Van, akinek szívás a MÁV új menetrendje

D  MJ20071121002
2016.02.03. 13:45
Idén, úgy tűnik, dobták a MÁV-nál az évtizedek óta bevett gyakorlatot, miszerint „az új menetrendet a régi menetrend alapján állítjuk össze”, és több helyen erősebben belenyúltak az indulásokba, vonatok és kocsik számába. Ezzel nem mindenki járt jól, de a MÁV a techcégekhez hasonlóan átállt folyamatos béta-állapotra: az utasok visszajelzései alapján van, ahol máris több kocsi közlekedik.

Év elején kiakadtam azon, hogy a MÁV 2016-ban sikeresen levágta Pápát a 21. századról azzal, hogy megszüntette a Budapest felé értelmes időben közlekedő gyorsvonatokat. Mostantól lényegében csak átszállással lehet eljutni a fővárosba, ahová rengeteg egyetemista jár, hétvégén mindig tömve voltak a vonatok, ráadásul a közvetlen átszállás legtöbbször magasabb rendű vonatokra lehetséges, emiatt:

  • a vonatoknak nem kell bevárniuk az alacsonyabb rendűeket, nagyon könnyű lekésni az 5-10 perces átszállást, ennyit simán késik egy vonat a régóta felújítás nélkül maradt Pápa-Győr vonalon;
  • többet kell fizetni, mivel az IC-re, EC-re, Railjetre pótjegy kell;
  • arról már nem is beszélve, hogy ugyan sűrítették a Volán-járatokat a vonalon, itt nem jár a 26 év alattiaknak kedvezmény, mint a MÁV-nál (péntek 10-től vasárnap 24-ig).

Gergő nevű olvasónk egyébként a vonatok átvariálása után kipróbálta a Volán járatát Budapestről Pápára, január kilencedikén 07:30-kor Népligetből: „Gondoltam korán van még, nem volt ideje bemelegedni a busznak. Sajnos ez az egész út során nem változott. Sofőrnek többször is szóltak, kétszer meg is állt a busz, de a fűtést nem tudta megjavítani” – az első próbálkozás úgy tűnik, nem jött be.

Január elején arra kértem olvasóinkat, írják meg, ha saját vonalukon is hasonlót tapasztaltak, kíváncsi voltam, hogy ez az amúgy is hányattatott sorsú Celldömölk-Győr (jövőre villamosítva lesz húsz éve típusú) szakasz egyedi problémája, vagy olyan rendszerszintű érdekesség, minthogy a Dunántúlon több vonal drágább lett, mivel virtuális kilométerekről fizikaira tért át a MÁV, így a budapesti pályaudvarok közötti távolságok újraszámításával több vonal hosszabb lett

A beérkezett levelek alapján összeszedtünk néhány példát, ahol a menetrend 2016-ban rosszabb lett, mint korábban volt. Főleg a Dunántúl tűnik érintettnek. A legtipikusabb panaszokról megkérdeztük a MÁV-ot is, a válaszokat a konkrét panaszok alatt közöljük. A vasúttársaság egyébként várja a javaslatokat ezen a linken, amit használnak is az utasok: december 15. és január 21 között a Budapest-Hegyeshalom 15 millió utasból „a menetrend szerkezetével kapcsolatban 38, az általános zsúfoltság miatt 28 darab észrevétel” írt, és, ha jól értem, ebbe a lentieket is beleszámolták. 

Balatonfüred-Budapest

A balatonfüredi vonalon nagyjából ugyanaz történt, mint a pápain, megszűntek az értelmes időben közlekedő gyorsvonatok: „Egész nap két átszállás nélküli vonatot biztosítanak, azt is a leglehetetlenebb időpontokban, mint reggel 7 illetve este 6. Az csupán mellékes, hogy a gyorsvonatokért pluszban kell fizetni, de gyorsaságot cserebe nem kapunk, mert a legrövidebb út így is több mint két óra, hiszen minden bokornál megáll” – bosszankodik olvasónk.

Ezt a remek jelenséget egyébként régebben gyorsított személyvonatnak hívta a MÁV, a legjobb az benne, hogy akkor is kell rá gyorsvonati pótjegyet venni, ha olyan szakaszon használjuk, ahol minden állomáson megáll, azaz személyként közlekedik.

A MÁV válasza: Tavalyhoz képest a Budapest és Balatonfüred közötti gyorsvonati menetidő csaknem 15 perccel csökkent, a korábbi 2 óra 12 percről 1 óra 58 percre. Télen valóban két pár gyorsvonat közlekedik Budapest és Tapolca között. A Tapolcára 13 óra 58 perckor, illetve a Budapest-Déli pályaudvarra 13 óra 57 perckor induló vonatok 2016. március 25-től november 1-ig közlekedik. A 2014-es és a 2015-ös utasszámlálási adatok alapján télen jóval kevesebben utaznak ezen a vonalon, mint nyáron. Az iskolai tanítási időszakban viszont új gyorsvonat közlekedik Budapest–Tapolca irányában pénteken, Tapolca–Budapest irányban pedig vasárnap.

Olyan gyorsvonat nem közlekedik az északi parton, amely mindenhol megáll, a gyorsvonatok Budapest és Balatonfüred között 7 állomáson állnak meg. Olyan távolsági vonat nyáron közlekedik, amely mindenhol megáll Székesfehérvár–Balatonfüred vagy Balatonfüred–Tapolca között, ezekre nem kell pótjegyet venni ezen a távolságon.

Eddig jó időpont tűnt el

Elég sok olyan levelet kaptunk, amiből úgy tűnik, hogy a MÁV a mostani átalakításoknál egyszerűen nem vette figyelembe az egyébként tömeges igényeket (ilyen ugye a pápai vonal is a rengeteg diákkal).

„Békéscsabán dolgozom, 12 órás műszakban, 6 órától 18 óráig. [...] úgy döntött a MÁV, hogy a 18.44-kor Budapest felől érkező gyorsvonatot nem közlekedteti le Lőkösháza felé, csak Békéscsabáig. Miután letelik este 6 órakor a műszakom még több mint másfél órát (19.45-kor megy legközelebb vonat) kell az állomáson vesztegelnem az új csodálatos menetrend miatt. Nem értem, miért volt kihasználatlan a járat, sokan mentek munkából haza vele, főleg Kétegyháza és Lőkösháza irányába, illetve Volán-csatlakozással Kevermes felé” – írja olvasónk. 

A MÁV válasza: A vonat eredeti közlekedési útvonala és menetrendje állt vissza a Békéscsaba állomáson végzett munkálatok végeztével. Amíg tartott a munka, a végállomás nem Békéscsaba volt, a vonatok csak érintették, így tehermentesítették.

A fenti vonatnál az utasszámlálások alapján nem volt nagy forgalom. Békéscsabáról Lőkösházára egyébként a forgalmas délutáni időszakban – 13:43-tól 17:43-ig – óránként, Kétegyházára ilyenkor ennél sűrűbben, egész órakor is indulnak vonatok.

Kiszorulnak a fizető utasok

„Korábban a soproni vonat a szombathelyivel összekötve indult, és 15 perc alatt szétszedték Csornán. 2 első osztály, és minimum 4, de általában 5-6 másodosztály volt Csornáig. Emellett volt közvetlen gyorsvonat, illetve személy-személy, gyors-személy, és railjet-személy Győri átszállással” – írja Adri. Most kétóránként indul egy Budapest-Sopron menetrendű vonat, egy első osztállyal, és két másodosztályú kocsival, lett két új megálló is, Tata és Komárom, viszont a sok átszállás közül csak egy személy-személy kombináció maradt, így az eddigi 2,5 órás menetrend 3,5-4 órás lett. Mivel csak 3 kocsi van az IC-n, így a Sopronba utazókat kiszorítják a Győrig, Komáromig utazók, mivel kevés a hely, de ők inkább IC-re szállnak. „A MÁV pluszkocsit nem ad el, így karácsonykor hiába volt ülőhelyem, a folyosókon vagy kétszer annyi ember állt, az én helyemen ültek”. 

Ez sajnos előfordul a MÁV-nál, főleg a karácsonyi időszakban, de most rendszerproblémáról van szó: idáig Bp-Csorna között utazóknak volt helyük a szombathelyi részben, most nincs, 3-4 kocsival kevesebb van. „Így, ha Sopronba szeretnék utazni tudnom kell 3-4 nappal hamarabb, hogy menni akarok, mivel aznapra nincs jegy már, mert sokan mennek Tatáig, és Komáromig vagy éppen Győrig”.

Veronika szerint megszívatták a Sopronba járó diákokat is, itt azzal, hogy megszűnt az IC: „Budapestről, illetve Vác mellől szoktam Sopronba járni. Hogy a kilenckor kezdődő óráimra, vizsgáimra odaérjek a 6:10-kor Keletiből induló IC-vel mentem, nem egyedül. Többen vagyunk akik ezt az egyetemet választottuk. Januártól nincs IC, csak átszállás, várakozás és garantált félórás késés. 8:38 helyett legkorábban 9:08-ra érkezik meg a vonat (ha megérkezik). Vagy marad a 4:30-kor induló vonat, amivel elérhetem a vizsgám.... A menetrend szerint”.

A MÁV válasza: Korábban a kétóránként közlekedő Budapest–Győr–Csorna–Szombathely/Sopron vonalon az InterCity járatok alapból 4 másod- és 2 első osztályú kocsival közlekedtek. Mostantól bécsi főpályaudvar teljes üzembe helyezése miatt menetrend módosult, így a korábban Csornáig/Csornától egyesítve közlekedő InterCity járatok óránként, felváltva Budapest és Szombathely, valamint Sopron között közlekednek, 2 másod- és 1 első osztályú kocsival. Az utasszámlálási adatok alapján az InterCity járatokra elég 3-3 kocsi, ehhez sok utasnál egy kocsit csapnak hozzá, elsősorban péntekenként és vasárnaponként. A soproni járatok erősítése a GySEV feladata.

Emellett Budapest-Keleti pályaudvar és Győr között félóránként, Budapest-Déli pályaudvar és Győr között pedig óránként járnak a vonatok. Budapestről Sopronba naponta hét közvetlen vonattal; egy átszállással még 18 járattal lehet eljutni. Közvetlen vonattal a menetidő 2 óra 33 perc.

A MÁV azt is írja, hogy „amennyiben az utasnak van helyjegye, akkor joga van elfoglalnia a helyét. Ha ezt valaki  jogtalanul elfoglalta, és felszólításra sem adja azt át, akkor kérjük, forduljon bizalommal a jegyvizsgálóhoz”.

Nem volt hely Tatabányáig, de már lesz

„Érdemes megnézni Tatabányára tartó 16:50-es vonatot: Kelenföldön nem tudnak felszállni az emberek. Nem írtam el, már a Déliben nincs hely, inkább pánikhangulat. Bicskéig nem kell jegyet venni mert a kalauzok nem tudnak végigmenni” – írja olvasónk.

Úgy tűnik, itt is az IC-re terel a MÁV: „A régi menetrendben két kocsi, volt most csak egy, és a vonat Komáromig ment: aki most oda utazik annak át kell szállni az IC-rere, ami pénzbe kerül”.

A MÁV válasza:  A vonat a menetrendváltástól átmenetileg egy darab FLIRT motorvonattal közlekedett, ez 211 ülő és 98 állóhelyet jelentett. A társaság szerint „erről a vonatról több hasznos észrevételt is kaptak”, ezért 2016. január 20-tól két, összekapcsolt FLIRT-tel, 600 férőhellyel jár a vonat.

Gödöllő-Tata

„Most már körülbelül napi három gyorsvonat áll meg Tatán, kettő reggel és egy este talán, amik pluszba megállnak kis állomásokon is, mint Tóvároskert. Ebben itt már nem túl sok realitást látok, mert egy közepes, de fontos városon belül megállni kétszer egy gyorsvonatnak szerintem abszurdum, főleg azért mert ott nincs akkora utasforgalom. A rendszeres gyorsvonatok helyett most már csak az IC-k állnak meg, mivel ezek mennek napközben, amikor az egész észak-dunántúli diákság megy Pestre, ezért még jobban lehet minden tanulót gombolni”.

A MÁV válasza: Budapest és Győr között bővítették az InterCity szolgáltatást (kétórás helyett, óránként közlekednek, felváltva Szombathely illetve Sopron irányába), és megállítja ezeket a vonatokat a forgalmas állomásokon, Tata és Komárom így került bele a vonatok menetrendjébe. Szintén a magas forglaom miatt állnak meg a munkanapokon közlekedő gyorsvonatok is Tóvároskertnél.  

Munkanapokon gyorsvonatok közlekednek a délutáni órákban Budapest-Keleti–Győr vonalon, reggel pedig Hegyeshalom–Budapest-Keleti pályaudvar között. A Budapest–Tatabánya szakaszon munkanapokon a tavalyi menetrendhez képest még további 5 pár új, elővárosi vonat is közlekedik.

Szeged-Kunszentmárton

„Eddig két átszállással tudtam eljutni Szegedre, vagy onnan visszafele Kunszentmártonba. Ezzel nem volt probléma, nem kellett 4-5 percnél többet várni csatlakozásra, viszont novembertől a járatok ritkítása miatt mindkét vonalon mindkét átszállásnál 25-35 percet kell várni a megfelelő csatlakozásra, ezzel majdnem duplájára emelve a menetidőt, ami 1:40 helyett több mint 2,5 óra lett. Legszomorúbb az, hogy a Szeged-Kunszentmárton távolság alig van 80 kilométer” – írja olvasónk. 

A MÁV válasza: Novemberben nem változott a menetrend, és a decemberi menetrendváltástól sem volt érdemi módosulás ezen a szakaszon. Azaz most is ugyanolyan gyors átszállásokkal lehet eljutni Kunszentmárton állomásról Szegedre és vissza, mint az előző menetrend esetében. A csatlakozásoknál szinte kivétel nélkül 12 percnél nem hosszabb a várakozási idő.  

Minden páratlan óra 21 perckor, Szegedről induló vonattal két átszállással 1:37 perc alatt lehet eljutni Kunszentmártonba. Abban az esetben, ha valaki lekési az említett vonat valamelyikét, akkor egy átszállással valóban 2:37 perces menetidővel juthat el a páratlan óra 45 perckor, Szegedről induló vonattal.

 A távolság – csak a pontosság kedvéért - 85 km.



  • Tippek
  • Bankszámla