A Klik nevet is eltörlik, menedzserek veszik át a hatalmat az oktatásban

Nem kérdés most már, hogy a tanárok tüntetései és sztrájkjai cselekvésre sarkallták a kormányt. Olyan alapvető változások következnek az oktatásban, amelyek legalább ugyanúgy fogják érinteni az iskolákat, igazgatókat, tanárokat, diákokat, mint a Hoffmann Rózsa idején levezényelt átalakítások.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón elárult néhány részletet arról, mire készülnek. Döntés még nem született, a kormány csak múlt héten kezdte el tárgyalni a Palkovics László államtitkár által készített koncepciót. A legfontosabb, leglátványosabb változások:

• új alaptanterv lesz 2018-tól;
• a Klik megszűnik a jelenlegi formájában;
• az önkormányzatok által működtetett iskolákat pedig teljesen államosítják.

Nézzük egyenként, mit sikerült megtudnunk a tervezett átalakításról.

1. Tanterv: 10 helyett 30 százalékos mozgástér

Jövő év végére a minisztérium a szakértőkkel teljesen új Nemzeti alaptantervet (NAT) készít. Már maga a terv is teljes beismerése annak, hogy a Hoffmann Rózsa-féle NAT megbukott. Ezt 2012-ben fogadta el az Orbán-kormány, pedig több tanár és oktatási szakértő jelezte, hogy túl sok számonkérendő tartalom került a tantervbe, és a kerettantervekkel együtt kevés, egész pontosan maximum 10 százalékos mozgásteret enged csak a tanároknak, iskoláknak.

Palkovics László egy múlt heti háttérbeszélgetésen jelezte, hogy más koncepcióval épül fel az új tanterv.

Ha az iskola nem akar, nem kellene ennél többet tanítani, de ha úgy döntenek, akkor lehet pluszismereteket átadni.

Palkovics tisztában van azzal, hogy a mostani tantervtől 90 százalékban nem lehet eltérni, de „térjünk el mégis”, szerinte  a mozgástér a jelenlegi 10 százalékról 30 százalékra nőhet. Az új tanterv felmenő rendszerben 2018-ban lépne életbe.

2. Minden az államé, az önkormányzatok csak nézhetnek

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) 2013-tól vette át az összes önkormányzati iskola fenntartását, és több ezer – főleg falusi kis iskola – működtetését. Jelenleg azonban több mint 500 iskolát még önkormányzatok működtetnek, ezt hívjuk „vegyes rendszernek”, és ezeken a helyeken nagy feszültséget okoz az együttműködés a fenntartó Klikkel. 

Egy megtörtént példa a feszültségre: egy iskolában a Klik digitális táblát szerelt a falra, és ekkor tört ki a vita, hogy vajon kinek kell lefesteni a falat – a fenntartónak vagy a működtetőnek.

Eredetileg 2012-ben is ez lett volna a terv. Ám akkor hatékonyan lobbiztak a fideszes polgármesterek, akik féltették a helyi vagyont, az iskoláikat (jó néhány, főleg fővárosi önkormányzat 100 milliókat költött az intézményeire), és tartottak attól, hogy politikai kockázattal jár, ha teljesen elveszítik a befolyásukat az iskolákban. Az Emmi úgy kalkulál, most nem lesz ekkora erejük a polgármestereknek, és az elmúlt években ők is meggyőződhettek arról, hogy nem működik a vegyes rendszer. Az mindenesetre biztos, hogy kompenzációt egyetlen önkormányzat sem kap az államosítás miatt.

3. Jönnek a menedzsmentközpontok

A tiltakozó tanárok egyik emblematikus követelése volt a Klik megszüntetése. A szakszervezetek úgy gondolták, hogy lazuljon az állami felügyelet, és az önkormányzatoknak engedjenek nagyobb teret, de mint látjuk, pont a másik irányba halad a történet. 

Egy központi szervezet megmarad, ám a tényleges fenntartást nagyjából 60 kisebb szervezeti egység végzi majd. Palkovics László egy interjúban azt mondta, a mostani 198 helyett 57 tankerületet terveznek. Pölöskei Gáborné, a Klik vezetője egy háttérbeszélgetésen viszont kerülte az elmúlt évek miatt rosszul csengő tankerület kifejezést, ehelyett „menedzsmentközpontoknak” nevezte, ám ez még nem a végleges név.

Annyit viszont lehet tudni ezekről a menedzsmentközpontokról, hogy 60-80 iskola tartozik majd egy központhoz, amelynek élén egy menedzserszemléletű vezető dönt majd mindenről. A menedzsmentközpontoknak önálló költségvetése lesz, önálló pénzügyese, HR-ese, vagyis valójában ez az egység fogja végezni a fenntartással kapcsolatos feladatokat – nem pedig egy országos mamutszervezet. Olyasmi lesz ez, mint a mostani szakképzési centrum – azzal a különbséggel, hogy az iskolák nem olvadnak bele a menedzsmentközpontokba, megmaradnak önálló jogi személyek. Csupán létrehoznak egy őket szolgáló menedzsmentet köréjük.

Nem a Klik feldarabolását tervezi tehát a kormány. A minisztériumban többen azt is mondták, hogy

a szervezet nevét is elveszíti, és egy méltóbb dologra ragasztják rá a Klebelsberg nevet. 

Vita még arról van, hogy milyen jogosultságai legyenek a központoknak és milyen mozgástere maradjon egy iskolaigazgatónak. Kérdés például, ki döntsön egy új tanár felvételéről. A tervek szerint az igazgató választhatja ki az új tanárt, de az ehhez tartozó forrásról, tehát a fizetéséről egyeztetni kell a központ menedzserével.

Pölöskei Gáborné tervei szerint minden központ úgy tervezi majd a költségvetését, hogy párhuzamosan a központ vezetője, illetve az iskolák is megtervezik a kiadásokat (és az esetleges bevételeket), és ebből alakítják majd ki a végleges büdzsét. A tervek szerint

És lesz az iskolai költségvetésben egy „szakmai-dologi” tétel, amelyből a tanórákhoz szükséges eszközöket szerezhetik be. Tehát például a technikaórához a gyurmát, életvitel-órai főzéshez a salátát.

A Klik átalakításáról, a menedzsmentközpontok létrehozásáról még nincs ugyanakkor végleges döntés: hatféle modell készült. Az átalakítások július 1-jétől várhatóak, az új modell 2017. januártól működhet.