Koronavírus adatok

2022. jan. 20.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Fábián, Sebestyén
-5 °C
5 °C

Magyar Nemzet: A Fidesz nem gyűjt aláírásokat a terrorvészhelyzet ügyében

DBZOL20160206001
2016.02.08. 07:28

Nem kezd aláírásgyűjtésbe a Fidesz, ha nem sikerül összekovácsolnia a kétharmados többséget, ami a "terrorvészhelyzet" fogalmának Alaptörvénybe emeléséhez kell - állítja a Magyar Nemzet. Ugyanis a párt nem akar két párhuzamos ügyben is ehhez az eszközhöz nyúlni, és a betelepítési kvótával kapcsolatban már november eleje óta zajlik aláírásgyűjtés, és még hosszú hónapokig eltarthat. Ezért a lap úgy kalkulál: inkább a nemzeti konzultációkhoz hasonló levelezésbe kezdenek majd a választópolgárokkal.

A Magyar Nemzet arra is felhívja a figyelmet, Rogán Antal egy szombati konferencián a megnőtt terrorkockázatra, illetve terrorfenyegetésre hivatkozva belengette, hogy a kormány

a mindennapok biztonságát erősítő intézkedések bevezetésére készül

Azonban arról nem beszélt, pontosan hogyan is akarja erősíteni a kormány a mindennapok biztonságát. 

A kormány egyik fő vesszőparipája az, hogy Magyarország ellen terrortámadás készül - ezt Orbán Viktor deklarálta pénteki rádióinterjújában, de amikor a konkrétumokról kérdezték, akkor lényegében visszakozott: 

nem az a kérdés, hogy most van-e ilyen információnk, hanem az, hogy ez bármikor keletkezhet.

Ahogy arról írtunk, a "terrorvészhelyzet"-tel a kormány a rendkívüli állapot egy új formáját szeretné az Alaptörvénybe írni, mellyel rendkívül erős jogosítványokat adna a mindenkori kormány kezébe. A fideszes tervezet értelmében a kormány szabadon, tehát parlamenti döntés nélkül

  • lezárhatja a határokat;
  • átírhatja a költségvetést;
  • kijárási tilalmat vezethet be;
  • az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek forgalmát szabályozhatja és korlátozhatja (ez lényegében az élelmiszer- vagy benzinjegy bevezetésének lehetőségét jelenti);
  • korlátozhatja a média működését;
  • elrendelheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését;
  • betilthatja a tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket;
  • meg is tilthatja a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmát;
  • elrendelheti az ország meghatározott területén a lakosság kitelepítését.

Az Alaptörvény egyébként jelenleg is ötféle esetet sorol fel, amikor különleges jogrend bevezetésére van mód: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet esetén. Ez utóbbi - elemi csapás vagy ipari katasztrófa esetére kialakított helyzet - lépett életbe például a kolontári iszapkatasztrófa után 2010-ben. Ezért többen értelmetlennek tartják az egész tervezetet, azt pedig minden ellenzéki párt aggályosnak tartotta, hogy a kormány saját hatáskörben dönthetne a saját hatalmának ideiglenes kiterjesztéséről. 

Ráadásul az ellenzék a tervezetről lényegében csak a sajtón keresztül folytathatott vitát a kormánnyal, és a Fidesz részéről akkor kezdődött meg a tapogatózás, amikor az eredetileg partnernek kiszemelt Jobbik elutasította a tervezetet. A kormánytöbbségnek viszont legalább két extraszavazatra lenne szüksége az Alaptörvény módosításához. A Jobbik a múlt héten kompromisszumos ajánlattal élt, melyben három napra korlátozná a kormány rendkívüli hatalmát, utána a parlament kezébe adná a döntést. Erre Gulyás Gergely - furcsa módon egy osztrák lapnak adott interjújában - újabb ajánlatot fogalmazott meg: 60 helyett 15 napra szűkíteni a kormányzati teljhatalom időtartamát.

(Borítókép:  Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter beszél A migráció biztonságpolitikai kockázatai és kezelésének lehetőségei című konferencián 2016. február 6-án. Az asztalnál Orbán Balázs a Migrációkutató Intézet főigazgatója Bakondi György a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója és Simicskó István honvédelmi miniszter. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)



  • Vennék
  • Bankszámla