A hatóság villámgyors volt, amikor Erdősiné népszavazást akart

DBZOL20160223013
2016.03.30. 07:33
Erdősi Lászlóné két nappal a boltbezárásos kérdése leadása előtt, vasárnap délután kért engedélyt az adatvédelmi hatóságtól, hogy összegyűjthesse a beadványához szükséges aláírásokat, derül ki Péterfalvi Attila elnök leveléből. A hatóság nagyon gyorsan, egy nap alatt kiállította a határozatot, pedig az MSZP-seknél ugyanez az eljárás több hétig tartott.

Újabb különös részletre világít rá Péterfalvi Attila Indexhez került levele a vásárnapi boltbezárásos népszavazással kapcsolatban. Erdősi Lászlóné magánszemély pár kopasz és egy titokzatos kísérő segítségével négy másodperccel tudta megelőzni az MSZP-s Nyakó Istvánt, és most kiderült,

ebben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság váratlan és páratlan gyorsasága is segítette.

Egy népszavazási kezdeményezésnél a nulladik lépcsőfok, hogy a kezdeményező az adatvédelmi hatósághoz fordul, hogy összegyűjthesse azokat az aláírásokat, amelyek a kezdeményezéshez szükségesek. A kezdeményezés csak úgy érvényes a szabályok szerint, ha megfelelő számú, egész pontosan 20 és 30 közötti támogató aláírás szerepel rajta. Ezt a szabályt a trollok kiszűrésére hozták, vagyis hogy ne legyen sok olyan benyújtó, aki nyakra-főre adja be a kérdéseket.

Erdősinének tehát a február 23-i leadás előtt meg kellett keresnie legalább 20 ismerősét, hogy írja alá az ívet, és mivel ez adatgyűjtésnek minősül, erről bejelentést kellett tennie Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH). Péterfalvi Attila elnök az MSZP-s Nyakó Istvánnak küldött levelében elárulta, hogy

Erdősiné február 21-én vasárnap kereste meg a hatóságot, és egy nappal később meg is kapta a határozatot.

Az adatvédelmi hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy Erdősiné vasárnap 16 óra 44 perckor nyújtotta be a kérelmét.

A dolog két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt ezek szerint Erdősinének másfél-két nappal a kritikus nap előtt juthatott eszébe a kezdeményezés, de legalábbis csak ekkor fordult a hatósághoz. Másrészt a hatóság rendkívül gyorsan, hétfőn már ki is állította a határozatot arról, hogy összegyűjtheti a 20 aláírást. Nyakónál ugyanez a művelet 10 napig tartott, a  szintén MSZP-s Lukács Zoltánnál pedig 22 napig. Ugyanennek a határozatnak a kiállítása.

A kopaszok előtte nem jelentkeztek a hatóságnál

A Péterfalvi Attila elnök által küldött adatok szerint ugyanis a vasárnapi nyitvatartásról szóló kezdeményezéssel kapcsolatban február 23 előtt hárman fordultak a hivatalához: az MSZP-s Lukács Zoltán, Nyakó István (a szocialisták végül úgy döntöttek, Nyakó adja le a kérdést), illetve Erdősi Lászlóné.

Kezdeményező Mikor fordult a hatósághoz? Mikor állították ki a határozatot?
1. Lukács Zoltán (MSZP) 2016.01.27. 2016.02.18.
2. Nyakó István (MSZP) 2016.02.12. 2016.02.22.
3. Erdősi Lászlóné  2016.02.21. 2016.02.22.

Mindez azt is jelenti, hogy már február 23-án délelőtt, a botrány idején is tudni lehetett, hogy a kopaszok - bármit is mondtak - nem egy kérdés benyújtása miatt érkeztek. Hibásnak tűnik tehát az NVB és az NVI érvelése (ez hangzott el az eset vizsgálatáról szóló ülésen), hogy az NVI nem követett el jogsértést, mert ott helyben nem volt jogosítványa ellenőrizni a kopaszok szándékait. Az NVI-nek nem kellett volna mást tennie a botrány reggelén, mint lekérni az adatvédelmi hatóság nyilvános adatbázisát, és láthatták volna, hogy csak maximum hárman akarnak valójában kérdést benyújtani. Ez alapján a kopaszokat ki kellett volna küldeni az épületből.

A Kúria ugyanakkor kimondta pár hete, hogy egyetért az NVI érvelésével. "Az NVI ellenőrzési jogköre ugyanis nem terjed ki arra, hogy a székháza előterében várakozó személyek rendelkeznek-e húsz támogató választópolgár aláírásával, aláírásgyűjtő ív mintapéldányával és az adatkezelés nyilvántartásba vételéről szóló határozattal" - mondta ki a Kúria. Vagyis nincs olyan jogszabály, amely feljogosította volna a választási irodát, hogy ellenőrizze a kopaszokat, ha kérte volna az íveket, azzal túlterjeszkedett volna a hatáskörén, érvelt a Kúria.

Nyakó István Péterfalvi levelét úgy értékelte, hogy "most már hivatalos papír van arról, hogy semmi keresni valója nem volt a fekete kedden a kopaszoknak az NVI épületében. Ők csak és kizárólag azért érkeztek, hogy az MSZP népszavazási kezdeményezését megakadályozzák, Erdősinéét, a Fideszét átverjék".

Nyakó szerint érdekes egybeesés, hogy "a NAIH kivételes gyorsasággal kiadta az engedélyt Erdősinének, az NVI vezetője február 23-án mulasztott, az NVB vezetője február 29-én falazott, az ügyészség pedig egyedül "példás" gyorsasággal Gulyás Mártont adta bírói kézre. Az állampárt Watergate-botránya a szemünk előtt kezd kiteljesedni". Ezeket az információkat Nyakó még a héten átadja a rendőrségnek.

(Borítókép: Erdösi Lászlóné távozik a Nemzeti Választási Iroda épületéből 2016. február 23-án. Fotó: Balogh Zoltán/ MTI)