Hiába zokogtak a gyerekek, a gimnáziumi felvételi nagyon elő volt készítve

Január 16-án összesen több mint 53 ezer diák írta meg a középiskolai felvételiket matematikából és magyarból. A matematikavizsga után volt, aki sírt, és sokan elkeseredtek, mert úgy érezték, hogy nem tudták teljesíteni a felvételhez szükséges szintet.

A országos felvételi miatt a szülők tömegesen kezdtek háborogni a közösségi oldalakon. A gyakorlatilag megoldhatatlan feladatsort többen saját maguk is kipróbálták, de még a nagyobb tapasztalatot, vizsgamegoldó stratégiát bevetve sem sikerült elérni a maximális 50 pontot.

A 6. évfolyamosok számára készült feladatlap elvileg 10 feladatot tartalmazott, de a készítők nem elégedtek meg tíz végeredménnyel, az alpontokkal a végére több mint három és félszeresére emelték az elvégzendő feladatok számát.

A nehézségi fokon volt, aki annyira kiakadt, hogy egészen messzemenő következtetések levonására ragadtatta magát: a magyar oktatás olyan, mintha arra hajtana, hogy „kinyírja” a gyerekeket.

Nehogy már támogassunk és fejlesszünk! inkább nyírjuk ki őket! tapossuk meg! vegyük el a kedvüket, a hitüket, a jövőjüket!

Az Index megkérdezte a közoktatást felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy milyen megfontolások vezették a felvételi előkészítőit, amikor ilyen nagy mennyiségű feladatot zsúfoltak bele a vizsgaanyagba.

A minisztérium közölte, hogy a feladatlapot gyakorlott pedagógusokból álló feladatlap-készítő bizottság állítja össze, „immár sok éve megszokott módon”. Az Oktatási Hivatal oldalán el is érhető a bizottságok kiskátéja:

„Az írásbeli felvételi vizsga célja elsősorban az eredményes középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségek és képességek, kompetenciák felmérése, ezért egyik feladatlap sem hagyományos tantárgyi teszt. A konkrét ismeretek, a tanulási folyamatban megismert, begyakorolt eljárások alkalmazása mellett egyes feladatok újszerű összefüggésekben, szokatlan módon is teret nyitnak a tanultak mozgósításának, az ötletes alkalmazás képességének, a kreativitásnak... ...A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásának jellemzőit is. Az ismeretek alapeszközként szolgálnak a feladatok megértéséhez, a problémák megoldásához. Bizonyos feladatok megoldásának folyamatában a vizsgázónak többféle kompetenciát is mozgósítania kell. A feladatmegoldás sikerességében a tantárgyi ismeretek mellett fontos szerepet kaphat a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentráló képesség, vagyis a figyelem összpontosítása és tartóssága.”

Az idei feladatsorok is ennek az általános szempontrendszernek a figyelembe vételével készültek. Az Emmi szerint a január 16-án használt matematika-vizsgalap is a bizottságok több hónapos mérlegelése, valamint számos lektorálási, ellenőrzési lépés után kerültek a vizsgázók elé. „Aki a korábbi évek feladatsorai alapján készült fel a vizsgákra, azt a feladatok száma vagy nehézsége tekintetében nem érhette meglepetés” – hangoztatta a minisztérium.

A felvételi statisztikák várhatóan február második hetében készülnek el.