Frigyes
15 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Roháč életfogytiglant kapott, Portikot is elítélték

2016.03.31. 10:40
Jozef Roháčot a bíróság bűnösnek mondta ki az Aranykéz utcai robbantásban és a Fenyő-gyilkosságban is, Portik Tamás az ítélet szerint az Aranykéz utcai robbantás felbujtója volt. Felmentették viszont azt a férfit, akit az ügyészség a Fenyő-gyilkosság bűnsegédletével vádolt, a Cinóber-gyilkosságban pedig egyik vádlott bűnösségét sem sikerült bizonyítani. Fellebbezések miatt a kilencvenes évek nagy alvilági leszámolásai mennek tovább másodfokra.

A Fővárosi Törvényszék csütörtök délelőtt kihirdette az elsőfokú ítéletet a kilencvenes évek három hírhedt alvilági leszámolása, a Fenyő-gyilkosság, a Cinóber-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás ügyében.

  • Jozef Roháč elsőrendű vádlott bűnös, több ember ellen, nyereségvágyból, előre kitervelt emberölésben és lőfegyverrel, lőszerrel visszaélésben, ezért életfogytiglant kapott, legkorábban 30 év után kerülhet feltételes szabadlábra. Ezen kívül véglegesen kiutasították Magyarország területéről. A bíróság szerint bűnös az Aranykéz utcai robbantásban és a Fenyő-gyilkosságban is. A Cinóber-ügyben felmentették.
  • Ladislav T. másodrendű vádlottat, aki az ügyészség szerint a Fenyő-gyilkosságnál volt Roháč bűntársa, felmentették.
  • Portik Tamás harmadrendű vádlott felbujtóként elkövetett emberölésben bűnös, 13 év fegyházat kapott, és 10 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Csak az Aranykéz utcai robbantásban mondták ki bűnösnek. A Cinóber-ügyben felmentették.
  • Az alvilágban Brazilként ismert F. Attila negyedrendű vádlottat, aki a Cinóber-gyilkosság miatt került a bíróság elé, felmentették. 

A 32 millió forintos bűnügyi költséget Roháčnak és Portiknak kell megtérítenie. 

A büntetőper eredetileg egyedül a Fenyő-gyilkossággal indult, még 2013. július 9-én. Közel negyven tanú meghallgatása után, bő egy évvel később a per már a vége felé közeledett, a perbeszédekbe is belekezdtek, amikor 2014. szeptember 17-én az ügyészség vádat emelt az Aranykéz utcai robbantás ügyében is. A bíróság ekkor egyesítette a két ügyet, és úgy folytatta az eljárást. Harmadiknak a Cinóber-gyilkosság a 2015. július 3-i vádemelés után csatlakozott be.

A Fenyő-gyilkosságban és az Aranykéz utcai robbantásban megállt a vád, azaz a bíróság bizonyítottnak látta, hogy a bűnösnek kimondott vádlottak követték el azokat.

A Cinóber-gyilkosságban nem állt meg a vád, tehát abban az ügyben a bíróság szerint nem sikerült bebizonyítania a vádhatóságnak, hogy a vádlottak lennének az elkövetők. Így történt, hogy Portik Tamást és Jozef Roháčot egyes vádpontok alól, a két másik vádlottat, F. Attilát és a bűnsegédlettel vádolt másik szlovák férfit pedig teljesen felmentették.

Aranykéz utca: egy az egyben megállt a vád

A bíróság szerint Roháč volt ez elkövetője az egész országot megrázó Aranykéz utcai robbantásnak. A bíró bizonyítottnak látta, hogy Portik Tamás volt a megbízója az olajügyek koronatanúja, Boros Tamás meggyilkolásának, de azt nem rótta a terhére, hogy a robbantásban a célszemélyen kívül még három járókelő is meghalt. A bíró szerint arra nincs bizonyíték, hogy Portik tudta, Roháč a gyilkosságot hogyan, hol és mikor fogja kivitelezni.

Az Aranykéz utcában 1998. július 2-án, nem sokkal dél előtt robbant a bomba. A robbanás megölte a magyar alvilág árulójaként elhíresült Boros József Károlyt és még három másik embert, húszan megsérültek. Boros koronatanú lett volna az olajmaffiaügyben. Az Aranykéz utcai ügyben a törvényszék a vádirati tényállást Roháč esetében egy az egyben meg tudta állapítani. Két vádlott volt ennél a vádpontnál: Roháč és Portik.

Fenyő-ügy: Csak Roháč felel

Fenyő Jánost, az ismert médiavállalkozót 1998. február 11-én gyilkolták meg: a kora esti órákban  II. kerületi Margit utcában, a forgalmas kereszteződésben a piros lámpánál odasétáltak a kocsijához, és két sorozatlövést adtak le rá.

Vádat Roháč és a szintén szlovák Ladislav T. ellen emeltek, de az utóbbit bizonyítottság hiányában felmentette a törvényszék.

Cinóber gyilkosa ismeretlen

Az éjszakai élet ismert figuráját, a prostituáltakat futtató Cinóbert, valódi nevén Domák Ferencet 1996. december 18-án lőtték agyon az Üllői úti lakása közelében. A gyilkossággal Roháč, Portikot és F. Attilát vádolták. Ebben az ügyben csak annyit tudott a bíróság megállapítani, hogy Domákot "ismeretlen személy" két célzott lövéssel lelőtte.

A bíró az indokláskor hosszan beszélt arról, hogy megkérdőjelezhető volt a terhelő tanúk szavahihetősége. Elmondta például, hogy két tanúnak volt két szó szerint megegyező vallomása, ami vagy betanításra, vagy a nyomozóhatóság "nagyon furcsa" hozzáállására utal. A gond tehát az volt, hogy nem voltak megfelelő tanúk, és kellő objektív bizonyíték pedig nem állt rendelkezésre, így nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani egyik vádlott bűnösségét sem Cinóber meggyilkolásában.

Miért kellett eddig várni?

A bíróság által készített összefoglaló szerint az ügyész a perbeszédében részletesen beszélt arról, miért kellett nagyjából 15 évet várni a vádemelésre. Azt mondta, hogy a 90-es évek Magyarországán még nem volt elterjedt a DNS-vizsgálat, és bár a Fenyő-gyilkosság ebből a szempontból kivétel volt (már 1998 elején megvolt a nyomozóknak az elkövető helyszínen rögzített DNS-e), az adatbázisba csak jóval később, egy másik bűncselekmény kapcsán került bele azzal egyező minta. Az ügyész hivatkozott a nyomozást tudatosan félrevezető tanúra, és szerinte az ügyet hátráltató hiba volt az is, hogy hiába indult el 2000-ben a DNS-nyilvántartási rendszer, évekig lemaradásokkal működött.

A Fővárosi Törvényszék a három ügyben összesen majdnem ötven tárgyalási napot tartott, nagyjából száz tanút hallgatott meg és rengeteg szakértőt; genetikai, vegyész, fizikus, tűzszerész, biomechanikai, orvos és írásszakértők adtak véleményt.

Az elmarasztaló ítéletrészeket végül a DNS-maradványokra, kamerafelvételekre és a kevés megbízható tanúra alapozva lehetett meghozni.

Nem az ügyész hibája a felmentés

A bíró az ítélet indoklásakor azt mondta: a bíróság szerepe nem a bűncselekmény kinyomozása, hanem annak eldöntése, hogy a nyomozók által beszerzett és az ügyészség által felhasznált bizonyítékok bizonyítják-e a vádat vagy sem. Ha halvány kétség is marad, muszáj felmentő döntést hozni.

A tisztánlátást megnehezítette a sok idő, ami elmúlt, valamint a tanúk jelentős részének alvilági és egymáshoz, valamint az akkori rendőrséghez fűződő kapcsolatai és a nyomozás korábbi anomáliái is, mondta a bíró.

Ugyanakkor megdicsérte a 2012-ben újrakezdődött nyomozásban dolgozó nyomozókat, valamint az ügyész munkáját, "egészen kiválónak" nevezte azt. Azt mondta, nem az ügyészség hibájára vezethető vissza a felmentés. A védelem munkájáról is elismerően beszélt.

Szinte mindenki fellebbezett

Az ügyész márciusi perbeszédében Roháčra és Portikra életfogytiglan tartó fegyházat kért, de azt nem tudta kezdeményezni, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből is zárják ki őket. A tényleges életfogytiglan azért nem jöhetett szóba, mert olyan a gyilkosságok idején még nem létezett Magyarországon, csak 1999-től. Az ügyvédek védenceik felmentését kérték.

Roháč végül a lehető legszigorúbb büntetést kapta, amit csak kaphatott a törvények szerint.

A Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete fellebbezések miatt egyik vádlott esetében sem emelkedett jogerőre. Az ügyész mindegyik vádlott miatt fellebbezett, Portik és Roháč esetében a részleges felmentések, a másik két embernél a felmentések ellen. A vádlottak közül egyedül a felmentett Ladislav T. vette tudomásul az ítéletet, a másik felmentett, F. Attila azért fellebbezett, hogy bűncselekmény hiányában mentsék fel, ne csak bizonyítottság hiányában. Portik a fellebbezésekor felháborítónak nevezte a bíróság ítéletét. Az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé kerül.

Ladislav T. és F. Attila szabad

A tárgyalásra a szokásosnál sokkal szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezettek be, a hallgatóságnak kétszer kellett keresztülmennie detektoros kapun, a táskákba is belenéztek. A vádlottakat a bv-őrök mellett TEK-esek is kísérték. Az ítélet rendelkező részének kihirdetése után a felmentett F. Attila ügyvédje szólt, hogy védence, aki korábban a szívével kórházban volt, rosszul lett. Őt egy időre ki kellett kísérni a teremből.

Roháč a jogerős ítéletéig marad előzetes letartóztatásban, Portik egy másik büntetőegyében szintén előzetesben van és marad is. Ladislav T. és F. Attila esetében viszont a felmentés a szabadságukat jelenti: vége az előzetesüknek, szabadlábra kerülnek.

Roháčot szerdán nem jogerősen már életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Besztercebányán a különleges büntetőbíróság (STS) több, a 90-es években elkövetett alvilági gyilkosság ügyében. Roháč korábban lehetővé tette, hogy ezt a szlovákiai pert távollétében is tárgyalhassa a bíróság.