Sámuel, Hajna
19 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Megnéztük Mészáros Lőrinc horvát focicsapatát

04
Januárban jelentették be, hogy Mészáros Lőrinc vállalkozó, felcsúti polgármester egyik cége megvásárolja a nagy bajban lévő, közel egymilliárd forintnyi tartozást felhalmozó eszéki futballcsapatot. A bejelentés óta több hónap eltelt, a kiesés elől menekülő NK Osijek gyűjti a pontokat, de még nem lélegezhet fel. A játékosok tartozását a klub kifizette, Mészárosban nem a gyanús külföldit, hanem a megmentőt látják. És még az is lehet, hogy Horvátországban, ahol a függetlenné válás óta semmit sem költöttek új stadionokra, remek terepük lehet a magyar stadionépítő vállalkozásoknak.

Nagy tévedésben van, aki azt hiszi, hogy a világhírű játékosokat kinevelő horvát futballban rendben mennek a dolgok. A tízcsapatos horvát bajnokság nyolcadikja, az NK Osijek a hetedik, koprivnicai Slaven Belupót fogadja, magyarul: határmenti Eszék-Kapronca rangadó. A hivatalosan 22 050 fős eszéki stadionban (de szorongtak itt már negyvenezren is) jó indulattal ezerhétszáz néző van, ami az NB I.-ben is inkább kevés lenne, lásd jobb oldali keretesünket. 

A Buzi HLSZ ingyen van

Ami még elsőre feltűnik: a játékosok hátára nincs ráírva a nevük, ami nálunk az első osztályban alapkövetelmény. A pirotechnikai eszközök használatáért itt is büntetés jár. A Slaven ellen ugyan egy petárda se durrant el, de tűzoltók szép számmal voltak a futópályán. Hogy miért, ahhoz elég belenézni 1:20-tól az alábbi videóba. De a Kohortáról, a helyi ultrákról lesz még szó.

Más sportágat is követ?

A legvérmesebb fociszurkolók, az ultrák látszólag egytől-egyig antiszociális huligánok. Valójában mint mindenütt a világon, Horvátországban is meglehetősen heterogén összetételű a csoportokba szerveződő szurkolók azon kemény magja, akik a drukkolást élet-halál kérdésnek tartják. Horvátország az egykori Jugoszlávia széthullása után vált független állammá, ezért az ultrák közül sokan itt kivették a részüket a Honvédő Háborúból is. Bővebben itt olvashat a témáról>>>

Horvátországban lehet buzi háeleszezni, kórusban szidni a bíró anyját, az ellenfelet, a saját játékosokat, akár a legválogatottabb kifejezésekkel, a szövetség – szemben a magyar gyakorlattal – nem büntet százezrekre. Próbálkoztak vele, de nem akarták anyagilag tönkretenni a Dinamo Zágrábon, a Rijekán és a Hajduk Spliten kívül a gyengébb magyar csapatokkal összevethető költségvetésű klubokat.

A tűzoltókhoz hasonlóan itt a rendőrök is a stadion kapuin belül vannak, méghozzá nem is kevesen, miközben a biztonsági szolgálat tagjai is ott vannak lépten-nyomon. Összességében minden ötödik-hatodik drukkerre jut egy rendfenntartó. További érdekesség: a részegnek tűnő szurkolókat a rendőrség megszondáztathatja, és ha úgy ítéli meg, akkor kivezettetheti. 

A szünetben itt nem hülye játékokat találnak ki a szurkolóknak. A Fradinál például a kezdőkörből úgy kellene berúgni a labdát a kapuba, hogy a lövés után nem pattanhat le a labda, csak a gólvonal mögött. A szenvedést tavaly augusztus óta figyelem, már az is nagy dolog, ha valakinek a lövése elvánszorog az alapvonalig. Nem, Eszéken letesznek két-két kaput a pályának a szurkolókhoz közelebb eső szélein, és két-két, 6-10 évesekből álló csapat játszik egymás ellen, ami a csövön kifér. A nézők meg úgy ünneplik a góllövőket, mintha a nagyok szereztek volna gólt.

Viccelni havi 1,3 millió fixszel

Magyar és horvát csapatok átlagos nézőszámai

Szokott nevetni a Paks vagy az MTK nézőszámain? Akkor most figyeljen: összevetettük a magyar és a horvát csapatok átlagos nézőszámait az idei bajnokságban. Oké, a Hajdukkal vezetnek a horvátok, de a Fradi még háromnegyed házzal is simán leveri a nála fényévekkel jobb Dinamo Zagrebet, a lista utolsó hat helyéből pedig öt a horvátoké. (Tudjuk, a nézőszámok kozmetikázottak, de valami azt súgja, hogy a horvátoknál is, nemcsak nálunk. Forrás: soccerway.com)

1. Hajduk Split 9651

2. FTC 7517

3. Rijeka 4203

4. Dinamo Zagreb 3940

5. Diósgyőr 3521

6. Haladás 3351

7. Debrecen 3028

8. Újpest 2802

9. Videoton 2417

10. Békéscsaba 1991

11. Vasas 1914

12.Honvéd 1908

13. Istra 1541

14. NK Osijek 1483

15. Puskás 1446

16. Paks 1320

17. Split 1051

18. Slaven Belupo 991

19. Inter Zaprešić 949

20. MTK 793

21. Lokomotiva Zagreb 783

22. Zagreb 691

És ami nem látszik, de az Eszéken újságírókkal, klubvezetőkkel, szurkolókkal folytatott beszélgetéseinken kirajzolódott: Horvátországban a politika legfeljebb fotózkodni szeret a sikeres futballistákkal, stadionokat nem építenek, pedig pusztul az infrastruktúra, az ellentmondásokkal teli, de a sportnak (oké, azon belül is a kormányközelieknek) mégiscsak milliárdokat hozó magyar TAO-hoz hasonló pénzszerzési lehetősége nincs a kluboknak. 

Az akasztói Stadler Józsefhez vagy a szegedi Nagylaki Kálmánhoz hasonló szerencselovagok a horvát futballból is kikoptak, csak az eszékieknek két olyan klubvezetőjük volt, akik börtönbe kerültek, ma már viszonylag átláthatók a tulajdonosi viszonyok, és megjelentek a külföldi tulajdonosok is: az osztályozós helyen álló pulaiaknak amerikai, az elmúlt években felfutó, stabil második Rijekának olasz, a kiesés elől minden bizonnyal sikerrel menekülő NK Osijeknek, vagyis az eszékieknek pedig a magyar Mészáros Lőrinc a tulajdonosa.

A horvát bajnokságban a sokszoros bajnok Dinamo Zágrábnál a legmagasabbak a fizetések. Júnior Fernándes például átszámítva bruttó 20-25 millió forintot is kereshet havonta, a feltörekvő Rijekánál havi bruttó 6 és félmilliót vihet haza a legjobb, az Eszéknél pedig jó, ha bruttó 1,3 milliót. A játékosok többsége azonban – leszámítva a Dinamót és a Rijekát – kényszervállalkozó, ahogy Magyarországon voltak egy időben a futballisták.

Egy, csak egy trófea a vitrinben

A szocialista jugoszláv időkben az eszéki futballcsapat sokáig meghúzta magát a másodosztályban, mígnem 1973-ban osztályozó játszott a Zágrábbal az első osztályért. Ma már nehéz elképzelni: a zágrábi meccset 64 ezren nézték a helyszínen, közülük 30 ezren az akkor 114 ezres Eszékről érkeztek. A csapat tizenegyesekkel alulmaradt, de 1977-től már a jugoszláv első osztályban játszott olyan ellenfelekkel, mint a belgrádi Partizan, Crvena Zvezda, a boszniai Željezničar vagy Sarajevo, a macedón Vardar vagy a vajdasági Vojvodina. És nem vallott szégyent: 1984-ben például hatodik lett, ez a jugoszláv csúcs.

A délszláv háború Eszéket nem kímélte, a szerbek ostromgyűrű alá vonták a várost. Komplett iskolákat evakuáltak Magyarországra és Szlovákiába, a legsúlyosabb időkben mindössze tízezren maradtak a városban. Alig volt épület a városban, ami ne károsodott volna, golyó- és gránátnyomok ma is láthatók. A város csapata 1992-től a horvát első osztályban játszik, a háború alatt a csapatot sportszázadokba szervezték, több játékos – bár alapból mentességet élveztek – maga kérte, hogy harcolhasson a város védelmében. A meccseket és az edzéseket nem lehetett Eszéken tartani, a csapat a magyar határ menti Donji Miholjacon (Alsómiholjác) rendezte a mérkőzéseit.

A horvát időkben a csapat ötször is a harmadik helyen végzett. Arról beszélgetőtársainknak megoszlott a véleményük, hogy melyik a nagyobb szó: a jugoszláv hatodik vagy a horvát harmadik hely. A csapat az egyetlen trófeáját 1999-ben nyerte: a horvát kupa döntőjében hosszabbítás után 2-1-re verte a vinkovci Cibaliát.

A Monarchia regionális szinten

Az volt a benyomásunk, hogy Eszéken rokonszenveznek velünk, magyarokkal. Egyrészt, mivel Szlavónia, Horvátország keleti része gazdaságilag leszakadt a fővárostól és a Zágrábot övező észak-nyugati országrésztől, valamint a turizmusból prosperáló tengerparttól. Ezért az egykori közös hazánkra, az osztrák-magyar monarchiára, mint az aranykorra nosztalgikusan gondolnak. Másrészt, még élénken él mindenki emlékezetében, hogy a súlyos harcokat elszenvedett régióból elmenekültek bő két évtizeddel ezelőtt oltalomra leltek Magyarország elsősorban déli, szomszédos településein. Bővebben itt olvashat a témáról>>>

Az összeomlás szélén jött Mészáros

És hogy miért kellett ide Mészáros Lőrinc? A klub aranyideje 1995 és 2000 közé, Antun Novalić elnöksége idejére esett, aki a háború előtt a stadion éttermét vitte. Végül holdinggá növelte vállalkozását, aminek például még egy bank is a tagja volt. Ebből lett a baj, a klubbal összefüggő gazdasági bűncselekmények miatt börtönbe került, és 2009-ben meghalt. (A család amúgy néhány százalékban ma is a klub tulajdonosa.)

A kétezres években az NK Osijek csak tengődött. A bajnokságból ugyan ki soha nem esett, de a tízes években a hetediknél előrébb nem tudott jutni Horvátország negyedik legnagyobb városának a csapata, amit valódi tulajdonos híján az önkormányzat, a helyi vízszolgáltató, valamint egy csődbe ment bank próbált életben tartani a végén már inkább kevesebb, mint több sikerrel. A legvérmesebb drukkerek, a legendás Kohorta a hozzá nem értő vezetőség miatt bojkott alá vonta szeretett csapatát, és a játékosoknak is több havi bérrel tartozott a klub. Mivel a horvát törvények szerint három hónapnál nagyobb tartozása nem lehet egy klubnak, így biztos volt: az NK Osijeket felszámolják, és száműzik a legalacsonyabb ligába. Ekkor jött Mészáros Lőrinc – látszólag a semmiből.

A horvát üzlettárs zsíros magyar üzlete

A magyar és a horvát első osztályú csapatok játékosainak átlagos értéke

Itt már erős a horvát túlsúly. A magyar bajnokságot utcahosszal nyerő Ferencváros még csak a dobogóra sem fért fel, ráadásul egy háromszázezer eurós szakadék választja el a harmadik helyezett Hajduktól. Egy mellbevágó adat: másfél millió euróval a magyar bajnokság legértékesebb játékosa, Robert Lamah (FTC) a horvát ligában csak a 24. legértékesebb lenne. Ott a Dinamo 20 éves tehetsége, Marko Pjaca vezet 7 millió euróval. (Forrás: transfermarkt.de)

1. Dinamo Zagreb 2 080 000 euró

2. Rijeka 1 240 000

3. Hajduk Split 829 000

4. FTC 523 000

5. Split 434 000

6. Lokomotiva Zagreb 433 000

7. Videoton 410 000

8. Slaven Belupo 330 000

9. NK Osijek 277 000

10. Puskás 274 000

11. Inter Zaprešić 255 000

12. Debrecen 251 000

13. Istra 232 000

14. Diósgyőr 232 000

15. MTK 231 000

16. NK Zagreb 227 000

17. Vasas 209 000

18. Haladás 208 000

19. Honvéd 204 000

20. Újpest 195 000

21. Paks 192 000

22. Békéscsaba 156 000

Mészáros Lőrinc, egészen pontosan a Mészáros és Mészáros Kft., nem egyedül jött. A felcsúti fideszes polgármester, vállalkozó, Orbán Viktor bizalmasának az üzlettársa ugyanis az az Ivan Meštrović, akinek a résztulajdonában álló, dubaji bejegyzésű bejegyzésű cége látszólag szintén a semmiből kapta meg a lehetőséget arra, hogy hosszabb távon a Magyar Posta versenytársa legyen.

Az 50 grammnál nem nagyobb tömegű, évente 20 ezernél több példányszámú levelekre a Magyar Posta mellett a dubaji City Mail Kft.-vel is szerződhetnek jellemzően a bankok, közmű- és egyéb szolgáltatók. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntése azért okozott meglepetést, mert az osztrák állami posta egyik korábbi magyarországi cégét nem engedték be a piacra.

Nagy stadionbiznisz is lehet ebből

„Egyszer láttam Eszéken Mészáros Lőrincet azóta, hogy januárban bejelentették: a cége megveszi az eszéki klubot – mondta a meccs előtt Dalibor Keler, a Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) sportújságírója. – Heti egyszer-kétszer lehet érdemi megbeszélés Mészáros emberei és a klub itteni vezetése között, de minden döntés előkészítése Magyarországon történik."

Keler mellesleg egykori kohortás. Mint mondja, mázlija van, hogy a helyi lapnál dolgozik, így egy kicsit szurkoló is lehet. (Tudósításaiban állandó hely jut a Kohorta teljesítményének értékelésére.) Különben gyerekkori szomszédja és iskolatársa az a Davor Šuker, aki 21 éves koráig 91 meccsen 40 gólt lőtt az Eszék színeiben, majd játszott a Real Madridban és az Arsenalban is, az 1998-as vébén pedig gólkirály lett a harmadik helyen végző horvát válogatottban. Šuker a Horvát Labdarúgó-szövetség elnökeként különben ott volt januárban a klub megvételének bejelentésén is, sőt, köszönetet mondott Orbán Viktornak a labdarúgás támogatásáért. Mészáros ugyanekkor így udvarolt a helyieknek: maguknak a pénzen kívül minden megvan, én viszont adok maguknak pénzt is. (Nagy valószínűséggel a miénknél magasabb szintű játékra, a képzettebb futballistákra, az erős szurkolói magra gondolt.)

A helyiek szerint kizárt, hogy ne akarjon új stadiont is építeni az 1980-ban épült, korszerűtlen, futópályás, de nem lepukkant stadion helyett. (Mellesleg pénteki hír: az NK Osijek első fokon négy másik csapattal együtt nem kapott licencet a következő bajnokságra. Az ok: infrastrukturális hiányosságok, vagyis érik a horvát stadionbiznisz, ha egyszer lesz, aki finanszírozza.) És mivel a jobboldali Horvát Demokrata Közösség (HDZ) által vezetett várost is kihúzta a bajból, talán a városi infrastruktúra fejlesztésébe is beszállhat a felcsúti polgármester építőipari cége. Sőt, akár a teljes horvát piac megnyílhat Mészáros előtt, különösen, hogy az országot is a HDZ vezeti, igaz, egy repedező koalíció élén. 

„Olvasunk internetet, tudjuk, ki az a Mészáros Lőrinc, tudjuk, milyen a kapcsolata Orbán Viktorral – mondta Keler. – A fontos az, hogy Mészáros Lőrinc az elmúlt hónapokban törlesztette a klub közel egymilliárd forintnyi adósságát, így Ivan Vrkić polgármester úgy tíz napja jóváhagyta a tranzakciót."

Orbán barátja? Na és

„Ahhoz képest, hogy nem is olyan régen még arról volt szó, hogy a negyedik ligába sorolnak minket vissza a felhalmozott adósságok miatt, Mészáros Lőrinc rendezte a tartozást – mondta Ivica Polih, a Kohorta 62 éves elnöke, akinek két szenvedélye van: az NK Osijek és a galopp. – Szívesen fogadunk bárkit, aki tesz a klubért, Európa-szerte tipikus, hogy külföldiek vásárolnak csapatokat."

A híres-hírhedt, 1988-ban alapított Kohorta a várostól kapott helyiséget az eszéki várban, ahol berendezték a főhadiszállásukat. Van bárpult, de csak az 500 tagnak jár a kiszolgálás,  klubhelyiség, asztalokkal, egy másik helyiségben szurkolói bolt működik, ahol sálat, zászlót, pólót, öngyújtót lehet venni. Az udvaron a drapériákat festik, a falakat pedig, ahogy kell, beborítják a relikviák. Újságcikkek rendbontásokról – ezeket kicsit szégyenlősen mutatja Domagoj Tomas, a Kohorta szóvivője, de azért látszik, büszke rá. Azt mondják, hogy egyre ritkábbak a verekedések, és Jugoszlávia összeomlásával már szerbek sincsenek a ligában. Ahogy Polih fogalmaz:

Nincs több szerb, nincs kit utálni.

Helyi riválisuk a közeli Vinkovci csapata, a Cibalija, de per pillanat őket se tudják utálni, mert lecsúsztak a második ligába. Amúgy az 1991 előtti dolgokat szeretnék elfelejteni, így náluk nem kérdés, hogy egy horvát bronzérem többet ér egy jugoszláv hatodik helynél.

A falon ott vannak még zászlók a múltból és a jelenből, van köztük vörös csillagos is, sálak, cikkek a nagy meccsekről, így az 1973-as osztályozóról. És persze Šuker minden mennyiségben, akinél nem játszott jobb játékos az NK Osijek színeiben, és kétséges, hogy valaha lesz-e nála jobb. Azt mondják, jó srác volt, közvetlen, barátkozós, nem úgy, mint a maiak, akik a meccs után beülnek az autóba, és kész. (Amúgy még Keler, az újságíró mondta nekünk, hogy Šuker ma már leginkább inkognitóban jár haza, nem annyira szeretik már a városban, de ennek okáról annál többet mondani nem tudott, hogy senki sem próféta a saját hazájában. Šukert nem csak Eszéken, hanem országosan is bírálják a szurkolók, de hát a mindenkori országos labdarúgó szövetségi elnökök gyakran járnak így. ) 

A Kohortának vannak halottai is, akik 1991-ben a város védelmében vesztették életüket. Maga Polih is harcolt, de megúszta élve.

És mit tudnak Mészáros Lőrincről, aki – pillanatnyilag nagyon úgy fest – megmentette az eszéki focit? „Tudjuk, hogy övé a Puskás Akadémia – mondta Polih –, hogy szereti a focit, és hogy Meštrovićon keresztül került kapcsolatba a klubbal. És azt is tudjuk, hogy Orbán barátja, de a politika nem érdekli az eszéki drukkereket. Azt sem tudjuk egymásról, hogy ki a baloldali és ki a jobboldali, az a fontos, hogy mind fehér–kékek vagyunk."

Okos szóval, türelemmel

Az eszéki elsőligás focicsapat vezetősége vénaszkennerek helyett a legfiatalabb drukkerek kulturált szurkolásra nevelésével kísérletezik. A témáról bővebben itt olvashat>>>

Még nem menekültek meg

De most már beszéljünk a lényegről: milyen csapat a magyar tulajdonba került NK Osijek, másképp mondva: milyen a mi horvát csapatunk? Röviden: szar. Hosszabban: maga az edző, a VIP-helyiségben cigiző Zoran Zekić mondta, hogy jövőre hat játékos kell a kezdőcsapatba ahhoz, hogy a tabella első felében végezhessen a csapat. A szintén nem túl acélos Slavennel játszottak hazai pályán úgy 0-0-át, hogy a zömmel eszéki vagy szlavóniai hazaiak mindent kiadtak magukból. Pedig ha győznek, szinte biztossá vált volna a bennmaradásuk, így viszont még fenyegeti őket az osztályozós helyre csúszás. Négy kemény meccs vár még rájuk.

Annak ellenére, hogy az első kapura rúgásra 62 percet kellett várni, feltűnő volt, hogy a magyar NB I.-hez képest jóval több volt a labda nélküli futás, kevesebb az oldal- és hátrapassz, a játékvezetői ítéleteket pedig jóval hevesebben kérte számon mindkét csapat, mint odahaza megszokott. Szóval, jóval élettelibb, ha nem is sokkal élvezhetőbb.

Meštrović hálás a magyaroknak

A meccs után feltűnt maga Ivan Meštrović, a klub elnöke, Mészáros Lőrinc üzlettársa. A playboy megjelenésű, negyven év körüli férfin csüngött az egész VIP-páholy, ő vitte a szót, miközben egy gyerekkel focizott az italokkal megrakott asztalok körül, nem is ügyetlenül. És az sem ügyetlen, ahogy a magyar újságíróknak magyarázza: mennyire hálás, amiért 1991-ben a háború elől Magyarországra jöhetett menekültként. És háláját a szlavóniai magyar közösség előtt is igyekszik kifejezni, például azzal, hogy a budapesti magyar–horvát meccsre hétbusznyi magyart vitt fel Eszékről Pestre, hogy ők a magyaroknak drukkolhassanak. Különben a zágrábi jogi karon szerzett diplomát, majd 1997 óta ingázik Budapest és Dubaj között, ahol üzleti érdekeltségei vannak.

A labdarúgás szeretete, úgy tűnik, hogy teljesen eltérő korú és habitusú emberek között is barátságokat kovácsol. Meštrović ugyanis Mészáros Lőrincről azt mondta, hogy előbb voltak barátok, majd csak azt követően váltak üzlettársakká. Az ismeretségük lassan tíz éves, az eszéki focicsapat és a Puskás Akadémia közötti együttműködésnek köszönhető. Mészárost az egekbe emelte – amivel persze saját magát is dicsérte, hiszen ő szerezte a befektetőt –, mint mondta, kezdeményezi, hogy megkapja a várostól a tiszteletbeli polgár címet.

A csapat költségvetése jelenleg kétmillió euró (ennyiből a magyar NB I.-ben is legfeljebb a kiesés elkerülése lehet a cél), de reménykedik abban, hogy ez az összeg emelkedni fog. Különösen, mert azt akarja, hogy a csapat három év múlva már európai kuparésztvevő legyen. Az esetleges eszéki stadionépítésről konkrétumot nem mondott, ellenben arra panaszkodott, hogy az eszéki akadémiának kevés és rossz minőségű a pályája.

 Végül álljon itt a jegyzőkönyv kedvéért:

NK Osijek–Slaven Belupo 0-0

Eszék, 1 700 néző. Vezette: Duje Strukan (Horvátországban azt is szokták közölni, honnan jött a bíró, Strukan Splitből érkezett)

NK Osijek: Malenica – Matas, Lesjak, Škorić, Arsenić, Kurtović, Mioč (Mandić), Vojnović, Knežević (Radotić), Šorša, Grgić (Roce).

Slaven Belupo: Rozman – Purić, Musa, Edson, Štiglec, Pokrivač, Paracki, Burić (Jambor), Ozobić (Katić), Delić, Ejupi (Savić).

Forrás: Glas Slavonije

UPDATE: A hét pontnyi különbség a hétvégi forduló után is maradt az osztályozós, kilencedik helyen álló Istra és az Osijek között, mivel mindkét csapat kikapott.