Amikor az államosítás visszaüt

A második Orbán-kormány egyik jelentős lépése volt, amikor az iskolákat államosította. Ez nagyon leegyszerűsítve úgy nézett ki, hogy az addig nagyrészt az önkormányzatok alá tartozó, de autonóm vezetésű intézményeket központosították és egy mamutszervezet, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) alá gyűrték. Sehol Európában nem volt példa ilyen szintű centralizálásra.

A központosításnak az eltelt időben semmilyen előnye nem látszik. A tankerületek csak utasításokat közvetítenek, helyi szempontok nem jelennek meg, az egész működést a stratégiai gondolkodás teljes hiánya jellemzi. A túlzott adminisztráció és az autonómia elvétele megbénítja az iskolák működését. E kritikákat egyébként nem az elégedetlenkedő tüntetők, hanem az Emberi Erőforrás Minisztérium alá tartozó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet most nyilvánosságra hozott kutatásai állapították meg. Az viszont biztos, hogy mindezt a saját bőrükön érzik az iskolaigazgatók, a tanárok, a diákok és persze a szülők is. Emiatt lehetett olyan sikeres a miskolci Herman Ottó Gimnázium kezdeményezése, ami eddig soha nem látott elégedetlenségi hullámot gerjesztett.  

Mi történt Miskolcon?

A miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai január elején nyílt levelet írtak a kormánynak, miután hiába juttatták el észrevételeiket az oktatás irányítóihoz, semmiféle választ nem kaptak. A levélben keményen fogalmaztak, mint írták, "kaotikussá vált minden (...), Bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban." (A levél teljes terjedelmében itt olvasható.)  A miskolciak levele lavinát indított el, egyre több iskola csatlakozott hozzájuk, január végére már közel 500 iskola értett egyet a hermanosok kezdeményezésével. 

A közoktatási rendszerrel elégedetlen tanárok egy 25 pontból álló követeléslistát juttattak el a kormányhoz. Egyebek mellett radikálisan csökkentenék a tananyagot, a kötelező tanulói óraszámokat, a 16 óráig tartó kötelező benntartózkodást. Emellett számos, a pedagógusok munkáját, az iskolák államosítását érintő kérdésben vannak követelések. Nem tartják jónak például, hogy az intézményvezetőktől az állam elvette a munkáltatói és a gazdálkodói jogokat, ahogy azt sem, hogy nincs szabad tankönyvválasztás. A kifogásolt dolgok jelentős része az iskolák államosításából, a központosításból fakad.  

Az iskolák visszajelzései alapján elég nagy baj van a közoktatásban, leginkább a pénzhiányra, az adminisztrációs terhekre, a hatásköri zűrzavarra, a központosított tanrendre, a kapkodó reformokra és a kormányzati kommunikációra panaszkodnak a tanárok és az iskolavezetők. 

Mit lépett minderre a kormány?

Az elégedetlenségi hullámot láthatóan nem hagyhatta szó nélkül a kormányzat sem. A közoktatást irányító Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) vezetője, Balog Zoltán egy Köznevelési Kerekasztal összehívását javasolta.

Az EMMI vezetői ugyanakkor utalásokat tettek arra, hogy valóban vannak problémák, belső korrekcióra van szükség. Ugyanakkor éppen szerdán az EMMI úgy tesz, mintha minden rendben lenne. Legfrissebb közleményükben, azt állítják, hogy folyamatosan konzultálnak a tanárokkal, a tárca szerint a múlt heten meghirdetett köznevelési konzultáció keretében eddig 30 tankerületi fórumon csaknem 300 iskola képviselői vettek részt. Egyes helyeken 2-3, máshol 8-10 pedagógus képviselt egy-egy intézményt - állítja a minisztérium. Pedig olyannyira nincs minden rendben, hogy éppen az EMMI egyik háttérintézményének kutatói állapították meg, hogy nagyon súlyos problémákat okozott az iskolák államosítása - erről bővebben itt írtunk. 

A kormányzati kommunikáció ezzel párhuzamosan az elégedetlenkedő tanárokat akarja hitelteleníteni azzal, hogy a kormányzathoz közel álló lapon és a távirati irodán keresztül azt sugallja, hogy a tüntetések mögött Soros György áll. 

Miskolcon kívül hol lesznek még tüntetések?

Szerdán Budapesten, Békéscsabán, Budaörsön, Győrben, Hajdúszoboszlón, Pécsen, Sopronban, Szegeden, Szombathelyen, Veszprémben is demonstrálnak.  Az időpontok változók, de legkorábban délután fél 5-kor kezdődnek a demonstrációk, ezen a linken fel van tüntetve az összes helyszín és időpont. 

Miskolcon délután fél 5-kor kezdődik a demonstráció, a Herman Ottó Gimnázium sportcsarnoka előtt lesz a gyülekezés. Innen indul majd el a fáklyás felvonulás a tüntetők a Tizeshonvéd utcából, majd a Hunyadi János utcán végighaladva jutnak el a Városház térre, a polgármesteri hivatal elé, ahol meggyújtják a fáklyákat. Aztán innen indulnak tovább a belváros sétálóutcáján, majd jutnak el a Hősök terére, ahol többen beszédet tartanak, és felolvassák petícióikat. Felolvassák majd azt a 25 pontból álló követelést is, amit a pedagógus-sztrájkbizottság a kormánynak juttatott el.