Évezred kérdése: van-e érettségije Farkas Flóriánnak?

2016.02.21. 17:18
Terített asztaloknál, de üres székek mellett tartották meg egy pesti kávéházban Farkas Flórián érettségi találkozóját. A vasárnap déli eseményen csak néhány újságíró vett részt, akik azt remélték, végre találkozhatnak a nyilvánosság elől hosszú ideje bujkáló romaügyi miniszterelnöki biztossal, és kiderül, hogy hol érettségizett a fideszes képviselő, aki ezt az információt rendre kihagyja az életrajzából.

Farkas Flórián állítása szerint nagyon is létező iskolai végzettsége az egyik olyan rejtély, amely évek óta foglalkoztatja a roma politika és Farkas munkássága iránt érdeklődőket. Az sem volt világos, hol szerezte a diplomáját: az elmúlt tíz évben az állt a Fidesz színeiben országgyűlési képviselő Farkas hivatalos önéletrajzában, hogy az ELTE jogi karán végzett, a Magyar Nemzet idén januári oknyomozása után azonban kiderült, hogy a képviselő rosszul emlékezett életének erre az ötéves periódusára. A hivatalos dokumentumok szerint ugyanis nem oda, hanem egy másik karra, a Társadalomtudományira járt, politológiára. Az egyetem korábbi rektora azt is cáfolta, hogy Farkas – bár korábban ezt is állította – az ELTE-n óraadó tanár lett volna. A cáfolatok után Farkas többször volt kénytelen módosítani az életrajzát.

Nem csak a felsőoktatási tanulmányait illetően vannak azonban kérdések; azt sem lehet tudni, hogy Farkas hol érettségizett. Erre vonatkozóan a RomNet internetes portál többször nyújtott be közérdekű adatigénylést, de ők ugyanúgy nem kaptak választ, mint azok a roma egyetemisták sem, akik 2012-től az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Dohány utcai székháza előtt követelték Farkastól (akkor még ő volt a kisebbségi önkormányzat elnöke), hogy adjon számot arról, az erre vonatkozó információ miért maradt ki rendre az életrajzából.

Miután a korábban semmilyen hivatalos címen el nem érhető Farkas Flóriántól kaptunk egy helyreigazítási kérelmet − egy országgyűlési képviselőhöz, miniszterelnöki biztoshoz nem annyira passzoló f.f.sajto@gmail.com-os címről − , ezt a kérdést az Index is feltette néhány alkalommal a miniszterelnöki biztosnak, de valódi választ soha nem kaptunk. Egy-két részlet az Index és a Farkas Flórián közötti levelezésből:

Tisztelt Farkas Flórián,

az Index.hu újságírójaként szeretném, ha néhány válaszával segítené munkámat. A Magyar Nemzet mai cikkében foglalkozott egyrészt az ön szakdolgozatával, másrészt megpróbálta felfejteni, hogy ön hol szerezte érettségijét, és ahogy olvastam, nem sikerült nekik. Megtenné, hogy elárulja nekünk, hogy hol szerezte meg érettségi bizonyítványát és mikor?

A válasz:

Megkeresését köszönöm. A végzettségemre és szakdolgozatomra vonatkozó információkról a tegnapi napon már közleményben tájékoztattam a közvéleményt. Tisztelettel: Farkas Flórián

Viszontválasz:

Tisztelt Farkas Flórián,

nagyon köszönöm a válaszát, örülök, hogy találtunk egy fórumot, ahol lehet öntől kérdezni. Válasza azonban nem teljesen pontos, hiszen közleményében nem esik szó az érettségijéről. Így továbbra is örülnék, ha az arra vonatkozó kérdésemet is megválaszolná.

Erre:

A tanulmányaimmal kapcsolatos elírás a mai napon a Parlament honlapján javításra került. Üdvözlettel: Farkas Flórián

Tovább próbálkoztunk:

Tisztelt Farkas Flórián,

köszönöm a válaszát az önéletrajzzal kapcsolatban. Az érettségijével kapcsolatos kérdés látványos nem megválaszolása pedig ezek szerint azt jelenti, hogy nyugodtan megírhatom, hogy talány, kérdés, olyan téma, amit feltűnően kerül, ami további kérdéseket vethet fel, akár azt is, hogy nincs.

Mivel nem kaptunk választ, újra megpróbáltuk:

Tisztelt Farkas Flórián,

őszinte leszek, nem tudtam nem észrevenni, hogy az elmúlt két levelemre, amelyben releváns kérdéseket tettem fel, nem válaszolt. Kérem válaszoljon arra a nagyon egyszerű kérdésre, hogy hol, és mikor szerezte meg érettségi bizonyítványát. Több mint tíz éve jelennek meg változó időközönként cikkek, amelyek arról szólnak, hogy kérdéses az ön érettségi bizonyítványának megléte, és soha, egyszer sem cáfolt vagy bizonyított. Ami azért nagyon furcsa, mert ha semmi gond nem lenne a létező érettségi bizonyítványával, akkor egy egyszerű, rövid mondattal pontot tehetne ennek az évek óta húzódó ügynek a végére.

Mivel az érintett azóta sem válaszolt hasonló kérdésekre, többen a képviselő környezetéből próbáltak útbaigazítást kérni. A Magyar Nemzet újságírói két középiskolát is hallottak emlegetni, ám kiderült, hogy sem a szolnoki Dr. Hegedűs T. András Szakiskola (ez az intézmény Farkas ORÖ-elnöksége alatt került a roma önkormányzat fenntartásába, jelenleg költségvetési csalás gyanújával nyomoznak náluk), sem a szintén rebesgetett Budakalász Gimnázium nem tűnik jó megfejtésnek, Farkasnak valahol máshol kellett érettségiznie. De vajon hol?

Miután az egyetem sem enged betekintést a vonatkozó dokumentációjukba, egy gyenge kísérletet tettünk még a Miniszterelnökségnél is, ahol hivatalosan foglalkoztatják Farkast, de innen választ sem kaptunk levelünkre. De az is nagyon furcsa, hogy az elmúlt évek erről szóló cikkezése közben sem került elő egyetlen tanár, vagy osztálytárs, vagy bárki, aki látta a miniszterelnöki biztost valamilyen érettségizős szituáció közelében.

Hogy végre kiderüljön a talány, és a miniszterelnöki biztosi életrajzából egyszer s mindenkorra eltűnjenek a fehér foltok, a RomNet most vasárnapra meghirdette a politikus nyilvános érettségi találkozóját. Ez persze valójában politikai performansz, de abban a műfajban ügyes: a Facebookon meghirdetett esemény a RomNet szerint 100 ezer emberhez jutott el.

Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy erre az ünnepi eseményre egyetlen ember sem jelentkezett

– jelentette be a kávézó üresen maradt különhelyiségében Hidvégi Attila, a RomNet főszerkesztője.

Hidvégi szavaiból kiderült azonban, hogy mostantól már nem csak a sajtónyilvánosság erejében bízva lehet remélni, hogy Farkas Flórián megadja a választ az érettségi kérdésre. A RomNet ugyanis hivatalos állásfoglalásért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, a hatóság elnöke, Péterfalvi Attila pedig válaszában az információszabadságról szóló törvény alapján egyértelművé tette:

Egy országgyűlési képviselő alap- és középfokú végzettségének ténye, helye és ideje közérdekből nyilvános adatnak minősül.

Farkas Flóriánnak tehát törvényi kötelessége megmondania, hogy hol érettségizett, ennek hiányában törvényszegést követ el. Középiskolai tanulmányai mellett azt is meg kell mondania, hogy hol fejezte be az általános iskolát; nem hivatalosan úgy tudni, a két utolsó évfolyamot egy dolgozók iskolájában járta ki Szolnokon, de amikor továbbtanulási lehetőséget és esti iskolát ajánlottak neki, állítólag „kikelt magából, mondván, neki nincs ideje matematikán agyalni vagy magyart és történelmet magolni, ennél könnyebben is lehet érettségihez jutni”. Az ilyen szóbeszédeket most már nem csak érdeke, de kötelessége is lesz tisztáznia a miniszterelnöki biztosnak.

Oktatási pályafutása mellett egyébként van még néhány tisztázandó pont Farkas életrajzában. Arról sem lehet részleteket tudni, hogy pontosan miért ítélték el háromszor 1975 és '82 között (ezt még a kilencvenes években írta meg a Magyar Narancs bírósági és ügyészségi iratok alapján, cáfolat nem jött), ahogy azt sem, hogy 1998-ban a tárgyalás előtti napon miért kapott eljárási kegyelmet Göncz Árpádtól – emiatt a roma politikus akkor is megúszta a felelősségre vonást, az ügy iratait pedig 30 évre titkosították.

Farkas Flórián mellett Orbán Viktor annak ellenére is kitart, hogy a miniszterelnöki megbízott vezetése alatt az ORÖ olyan kamuprojekteket kreált, amelyekben rendszerszerűen nyúlták le az EU-s támogatásokat. Az egyik ilyen bebukott projekt nyilvánvaló szabálytalanságai miatt a roma önkormányzatnak most 1,2 milliárd forintot kell visszafizetnie.

A csődhelyzet az idáig Farkas által vezetett foglalkoztatási szövetkezet botrányos presztízsberuházásai miatt következett be, ennek ellenére nem Farkas bukott, hanem a vele szembeforduló utódja: Hegedüs Istvánt Farkas emberei fosztották meg mandátumától, az ORÖ ezzel ismét Farkas érdekeltségébe került. A kormány és a Farkas között megkötött „stratégiai szövetség” a botrányok ellenére is tart, igaz, az állam nélkül már korábban sem lehetett volna lenyúlni a felzárkóztatásra szánt romapénzeket.