt írta, Balatonfűzfőm az 1920-as évektől kedzve lőporgyártás folyt, és a 2000-ben elfogadott Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervébe is illeszkedett. A 2011-es Nitrokémia gyár bezárása után a terület továbbra is alkalmas maradt ilyen tevékenységgel foglalkozó cégek befogadására. A telep újraindítása pedig a Balatoni területfejlesztési Koncepció turizmusfejlesztési céljaival nem áll ellentétben.

Korábban egy magánember, később a balatonfűzfői önkormányzatnak két fideszes képviselője adott be népszavazási kezdeményezést. A kérdések: “Akarja-e Ön, hogy Balatonfűzfőn, az Ipari Parkban megvalósításra kerüljön a “Speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ” néven ismertté vált lőporgyár és hadianyag raktár bázis?”, illetve “Akarja-e Ön, hogy Balatonfüzfőn, az Ipari Parkban működő veszélyes üzemekben további kapacitást bővítő fejlesztéseket hajtsanak végre?”.

Nagy kérdés azonban, hogy a népszavazás eredményét hogy értékelik majd jogilag, mivel a törvény szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben lehet kiírni népszavazást, ebben a konkrét ügyben az önkormányzatnak nincs engedélyezési hatásköre.

Ahogy arról beszámoltunk, egy Mil-Exim nevű kft. jelentetett meg egy közleményt saját oldalán arról, hogy „speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központot" hoznak létre Balatonfűzfőn, lényegében az egykori lőporgyártó üzem területén, épületeiben. A 2,4 milliárdos beruházás részben uniós finanszírozású, közel egymilliárdot kap a Gazdaságfejlesztési Operatív Programtól. A terv szerint az üzemben lőport, illetve lőszert gyártanának: utóbbiból kis és közepes kaliberűt, civil és hadi felhasználásra is. A közleményben szerepelt még: évi minimum ötvenezer tonna hadianyag-hasznosítás és lőszergyártás, az alkalmanként 30-40 tonnányi áru mozgatása miatti teljes útfelújítások, illetve egy izraeli állami cég know-how-ja.

A most megtartott lakossági fórumon azonban a cég vezetője elmondta, hogy ők eredetileg nem pályáztak a támogatásra, de az eredetileg pályázó cég időközben becsődölt, így kerestek helyette egy másik lőszergyártó céget, és őket tartották alkalmasnak a feladatra. Az 50 ezer tonna hadianyag hasznosításáról szóló eredeti közlemény még annak a cégnek a közleménye volt, ők azt azóta már módosították 2 ezer tonnára, ennyit tudnak egyelőre ugyanis vállalni.