Vörösiszap-katasztrófa: jön az ítélet a büntetésről

Több mint negyven hónappal az első tárgyalási nap után, csütörtökön fogja kihirdetni a Veszprémi Törvényszék a vörösiszap-katasztrófa büntetőperének első fokú ítéletét. A per elsőrendű vádlottja B. Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt egykori vezérigazgatója, rajta kívül még 14 ember ül a vádlottak padján: a cég vezetői és alkalmazottai. A legsúlyosabb vádpont halált okozó gondatlan közveszélyokozás.

2010. október 4-én 12 óra 10 perckor szakadt át a Mal Zrt. Ajka melletti vörösiszap tározója X. kazettájának nyugati gátja, a kizúduló lúgos vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt.  A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, házak százai lakhatatlanná váltak.

A nyomozók sokáig dolgoztak, a bíróság 2012. január 19-én kapta meg a büntetőügy vádiratát. A nyomozati iratok 60 ezer oldalt tettek ki, ezért az is időbe telt, amíg a bíróság felkészült az ügyből. Végül 2012. szeptember 24-én kezdődött el a tárgyalássorozat.

A Veszprémi Törvényszék az ítélethirdetés előtt pár héttel összeszedett pár beszédes számot:

• 248 tárgyalási nap volt, ebből 123 napon keresztül különféle igazságügyi szakértők véleményét hallgatták meg.
• A jegyzőkönyv 7176 oldalasra dagadt.
• Az üggyel kapcsolatos adminisztratív feladatok 10250 jegyzői és 375 informatikusi munkaórát vittek el, a munkát legalább két bírósági jegyző és egy titkár végezte folyamatosan.
• A tárgyalások felvett hanganyagát 752 órába telne végighallgatni.
• A bírósági közlemény szerint a per azért volt ilyen hosszú, mert rengeteg, összesen 127 bizonyítási indítvány volt, ebből 49 az ügyészé, 78 a vádlottaké és védőiké.
• A büntetőper elég drága is volt: eddig összesen 36 millió 213 ezer 409 forint bűnügyi költséget előlegezett meg és fizetett ki a Veszprémi Törvényszék.

A büntetőperben volt egy komolyabb fordulat is. Nyáron úgy tűnt, hogy sikerült befejezni a bizonyítási eljárást, de az ügyészség, amely a per elején letöltendő szabadságvesztést kért, ekkor bejelentette, hogy módosítani akarja a vádat. Elég lényegesek voltak a változtatások: az ügyész bizonyos szabályszegéseket már nem rótt fel a vádlottaknak, viszont felhozta olyan kötelezettségek megszegését, amelyek az eredeti vádban nem szerepeltek, és a gátszakadás fő okát illetően is változott a vád.

Ártatlannak érzi magát a fővádlott

A vádlottak közül többen egyébként még mindig dolgoznak a Mal Zrt-nél. Úgy volt, hogy a nyár második felétől szeptember közepéig minden egyes munkanapon lesz tárgyalás, mert a bíróság szerette volna minél előbb befejezni az ügyet, de ez ellen a cég felszámoló biztosa felszólalt, mondván ha a vádlottak állandóan tárgyalásokon lennének, akkor a most körülbelül 500 embert foglalkoztató cég működése veszélybe kerülne, ez súlyos biztonsági kockázatot jelentene.

A per elsőrendű vádlottja, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatója az utolsó szó jogán is ártatlannak vallotta magát, arról beszélt, hogy vannak olyan tragédiák, amelyek akkor is bekövetkeznek, ha mindenki szabályosan végi a dolgát.

A katasztrófa után a büntetőügy mellett százával indultak a különféle egyéb eljárások, polgári, közigazgatási, munkaügyi és felszámolási ügyek. A többségük már lezárult, de például a Mal Zrt. ellen indult felszámolási eljárás még mindig folyamatban van.

137 milliárdos bírság

A környezetszennyezés következményeivel foglalkozó közigazgatási perben tavaly novemberben született egy jogerős ítélet, de ezzel még nem zárult le ez a szál sem. A környezetvédelmi hatóság eredetileg összesen 137 milliárd 683 millió 624 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a Mal Zrt.-t a vörösiszap kiömlése miatt. Az ügy azért kötött ki a bíróságon, mert a Mal Zrt. felülvizsgálatot kért, azt akarta, hogy helyezzék hatályon kívül a bírságot kiszabó határozatokat.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság 2015. november 27-én tényleg hatályon kívül is helyezett a háromból kettő határozatot, a hulladékgazdálkodási bírságról és a rendkívüli vízszennyezési bírságról szólót, de nem azért, mert úgy gondolta volna, hogy a Mal Zrt. nem felelős.

A bíróság arra jutott, hogy a környezetvédelmi hatóságnak igaza volt, amikor felelősnek mondta ki a Mal Zrt.-t, a gátszakadás nem természeti katasztrófa volt, és nem is annak a következménye, hogy a cég szófogadóan végrehajtott korábbi hatósági határozatokat.

A gond csak az volt a bíróság szerint, hogy csupán becsléssel állapították meg, mennyi vörösiszap ömlött ki, a bírság összege pedig ezen múlik. A bíróság ezért arra kötelezte a környezetvédelmi hatóságot, hogy az új eljárásban rendeljenek ki szakértőt a vörösiszap mennyiségének meghatározására, mert így lesz majd ellenőrizhető a bírságszámítás.

Nem minden károsult nyert

A károsultak változó eredménnyel pereltek. 2014. december 12-én volt egy ítélethirdetés a Veszprémi Törvényszéken az egyik ilyen polgári ügyben. Abban 65 károsult perelt, de közülük csak 9 ember kérelmének adott helyt a bíróság, és azoknak is csak részben.

A károsultak beperelték nemcsak a Mal Zrt.-t, hanem a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget is, de a bíróság szerint a felügyelőséget nem terheli kártérítési felelősség. A Veszprémi Törvényszéknek az ítéletről szóló közleménye megemlíti, hogy a károsultak többsége a perben nem tett megfelelő bizonyítási indítványt, olyat, aminek alapján meg lehetett volna állapítani a kár összegét és az okozati összefüggéseket. Ezért alakult úgy, hogy a sok felperes közül csak néhányan tudtak nyerni. „Jelen ítéletével tehát a törvényszék nem azt mondta ki, hogy nem jár a károsultaknak kártalanítás, hanem azt, hogy nem álltak rendelkezésre a bizonyítékok” - hangsúlyozta a bírósági közlemény.

Kártérítési perek a Fővárosi Törvényszéken is futottak, az utolsó ilyenben idén január 19-én hirdettek első fokú ítéletet: a Mal Zrt.-t fizetésre kötelezték. A bíróság megállapította, hogy a katasztrófához vezető mulasztásokkal megsértették a felperesek emberi méltósághoz és egészséges környezethez való jogát. A felperesek Devecseren laknak, és bár a házukat az áradat közvetlenül nem érintette,  a katasztrófa az egész életüket megváltoztatta, a kényszerű költözések miatt meglazultak a baráti, családi kapcsolataik. Fejenként félmillió forint nem vagyon kártérítést ítéltek meg nekik, és ezen túl fejenként még 4 millió 225 ezer forintot a házuk értékvesztése miatt.

Volt olyan család, amelynek első fokon 32 millió forintos kártérítést ítéltek meg. A szülők a katasztrófában elveszítették az egyik gyereküket.

A sok megnyert per ellenére a felszámolás alá vont Mal Zrt. nem tudott kártérítést fizetni a károsultaknak. Helyette a kormány különített el forrásokat a kártérítésre. Tavaly ősszel a Magyar Nemzet a Veszprém Megyei Kormányhivatal tájékoztatása alapján azt írta: szeptember végéig 33-an kaptak összesen 91,5 millió forintos kártérítést a vörösiszap-károsultak közül a 400 millió forintos keretből.