Hogy kap valaki csoportos nemi erőszak után erkölcsi bizonyítványt?

A legtöbb munkakör betöltése a 90 napig érvényes erkölcsi bizonyítványhoz kötött, ez az irat azt vagy annak hiányát tanúsítja, hogy a kérelmező ellen bármilyen büntetőügy folyamatban van-e, illetve, hogy büntetett előítéletű-e. Ez utóbbit nevezzük priusznak is.

Kiss Lászlónak nem volt priusza. A Vs.hu- nak Kiss László korábban azt mondta, hogy "erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezem, az egész életemet erkölcsösen éltem”.

Ugyanis a jogerősen elítélt emberek, akár a csoportos nemi erőszakot elkövetők is lehetnek priusz nélküliek tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal, ha mentesültek az ítéletük hátrányos jogkövetkezményei alól. Ez a Kiss ügye idején hatályos Btk.-ban, a 1961. évi V. törvényben is így volt.

Fotó: Huszti István / Index

A ma hatályos Bünetőtörvénykönyv X. fejezete foglalkozik az ítéletekhez kötődő hátrányos jogkövetkezményekkel, illetve a mentesítéssel. A mentesítés gyakorlatilag azt jelenti, hogy meghatározott idő után megszűnik az elítélttel szembeni joghátrány, a jog úgy értelmezi, hogy megbűnhődött és így tiszta erkölcsi bizonyítványt kaphat. Azt, hogy ez mennyi idő után történik meg, arról határozhat a törvény, bíróság vagy megállapíthatják kegyelem útján is.

A Btk. azt is írja, hogy akit egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítéltek, azoknál a büntetés kitöltését követő öt év elteltével mentesülhetnek.

Vagyis a most hatályos törvények szerint Kiss László, aki 1963-ban szabadult, elvileg öt évvel később, 1968-ban már kaphatott tiszta erkölcsi bizonyítványt. A törvény úgy fogalmaz, hogy „a mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült.” Ettől még a bűncselekménye az elítéltnek a bűnügyi nyilvántartásban (a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában) szerepelni fog. 

Azt nem lehet tudni, hogy Kiss Lászlótól, a munkakörei betöltéséhez munkáltatói kértek-e erkölcsi bizonyítványt.

Amnesztia

Kiss állítja, hogy amnesztiával szabadult. "Idő előtti szabadulásomat nem bármiféle beszervezésnek, hanem az 1963-as amnesztiarendeletnek köszönhettem, mely igaztalan büntetésemet enyhítette" - írta a közleményben, amikor az úszó szövetségi kapitányi pozíciójáról lemondott. 

1963. március 20-án adták ki az elnöki tanács rendeletét a közkegyelem gyakorlásáról, amit a köznyelvben kádári amnesztiarendeletként is szokás emlegetni. Bár ez alapvetően az '56-os forradalom elítéltjeire terjedt ki, a 2. § 2. bekezdése szerint az Elnöki Tanácstól bárki kérhetett közkegyelmet, ha esetében „méltánylandó okok forogtak fent.” Kiss esetében ez akár lehetett sportolói múltja is.

A rendelet egységesen kimondja, hogy aki kegyelmet kap, az mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, vagyis ez azonnal tiszta erkölcsi bizonyítványt jelentett.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!