Huba
17 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Összegyűlt a magyar elit, és megkongatta a vészharangot maga felett

005
2016.04.23. 20:48
A magyar elit jó pár tagja a magyar elit hiteltelenségéről, hibáiról, szereptévesztéséről beszélgetett szombaton a budai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A Gerendai Károly által vezetett Szeretem Magyarországot klub nyíltan szembe akar nézni azzal, hogy az elit nem tud példát mutatni, és így nem csak vagy nem elsősorban a politikát kell szidni a jelenlegi problémákért, hanem az egész elitet, aki megteremti a kereteket.

Az elit elvesztette a hitelét az elmúlt években a széles társadalom szemében.

Ilyen tartalmú mondat valószínűleg sok jobb- és baloldali, konzervatív és liberális társaságban elhangzott az utóbbi időben. A kijelentés jelentőségét ezúttal az adta, hogy a Sziget-alapító Gerendai Károly ezt olyanok szemébe vágta ezen a szombat délelőttön, akiket a magyar elit legfontosabb szereplőinek tart. Kemény, egyenes, önkritikus mondatokban nem volt hiány:

Nem hiszem, hogy példát tudtunk mutatni, hitelesek tudtunk maradni.

A Szeretem Magyarországot klub, egész pontosan Gerendai Károly, Orbán Krisztián és Lakatos Péter egy olyan találkozót szervezett a budai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre, amely megmozgathatja azok fantáziáját, akik hajlamosak hinni az összeesküvés-elméletekben. Tudósok, kutatók, bankárok, jogászok, újságírók jöttek össze deklaráltan azért, hogy az elit problémáiról és feladatairól beszélgessenek.

Gerendai nem is titkolta, hogy "azok kaptak meghívást, akik az elitet képviselik", illetve persze a jövő elitjét, hiszen szép számmal akadtak huszonévesek is különböző szakkollégiumokból. Elitről beszélünk, de láthatóan kerülni akarták a szervezők, hogy a politikai elitre szűküljön ez a fogalom, aktív politikust nem is fedeztünk fel a közönségben sem. És a meghívottak névsora kerülte a politikai szekértáborok logikáját, láttunk ott véleményvezéreket és szakértőket, akiket véletlenül sem lehet egy politikai oldalhoz besorolni.

A felszólalók között megtalálhattuk a legkülönbözőbb szakembereket a politika, a gazdaság, társadalomtudomány és a kultúra területéről: Kolosi Tamás, Orbán Krisztián, Ungváry Krisztián, Feledy Botond, Jakab András, Sonnevend Júlia, Holtzer Péter, Nemes Jeles László), de a közönség soraiban is ismert arcokat fedezhettünk fel Király Júliától Urbán Lászlóig.

Hová jutott a magyar elit az elmúlt 25 év alatt? Miért jutott ide? Van-e lehetőség az előrelépésre?

Gerendai Károly szerint ezeket a kérdéseket ideje magának az elit szereplőinek is feltenniük, és megválaszolniuk. És bár ő maga nem szereti "a köldöknéző, magunkat ostorozó hozzáállást", összehozta ezt az elit konferenciát, hogy mindenki kaphasson kis inspirációt a teendőkhöz.

Elit helyett klientúra

Kolosi  Tamás, a Tárki vezetője, alapítója és elnöke részletes előadást tartott arról, mi is az elit. Ennek legérdekesebb része talán az volt, amit a 2010-es úgynevezett elitcseréről mondott. Szerinte Orbán Viktorék akkoriban jól látták az értelmiség legitimációjának csökkenését, és "a liberális értelmiség valóságidegenségét", és jogosan hirdették meg az elitcserét a különböző területeken. De nagy hiba, hogy

Orbánék alatt az elitcsere klientúraépítésbe torkollott.

Ez Kolosi szerint azt jelentette, hogy fokozatosan értelmetlenségnek nyilvánították a szakmaiságot, az állam egyre nagyobb befolyást szerzett a különböző szektorokban, és ott a politikai szelekciót érvényesítették, jelenleg egyre nagyobb befolyás jut a politikai kinevezetteknek. "Az orosz modellhez hasonlít leginkább" - összegezte a Tárki vezetője.

A mostani elit kritikája amúgy népszerű volt a délelőtti beszélgetéseken. Ungváry Krisztián történész például azt említette komoly problémaként, hogy sokan nincsenek rászorulva, hogy piacról éljenek, izgalmasat csináljanak. Feledy Botond, a Kitekintő külpolitikai hírportál alapítója, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora pedig azt jegyezte meg, hogy az elit tagjai elkényelmesedtek, rosszul viselik a kritikát, és nekik az "önkritika pszichológiailag fárasztó folyamat".

2010 az elit számára fordulópont, ezt érintette Orbán Krisztián közgazdász, az Oriens alapítója, aki szerint világos, hogy a 2010 előtti rendszer és elit megbukott. De Orbán Viktornak nem volt módja semmilyen másik modellhez nyúlnia, improvizált, és így jutottunk el a jelenlegi helyzethez. Orbán Krisztián egyik legfontosabb üzenete a jelenlévőkhöz az volt, hogy veszélyes illúzió, ha az elit akar politikát csinálni, "pártpolitikától távolságtartásban túlzásokba is lehet esni". Ehelyett az elitnek olyan közeget kellene kialakítania, amelyen belül helyes eredmények születnek. Ugyanis

a politika abban a gondolkodási keretben működik, amit az elit megteremt.

A sok kritika, önkritika mellett alapvetően mégsem volt senki pesszimista. Kolosi Tamás és Orbán Krisztián is megjegyezte, hogy egy újabb generáció képes kihozni a megbukott elitet a gödörből. Orbán Krisztián szerint biztató, hogy a legfiatalabbak többsége már nem az államtól függően képzeli el a jövőjét, és azon gondolkodnak, hogy az új technológiák segítségével hogyan lehetnek a nyugat szerves részei. Kolosi Tamás pedig kijelentette, hogy "az elit legitimációját egy új értelmiségi nemzedék felnövése fogja megadni", a politikai elitben pedig a következő generációnak a következő három jelszót kell a zászlóra tűzni: jólét, piac, Európa.