Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Zelma, Rajmund
-5 °C
1 °C

Szuperfegyvert adtak Vona kezébe a radikálisok, amivel most lemészárolja őket

D NOE20160130010
Tanulság: ha politikusok vagyunk, figyeljünk oda, mit szavazgatunk meg a kongresszuson! Vona Gábor már 2014-ben is megvétózhatta volna Novák Előd vagy bárki alelnöki jelölését, a 2013 őszi pártkongresszus ugyanis szinte teljhatalmat adott neki a pártelnökség fölött. A Novákék kiszórását bírálók viszont azzal érvelnek, hogy Vona az eredeti szándéktól teljesen eltérően használ egy olyan rendelkezést, amit extrém esetekre találtak ki. Úgy tűnik, a Jobbik radikálisnak nevezett alelnökei legfeljebb politikai eszközökkel vehetik fel a harcot, jogilag nem tudják Vona lépését megtámadni.

Vona Gábor tegnap a Jobbik elnökségi ülésén bejelentette, hogy a következő tisztújításon megvétózza három jelenlegi alelnök, Apáti István, Novák Előd és Szávay István újraindulását. Állítólag ez a döntés már egy jó ideje érlelődött benne. Ezzel pedig kezdetét vette a belső leszámolásoktól amúgy sem idegenkedő párt legújabb belháborúja.

Novák Előd tegnap még csak arról beszélt, hogy leforrázva érzi magát, ma viszont már úgy fogalmazott: hátba szúrták.

Novák Előd hátbaszúrva érzi magát

A kiszorításra ítélt alelnökök mindegyike bejelentette azóta, hogy nem fogadja el Vona döntését és csakazértis megméreti magát a következő tisztújításon. A Jobbik kongresszusára és így a leszámolásra az Index információi szerint május végén kerülhet sor; a tisztújítást szabályozó dokumentumokba való betekintés után nekünk nagyon úgy tűnik, hogy Novákék legfeljebb politikai eszközökkel szállhatnak szembe Vonával, de jogilag nem tudják a vétót megtámadni.

Már 2014-ben odacsaphatott volna Vona

A Jobbikon belüli leszámolásról tegnap először hírt adó atv.hu azt írta, hogy az egyik megyei elnök szerint „a Jobbik nyilvánosság elől eltitkolt Alapszabályában valóban szerepel az elnöki vétó lehetősége". 

A pártok alapszabálya azonban a törvény szerint nem lehet titkos, azt kötelező leadni a bíróságnak.

Ezért ki is kértük a dokumentumot, amiből kiderült, az alapszabályban ugyan meg van említve, hogy a Jobbik elnökének létezik egyfajta egyetértési joga a párt országos elnökségének tagjaival kapcsolatban, ennek pontos körülírását azonban az alapszabály egy másik – valóban nem nyilvános – dokumentumra, a Jobbik Választási Szabályzatára hagyja.

A Kongresszus hatásköre; részlet a Jobbik alapszabályából

92. § (1) A Kongresszus kizárólagos hatáskörébe tartozik (...)

f) a Jobbik Országos Elnökségének a megválasztása a párt helyi és alapszervezeteinek jelölései alapján, a Jobbik elnökének a jelöltek személyével kapcsolatos egyetértési joga mellett, a Jobbik Választási Szabályzatában meghatározott módon; 

Párhuzammal élve ez olyasmi, mint amikor Magyarország alaptörvényében konkrétan nem szerepel egy bizonyos rendelkezés, csak az, hogy az adott témát a parlament egy sarkalatos törvényben szabályozza. A bíróságtól kikértük a Jobbik kongresszusainak jegyzőkönyveit is, és ezekből kiderül, hogy a „a Jobbik elnökének a jelöltek személyével kapcsolatos egyetértési joga mellett"-rész a 2013. október 26-i kongresszuson került be módosításként az alapszabályba.

A most Novák Elődék ellen fordított alapszabály-módosításra a Jobbik országos elnöksége tett javaslatot, aminek akkor maga Novák is tagja volt.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik sajtószóvivője is úgy emlékezett, hogy 2013-14 környékétől él ez a módosítás, ami egyben azt is jelenti, hogy Vona már a 2014-es tisztújításon is megvétózhatta volna Novák Előd vagy bárki alelnökségét, ha éppen úgy akarja.

A Jobbiktól elkértük az alapszabályban hivatkozott választási szabályzatot is, amiben valóban feketén-fehéren ki van fejtve az a vétójog, amit Vona Gábor a következő tisztújításon élesíteni fog Novák Előd, Szávay István és Apáti István ellen.

Mirkóczki kérdésünkre tisztázta az egyetértési jog működését is. A Jobbik kétévente tart tisztújítást, ahol a kongresszus sorrendben először az elnököt, majd a többi elnökségi tagot választja meg. Vona Gábor az egyetértési joggal nem a 2014-16-os ciklus pártelnökeként fog élni, hanem a 2016-os kongresszuson történő újraválasztása után, tehát friss mandátuma birtokában határozza majd meg, kivel akar vagy nem akar majd együtt dolgozni.

A választási szabály kimondja, hogy a pártelnök által megvétózott alelnökjelölt neve már a szavazólapra sem kerülhet fel, és programbeszédet sem mondhat a küldöttek előtt:

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Választási Szabályzata (részlet)

A Jobbik alelnökeinek és az Országos Választmány elnökének jelölése és választása (...)

(3) Hivatalos jelölt a Jobbik alelnöki tisztégére az a párttag lehet, akit a beérkezett jelölések legalább 10 százaléka alelnöknek jelölt, emellett a Jobbik elnöke is egyet ért indulási szándékával, és ezt a Jobbik elnöke szóbeli nyilatkozatában bejelenti a Kongresszuson a küldötteknek.

(4) Az a tag, aki alelnökjelöltként eléri a 10 százalékos jelölési küszöböt, de a Jobbik elnöke nem ért egyet az indulási szándékával, nem kerül rá a szavazólapra, s programadó beszédét sem mondhatja el a Kongresszuson. 

(5) A Jobbik elnökének kötelező a 6 alelnöki helyre legalább 8 olyan személyt megneveznie, akiknek az indulási szándékával egyért, s az illetők elérték a 10 százalékos jelölési küszöböt. Felső, rögzített határa nincs annak, hogy a Jobbik elnöke mennyi alelnökjelölt indulási szándékával érthet egyet. 

(6) Hivatalos elnökjelölt az Országos Választmány elnöki tisztégére az a párttag lehet, akit a beérkezett jelölések legalább 20 százaléka az Országos Választmány elnökének jelölt.

(7) A helyi szervezet és alapszervezet lemondhat a Jobbik alelnökeinek és az Országos Választmány elnökének jelölésének jogáról, ha erről a szervezet tagsága többségi szavazással döntött, és azt jegyzőkönyvben rögzítette.

31. § A jelölteknek szóban meg kell erősíteni a jelöltség elfogadását, s ugyanerről írásos  nyilatkozatot is kell tenniük.

32.§  (1) A Jobbik alelnökeit és az Országos Választmány elnökét a Kongresszus választja titkos szavazással.

Már nem virágzik minden virág

2014-ben állítólag nem volt idő sem a módosítások elolvasására

A bírósági dokumentumokban egy másik érdekes iratra is rábukkantunk. Sárközi Attila, a székesfehérvári Jobbik korábbi tagja a Fővárosi Törvényszékhez fordult, mivel szerinte törvénytelenül oszlatta fel a párt elnöksége a helyi alapszervezetet, illetve arra kérte a bíróságot, hogy érvénytelenítse a párt 2014 júniusi kongresszusán elfogadott több alapszabály módosítást. (Ez a 2013 őszit követő, tisztújító kongresszus volt.)

Sárközi a levelében azt kifogásolja, hogy szerinte törvényellenesen módosították az alapszabálynak azt a pontját, ami a helyi szervezetek újjá alakulását szabályozza, mert azt úgy módosították, hogy a korábbi tagok csak akkor léphetnek be újra a szervezetbe, ha meghívják őket az alakuló ülésre.

A levél igazi érdekessége az, hogy Sárközi szerint a küldöttek úgy döntöttek a Jobbik alapszabályának a módosításáról, hogy a szavazás előtt előzetesen csak néhány órájuk volt átolvasni és értelmezni a módosító javaslatokat, mivel azokat csak a kongresszus kezdetén kapták meg.

Ezt a szabályt annak idején a 2013-as kongresszuson egyhangúlag megszavazták, mesélte egy jobbikos forrásunk, aki ugyanakkor nem ért egyet azzal, amire ezt most Vona használja. Szerinte ezt a rendelkezést eredetileg olyan extrém helyzetekre találták ki, amikor egy-egy személy megjelenése a pártvezetésben súlyosan veszélyeztethetné a párt egységét, működőképességét. 

Vona most viszont az eredeti szándéktól teljesen eltérő módon használja, hiszen előszűrést például nem is enged az alapszabály. 

– folytatta forrásunk, aki szerint a pártelnök célja, hogy eleve kilője azokat, akik a legtöbbet kritizálták az elnökségi üléseken. Állítása szerint az elnökségi üléseken ugyanis számos esetben le is szavazták Vona kezdeményezéseit. A vétó élesítése után viszont a pártelnök azzal kalkulálhat, hogy a minimum nyolc alelnökjelölt közé nem kerülnek majd be olyan, a párttagságban komolyabb támogatottsággal rendelkező politikusok, akik a következő ciklusban megnehezítenék Vona néppártinak nevezett politikájának végigvitelét.

Vona Gábor az Indexnek erre úgy reagált, hogy a másik három jelenlegi elnökségi tag, akinek az újraindulását nem vétózza meg (név szerint: Sneider Tamás, Volner János és Z. Kárpát Dániel), szintén sokszor szavazott ellene az elnökségiken. „Vagyis egyáltalán nem ez a szempont vezetett a döntésemnél" – mondta Vona.

„A Jobbik eddigi története során három modell volt az elnökség kialakítására. A kezdetekben, 2006-tól az elnök eleve megjelölte azt az elnökségi csapatot, akivel dolgozni akart, és a kongresszus őket vagy megszavazta, vagy nem. Később a virágozzék minden virág elve érvényesült. A mostani modell pedig egy harmadik. Már 2014-ben élhettem volna ezzel a döntéssel, de akkor nem tettem" – folytatta a Jobbik elnöke.

A 2013-as kongresszus alapszabály-módosítása ugyanakkor nem csak a pártelnök, hanem az alapszervezeti elnökök hatalmát is jelentősen megnövelte. A most az érdeklődés középpontjába kerülő rendelkezés mellett ugyanis akkoriban egy másikat is elfogadtak, ami a Jobbik alapszervezeti elnökségének megválasztását is központosította. Az addigi szabályozás úgy szólt, hogy „Az alapszervezet taggyűlése ügyeinek vitelére, titkos szavazással legfeljebb kétévi időtartamra elnököt és elnökséget választ, tagjainak sorából.″ Ezt úgy módosították, hogy „elnökséget választ az elnök által javasolt tagjainak sorából″. 



  • Vennék
  • Hírek