Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A létük eleve rendbontás

2016.04.22. 13:48

„Kerekes kézikocsin hulladékvasat szállított a MÉH-be. A kocsit az úttest szélén tolta. Egy rendőrjárőr felszólította, hogy menjen fel a kocsival a járdára és megbüntette. Néhány méterrel később egy másik járőr megbüntette, és felszólította, hogy menjen a kocsival az úttestre. A MÉH közelében egy harmadik járőrrel találkozott, ő is megbüntette, amiért az úttesten tolta a kocsit.”

Abszurd rendőrségi bírságolások áldozatai a legkiszolgáltatottabb emberek, közöttük is elsősorban a vidéken élő romák. A Roma Sajtóközpont kezdeményezésére kortárs írók és neves színészek hívják fel erre a figyelmet.

A szabálysértési bírságolások faluhelyen elsősorban cigány embereket érintenek, akiket olyan dolgokért büntetnek, amiért más embert meg sem állítanak. A Roma Sajtóközpont (RSK) önkéntesek segítségével tavaly ősszel vidéki településeken gyűjtött mintegy ötven esetet.

A gyakran értelmetlen tényállások (pl. kopott a bicikligumi, nem a zebrán ment át, pedig nincs is zebra) mellett az is jellemző, hogy kisebb kihágásért azonnal büntet a rendőr, és aránytalanul magas összegre, holott lehetősége lenne figyelmeztetnie is, például, ha nincs csengő a kerékpáron.

A bírságok kifizetésének elmaradása jobb esetben közérdekű munkával ledolgozható, de sokszor több napos elzárást is eredményezhet, ha ez a lehetőség valamiért nem áll fenn, ugyanis a megbírságoltak gyakran nem tudják kifizetni a tetemes összegű büntetéseket. Az RSK két éve már hosszabb kampányt szentelt a rendőrség bírságolási gyakorlatának, az Indexen lehetett szavazni a legabszurdabb esetre, az eljáró rendőrőrs kapta az Aranysárhányó-díjat.

Az RSK most kortárs írókat kért fel a friss ügyek irodalmi átdolgozására, melyeket az alábbi videókon Fullajtár Andrea, Fekete Ernő, Kulka János (Katona József Színház), Csuja Imre és Nagy Zsolt (Örkény Színház) színművészek adnak elő.

A videók alatt Háy János, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Spiró György eredeti szövegeit is elolvashatják.

Háy János: A zebra

Olvassa el az egész novellát!

Háy János: A zebra

Egy mélyszegénységben élő, többszörösen hátrányos helyzetű, sokgyerekes apa bandukolt a főút mentén, ami épp a falu közepén kanyargott keresztül. Közmunkás volt és az alvégben tisztították az árkokat, ő meg a fölvégben lakott, ahogyan általában a többi mélyszegénységben élő társa is. Ahhoz azonban, hogy a fölvégben lévő düledező házikóját, mert volt neki házikója, ennyire jól megy a közmunkásoknak manapság, szóval, hogy ezt a házikót elérje, át kellett kaptatni a főúton. A biztonságos közlekedés érdekében néhány éve zebrát festettek fel, mégsem lehet, hogy gyerekeket gázoljanak el nyakra-főre a volán-buszok. Tudta ez az ember, hogy ott kell átmennie, meg ismerte a helyi rendőrt, akinek mániája volt a rend betartatása, különösen a mélyszegénységben élő lakosok esetében, akikről meg volt győződve, hogy a létük eleve rendbontás. Nem is tudta ez a rendőr, mert nem forgatott társadalomtudományi szakmunkákat, hogy mennyire fején is találta ezzel a szeget. Ment, mendegélt ez az ember, így meseszerűen, mert bár igyekezett rendbentartani a ruháját, az említett szociológiai besorolás miatt mégis úgy nézett ki, mintha egy Benedek Elek meséből lépett volna elő. Szóval ment, mendegélt és elérte a zebrát. Ám a zebrával mi történt, munkások voltak ott és épp festették. Jó napot munkások, mondta az ember, a munkások meg, hogy jónapot. Mért kell festeni, kérdezte az ember. Mert a cigányok ellopták a csíkokat. Az anyját, csodálkozott ezen a mélyszegénységben élő ember. Nem a te rokonaid voltak, mondták így barátságosan, mert annyira szerették ezt az embert, hogy mindenki tegezte őt a faluban, még a gyerekek is. Az én rokonaim, kérdezett vissza, s járatta a fejét rajta, minek is kéne ilyen fehér csík az ő rokonainak, s hogy nem látott-e ilyen csíkokat a Kalinál, a Mucurnál vagy a Kágyesznál, de nem emlékezett. Talán a Duszkonak kellett, hogy szabadon átmehessen a Mucur feleségéhez, merthát köztudomású volt, hogy ott van valami, legalábbis a Duszko felesége ezt kiabálta, hogy sarlóval vágom le a farkadat, ha átmész, de csak fát hasogatni, mondta a Duszko, akkor fejszével, mondta az asszony, de nem, ott sem volt. Nem, mondta az én rokonaim nem lopnak, zebrát biztosan nem. Majd azért utánanéz a hatóság, mondták a munkások. És a körzeti megbízott mi okból van itt, kérdezte az ember, mert a hatóság szóra rögvest észrevette a Hagyó Sanyit, aki ott feszített az út közepén galambszín egyenruhájában. Nehogy minket is ellopjanak, mondták a munkások és tovább festettek. Embert? Hát, már volt ilyen. Á, mi nem, mondta a mélyszegénységben élő, többszörösen hátrányos ember, legfeljebb az olátcigányok a szomszéd faluból, és nevetett, mert szeretett a szomszéd falu lakosain viccelődni, főleg mert azokat ő is cigányoknak tartotta. És akkor hogy megyek most át, kérdezte a mélyszegénységben élő többszörösen hátrányos és persze sokgyerekes férfi. Itt a zebra mellett, ahol a bóják vannak, mert valójában arra vigyázok, mondta a körzeti megbízott, nehogy valaki hazavigye a gyereknek összerakós játéknak, ha épp legóra nincs pénz. Az már igaz, mondta az ember tényleg olyan, mint egy játék, s hogy valóban bármelyik gyerek tudna egy ilyesminek örülni. Szóval mellette? Hát, ha rajta nem lehet, mondta a rendőr, s erre a mélyszegénységben élő sokgyerekes ember nekiindult, hogy keresztülvág az úton. Épp átért, mikor látja, hogy a rendőr ott magasodik előtte, ő alacsony termetű volt, az út túloldalán. Ember, minek van zebra, ha te nem azon jössz át. Hát festik. És? Az azt jelenti, hogy nincs? Nem, attól, hogy festik, van, de hát maga mondta, mondta az ember, hogy itt menjek át. Én mondtam, és te mindent megcsinálsz, amit mondok, felakasztod az anyádat, ha azt mondom, kösd fel. Azért az anyámat nem kellene, mondta az ember, és nyelt egyet, mert mást már ezért pofán csapott volna, de a rendőrt nem merte. Személyit és lakcímkártyát. Minek, kérdezte az ember. Mert ez itt szabálysértés. Mi a szabálysértés? Tiloson való átkelés, magyarán a közlekedési szabályok megsértése. Hát, hát, kapkodott levegő után az ember. De én jóindulatú vagyok, mert csak így lehet élni, nem? De,de, mondta az ember. Úgyhogy ez, ha jól számolom, és egyösszegben levonom belőle a jóindulatomat, akkor tízezer forint és tíz napon belül kérem befizetni, mert ha nem, az összeg elindul a növekedési pályán, vihogott, mert ezt a növekedési pályát nagyon viccesnek gondolta, egy továbbképzésen mondta az oktató. A férfi nem szólt, úgy bámult a rendőrre, mint egy kétismeretlenes egyenletre, még akkor is azt hitte vicc, mikor a körzeti megbízott a kezébe nyomta a csekket. Az mi, kérdezte otthon a felesége. A férfi elmondta. A gyerekek örültek, hogy nekik olyan apjuk van, hogy inkább kikerüli a zebrát, mint átgyalogoljon rajta, az mégiscsak állatkínzás. És meséltek arról, hogy mennyire jó volna, ha lenne itt a faluban zebra, vagy elmennének Pestre az állatkertbe, legalább a zebrát megnézni meg a zsiráfot. Aztán este lett, mint minden nap este, és lefeküdtek. A mélyszegénységben élő többszörösen hátrányos helyzetű férfi elalvás előtt átszámolta a pénzt, amit egy közmunkás kap, meg a gyest és a családi pótlékot, és az asszony napszámbevételét, levonta belőle a tízezret, s tulajdonképpen a lényeg nem változott, semmiképpen sem volt elég, a tízezer nélkül és a tízezerrel együtt sem. Elaludt, majd lesz valami. Éjjel azt álmodta, hogy mennek, az egész család, és ott állnak az állatkert kapujában, hogy családi jegyet vegyenek, de nem jön ki a bevételből, mert egy családi jegy két felnőtt, két gyerek. Talán csoportos jegy, vetődött fel benne, osztott-szorzott, de az sem jött ki a pénzből. Ott álltak és nézték, hogy mennyi más család megy be, és akkor a gyerekek sírásba fogtak, főleg a kicsik, mire ő azt mondta, ne búsuljatok, viszek én haza egy zebrát. Tényleg apu, mondták a gyerekek, tényleg, mondta az ember, s másnap, ahogy ígérte bevezetett az udvarba egy zebrát, a tyúkok közé, meg a kacsák közé, meg a kutyák közé. A gyerekek nem hittek a szemüknek, kiabáltak, sikítoztak felmásztak rá, etették, simogatták, egymást lökdösték el mellőle, mert mindegyik mellette akar lenni. Ebben a sivalkodásban hirtelen felriadt a mélyszegénységben élő ember, mert azt hitte a rendőr ott áll az ágya mellett. Áll, kis füzettel a kezében, nézi az álmát és írja a csekket, hogy álomban elkövetett bűncselekmény, tízezer, húszezer, két év letöltendő... Álmodni sem merte azt, állatkert, zebra az udvarban, ami neki is, ahogyan a gyerekeknek is, csak álom volt.

Kukorelly Endre: Ezért kifizette (Helyzet, leírás)

Olvassa el az egész novellát!

Kukorelly Endre

Ezért kifizette
Helyzet, leírás

„Helyzetleírások” – cigányember ezt meg ez így és így teszi, rendőr erre így meg így lép –, és az a feladat, hogy valamelyikről írjak valami fájdalmas-ironikus rövidet. Jó. Legyen az, hogy cigány átmegy apósához tűzifáért, úgy kezdődik, mint egy cigányvicc. Három házzal odébb lakik az após, onnan szállítja a fát kézikocsival. Rendőrök igazoltatják, hova lesz a séta, honnan a fa, van-e róla papír satöbbi, mondja a cigány, neve Miklós, hogy az apósától kapta, itt lakik a szomszéd utcában. Jó, akkor a rendőrök a kézikocsit vizsgálgatják, miért nincs rajta lámpa, nincs kivilágítva, de hát nappal van, jó, nappal van, de miért nincs rajta névtábla házszámmal, az minek, hát hogy tudni lehessen, kié, nem tudtam, hogy kell, mondja a cigány.
          Neve Miklós.
          Hát Miklós, tudta vagy nem, feljelentjük, közlik vele a rendőrök, fel is jelentették. Két hét múlva kap a Miklós, egy bírósági határozatot csekkel 8000 forint bírságról, mire bemegy a az önkormányzathoz, hogy szeretné ledolgozni, de nem lehet. Közlik vele, hogy nem lehet. Kifizette. 2015. május 15-én meg, tök mindegy mikor, szóval f. év május 15-én este nyolc körül cigány elkíséri élettársát az orvosi ügyeletre. Kocsival mennek, a nő vezeti a tragacsot.
          Van kocsijuk, ugye.
          Már ez is!
          És van jogsija a spinének, baszd szájba.
          Ülnek szépen a folyosón, egyszer csak behallatszik egy rendőrautó jelzőhangja, erre föl cigánycsávó kimegy megnézni, hogy mi az ábra, de miért megy ki!
          Mit kíváncsiskodik? Ne érdeklődjél, baszd meg. Oké, kimegy a kíváncsi cigány, a rendőrök meg fölszólítják, hogy álljon már odébb pár métert, álljál mán odább, mire mondja nekik, hogy nincs jogosítványa, mert nincs.
          Bevonták stb., mindegy. A rendőrök meg, hogy nem baj, csak álljon arrébb. Arrébb áll. Kiszáll a kocsiból, a rendőrök kérik a jogsiját. Ami nincs. Meg is basszák a cigányt negyvenötezer forintra. Vagy az, hogy 2015. április 14-én a délelőtti órákban cigány az út egyik oldaláról az út másik oldalára szeretne átjutni. Innen oda. Maradna nyugton!
          Mit mászkál ide-oda, nem?
          Lelép, rendőr megállítja, és megbünteti huszonöt ezerre, mert nem egyenesen ment át az úton, hanem sréhen. Pár éve költözött a településre, volt már börtönben betörések miatt, mióta itt él, nem. Sréhen megy.
          Jóformán ahányszor találkozik a cigány a rendőrrel, az megbünteti valamiért. Miért megy sréhen. Vagy az, hogy cigány autóján elromlott az index lámpa, emiatt folyamatosan megbüntetik. Egymás után három különböző helyszínen. A rendőrök telefonon értesítetik egymást, várják a cigányt, és megbüntetik. Egyszer a fiát is megbüntették emiatt az index miatt. Felesége rokkantnyugdíjas, családtagok száma nyolc. Ahelyett, hogy megcsináltatta volna az indexet. Eladta volna a kocsit a MÉH-nek. Vagy bedöglött volna a rendőrök telefonja. Vagy valami. Van az is, hogy cigány eladja a házát, ezek után kap egy hatvan ezres büntetést, amiért nem tartja rendben a portáját. 
          Szól a polgármesteri hivatalban, már nem az övé a ház, mire azt a választ kapja, hogy hiába mutogatja itt a kibaszott adásvételijét, a büntetés ki lett szabva, perelje be a vevőt a bíróságon. Próbál megegyezni a vevővel, hogy közösen oldják meg az ügyet, jól van, de hogy oldják meg? És az, hogy kerekes kézikocsin szállítja a MÉH-be hulladék vasat.
          A cigány.
          Ki más.
          Tolja kocsit az úttest szélén, rendőr megbünteti, és fölszólítja, hogy menjen a járdára. Ne itt told. Ott told. Tolja a kocsit a járdán, jön egy rendőr, megbünteti, és fölszólítja, hogy menjen a kocsival az úttestre. A MÉH előtt egy rendőr megbünteti, mert az úttesten tolta a kocsit. Vége.

Parti Nagy Lajos: Romabicikli

olvassa el az egész novellát!

Romabicikli

1.
Átment apósáhó fáér? Már eleve minek megy át
tüzifáér apósáhó állampolgár, aki cigány?
Ott lakott a szomszédjába? Már eleve mér lakott ott,
mér apósa a cigánynak, mér apósa állampolgár?
Cikáznak a rendőrtollak, fogjuk már meg törvénysértő!
Hunnét a fa, romapolgár? Van-e papír róla, jegyző
alispán úr aláírta? Közfődesúr, pógármester?
Van az róla, hogyne vóna! Itt a papír apósomtú.
Papír, papír tud az írni? És ha nem tud, há mér nem tud?
Tűzifa a bőre alatt, fudbalpályák meg megfagynak?
Hadd lássuk a kézikocsit! Van-e plató, van-e kerék,
pneumatikus nyekerék van e rája létesítve?
S hun a lámpa fényes nappal? Fönn az égen, ott a lámpa.
De mér nincs rajt utcatábla, barna csillag, utca, házszám?
Nosza téged főjelentünk nyócezerre, örülj, cigány,
penig fel is ültethetnénk tűzifádra, aztán benzin,
sebbel-lobbal, állampolgár, a törvény az törvény.

2.
Elvittem az élettársam gépjárművel ügyeletre,
ülünk ottan, hangot hallunk, odakintről szirénázik,
aki szokott, kiszaladok. Érkezik a rendőrjárőr,
felszólít, hogy álljál arrébb pár méterrel, tisztelt roma
állampolgár, ha jót akarsz. Rendőr uram, rendőr uram,
nincsen nálam jogosítvány, már úgy értve, élettársam
vezette a gépjárművet idefele, aki benn van
talpignehéz ügyeletbe, hova jöttünk rohantunkba.
No csak szállj be, megengedjük, pár méterre elvezessél,
nem vagyunk mink semmi jónak
elrontói álljál, arrébb papír nélkül, azalatt mi
félrenézünk. Avval fogtam, beültem és arrébb álltam.
Épp szállok ki, hozzám lépnek. hogy közúti ellenőrzés.
Vezetői engedélyem adjam elő! Hát nincs nálam.
Nincsen nálad? Jogosítvány nékül vezetsz
gépjárművet, járó motort? Drága lesz ez néked, roma
állampolgár? Negyvenötezerbe vót az.
Ha még autóm se lett vóna főmennek tán százig

3.
Elmentem az indexlámpám
szereltetni Ózdra,
jött egy járőr, megbüntetett.
Telefonált, megy egy cigány
gépjárművel tifelétek,
indexével büntessétek
és adjátok telón tovább,
egyet hétcsapásra.
Így hát Ózdig összeszedtem
két évre való bűntetést.
Eztán gyalog járok,
de nem segít az se
ha a főd alatt se.

Spiró György: Változatok

olvassa el az egész novellát

1

Spiró György: Változatok

Az eset: 2015. április 14-én a délelőtti órákban az út egyik oldaláról az út másik oldalára szeretett volna átjutni. Ahogy lelépett az útra, az egyik rendőr azonnal megállította, és megbüntette azzal az indokkal, hogy nem egyenesen, hanem sréhen ment át az úton. A bírság összege: 25.000 FT.

Örkény István azt mondaná, hogy ehhez nem kell hozzátenni semmit, úgy tökéletes, ahogy van. Én sem teszek hozzá semmit, csak variálom.

Egy. A cigány a délelőtti órákban az út egyik oldaláról a másikra szeretett volna átmenni. Ehhez lelépett a járdáról. A rendőr megállította és megbüntette 25.000 forintra azzal, hogy az úttest nem gyaloglásra való. A cigány azt mondta, hogy át akart menni az úton. A rendőr újabb 25.000 forintra büntette, mert nem volt meg az ehhez szükséges menetlevele.

Kettő. A cigány a délelőtti órákban az út egyik oldaláról a másikra szeretett volna átmenni. Ehhez lelépett a járdáról. A rendőr megállította és megbüntette 25.000 forintra, mert nem volt kivilágítva, és nem volt rajta csengő.

Három. A cigány a délelőtti órákban az út egyik oldaláról a másikra szeretett volna átmenni. Ehhez lelépett a járdáról. A rendőr megállította és megbüntette 25.000 forintra, mert közveszélyesen munkát került, különben hogyan került volna délelőtt az úttestre. A cigány azzal védekezett, hogy a közveszélyes munkakerülés rég kikerült a bétékából. A rendőr újabb 25.000 forintra büntette, mert államellenesen izgatott. A cigány azt mondta, hogy ilyen tényállás sincs már. A rendőr erre lelőtte, és a bíróság előtt azzal védekezett, hogy Amerikában ennél kevesebbért is lőnek. A bíróság a rendőrt felmentette, és az áldozat jelenlévő családtagjai ellen, akik a felmentés miatt a helyszínen tiltakoztak, nemzeti többség elleni uszítás miatt vádat emelt.

Négy. A cigány a délelőtti órákban az út egyik oldaláról a másikra szeretett volna átmenni. Ehhez lelépett a járdáról. A rendőr megállította és megbüntette 25.000 forintra, amit a cigány sem a helyszínen, sem később nem fizetett be, viszont az ítélet kézbesítése után ügyvédhez fordult, aki fellebbezett. Az ügyvédet beidézték, és mielőtt bármilyen kérdésre válaszolhatott volna, a bíró az igazságszolgáltatás tekintélyének megsértése miatt 25.000 Ft. bírság megfizetésére ítélte. Az ügyvéd ismét fellebbezett, másodfokon 50.000 Ft-ra ítélték, mert nyögve állt fel, amit az újabb bíró újabb sértésként értelmezett. Az orvosi igazolást, miszerint lumbágóban szenved, nem fogadták el. Az ügyvéd a büntetést nem fizette ki, jelenleg fogdában ül. A cigányt, akit közben a járdán elütött egy ittas vezető, kettős lábtöréssel kórházban ápolták, ahonnét ismeretlen helyre távozott.

2

Öt. A bíróság 25.000 forint bírság megfizetésére kötelezett, mert roma származású helyett cigányt írtam.