Erzsébet
1 °C
4 °C

Egy komoly cél, amely összekovácsolhatja a baloldalt a Jobbikkal

D  AS20150309035
2016.05.06. 09:15
A Jobbik ki akarja harcolni a közvetlen államfőválasztást, és ebben a komplett baloldal is partnere lehet. Az LMP támogatja a dolgot, az MSZP már két éve mozgalmat akart indítani ezért, és Gyurcsány Ferenc is célzott erre pár hónapja. Orbánéknak most nem érdeke a közvetlen szavazás, de elgondolkodtak rajta, és folyamatosan vizsgálják. Eljuthatunk-e addig, hogy mi szavazunk az elnökről? És képes-e együtt, egymást erősítve harcolni ezért a Jobbik és a baloldal?

Két nappal azután, hogy a szélsőjobboldali jelölt tarolt az osztrák elnökválasztás első fordulójában, a Jobbik némiképp váratlan javaslatot tett. Összehívta a parlamenti frakciókat, hogy megállapodjanak a közvetlen államfőválasztásról. 

Jelenleg Magyarországon ugyebár a parlament választja az államfőt, a harmadik fordulóban elég a feles többség is, vagyis lényegében a kormányzó párt dönti el, hogy ki legyen az ország köztársasági elnöke. A Jobbik viszont változtatna ezen, Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes szerint azt szeretnék,

ha az emberek beleszólhatnának a kérdésbe, akkor közelebb éreznék magukhoz a tisztséget, aminek így a legitimációja is erősebb lenne.

Elsőre egyszeri reakciónak hihetnénk a Jobbik felvetését. Hiszen érthető, hogy a párt az  osztrák elnökjelölt sikerét látva itthon is meglovagolná a migránsellenességet. Ám mégis érdemes alaposabban megvizsgálni a javaslatot, ugyanis a közvetlen elnökválasztás nemcsak a Jobbik kívánsága, hanem igen komoly rajongótábora van a baloldalon, (felmérések igazolják) az egyszerű, politika iránt kevésbé érdeklődő szavazók körében, sőt Orbán Viktorék is folyamatosan vizsgálják a lehetőségét.

Az LMP támogatja, az MSZP már régóta mondja

Az ötpárti találkozót csütörtökön tartották, és bár azon csak a Jobbik és az LMP képviselője vett részt, kiderült pár dolog így is:

  • Az LMP támogatja a közvetlen elnökválasztást. Schiffer András frakcióvezető azt mondta, a „20. századi pártok” zsákmányszerzésnek tekintették az államfői posztot, pártja azonban szélesítené az emberek részvételét a közös ügyekben. 
  • A Fidesztől és a KDNP-től nem érkezett semmilyen visszajelzés. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Fidesz és a KDNP ugyan nem akar most foglalkozni a kérdéssel, de nem is akarja csípőből elutasítani.
  • Az MSZP részéről Bárándy Gergely jelezte, hogy elméletben egyetért a felvetéssel, de nem tartja időszerűnek. Pedig 2014 végén – amikor még távolabb volt a következő, 2017-es hazai elnökválasztás – éppen a szocialisták vetették fel, hogy mozgalmat kellene indítani a közvetlen elnökválasztásért. Az MSZP pártértekezletén olyan befolyásos politikusok, mint Hiller István, Lendvai Ildikó és Nyakó István is a közvetlen államfőválasztás mellett érvelt. Az is felmerült, hogy valahogy népszavazást kényszerítsenek ki erről. (Ugyanakkor amikor hatalmon voltak, és Medgyessy Péter vetette fel 2004-ben, akkor elutasították a dolgot.)
  • A DK-sokat frakció híján nem hívták az egyeztetésre. Pedig nem áll távol a közvetlen elnökválasztás Gyurcsány Ferenc elképzeléseitől. A februári programismertetőn a volt kormányfő arról beszélt, hogy egy sor dolgot népszavazással kellene eldönteni, „ha kell, ne engedjük, hogy az egyszerű többség köztársasági elnököt válasszon”.

Látható tehát, hogy a közvetlen elnökválasztás egy olyan politikai cél lehet, amelyért simán együtt dolgozhat a teljes ellenzék. Mivel legközelebb jövő májusban lesz államfőválasztás, hamarosan komolyan napirendre is kerülhet a kérdés. Ha  balosok és jobbikosok is ezzel politizálnak folyamatosan – márpedig mindkettőjük érdeke, hogy megakadályozzák egy Fidesz-jelölt megválasztását – a Fidesznek is állást kell foglalnia.

A Fidesz aligha megy bele, bármekkora is az ellenzéki nyomás

A Fidesz pedig, bármekkora is lesz az ellenzéki nyomás, várhatóan nem fog változtatni a választás módján, és marad a mostani szisztéma. Ennek három oka is van:

  1. A Fidesz–KDNP bolond lenne kiengedni a kezéből a döntés jogát. Ha marad a közvetett elnökválasztás, legkésőbb a második fordulóban megválaszthatnak elnöknek akárkit feles többséggel.
  2. Orbán Viktornak és a Fidesznek semmi szüksége egy választási kampányra és szavazásra egy évvel a döntő jelentőségű 2018-as parlamenti választás előtt. Márpedig egy elnökválasztás óhatatlanul pártpolitikai színezet kap.
  3. A Fidesznek csak akkor érné meg belemenni egy közvetlen szavazásba, ha átállnánk a prezidenciális rendszerre, és Orbán Viktor elnöknek jelölné magát. Ezt a jelenlegi kutatások szerint jó eséllyel meg tudná nyerni, hiszen a baloldal és a Jobbik aligha tudna közös elnökjelöltben megállapodni. Erre azonban nincs esély, maga Orbán Viktor jelentette be, hogy nem akar elnök lenni.

Két népszavazás is volt a közvetlen elnökválasztásról

A rendszerváltás óta fel-felbukkant a magyar politikában a közvetlen elnökválasztás gondolata. Az 1989-es négyigenes népszavazáson éppen ez volt az egyetlen igazán megosztó kérdés: az MSZMP és az MDF akarta (így valószínűleg Pozsgay Imre lett volna az elnök), az SZDSZ, a Fidesz és az FKGP viszont a parlamentre akarta bízni a döntést. 1990 januárjára ugyanis már kitűzték a közvetlen elnökválasztás időpontját, ezt törölte el végül a népszavazás: 50,07 százalékkal győzött a közvetett választás (ezért választja ma is a parlament), de a különbség az igenek és a nemek között mindössze 6101 szavazat volt. 

1990 nyarán volt még egy kísérlet a közvetlen elnökválasztás visszaállítására. A július 29-i népszavazás azonban érdektelenségbe fulladt, a jogosultak nem egészen 14 százaléka szavazott, így hiába döntött csaknem 86 százalékuk a közvetlen elnökválasztás mellett, a referendum érvénytelen lett. Ezek után 1990. augusztus 3-án – az MDF–SZDSZ-paktumnak megfelelően – a parlament megválasztotta elnöknek Göncz Árpádot.

Pedig a közvetlen elnökválasztás olyannyira nem ördögtől való ötlet, hogy az EU-s tagországok többségében ez a rendszer működik. A 28 tagállam közül csupán 7 országban választ a parlament és 14 államban szavaz közvetlenül a nép (a maradék 7 állam monarchia, király vagy királynő uralkodik). Legutóbb 2013-ban Csehország változtatott, és vezette be hosszas vita után a kétfordulós közvetlen választást. A jó fogadtatását jelzi, hogy a részvétel elég magas, 60 százalék felett volt. 

A szomszédos országok közül mindegyikben közvetlenül választják az elnököt, de míg Ukrajnában, Romániában és Szerbiában viszonylag erős jogosítványai vannak a kormánnyal szemben az államfőnek, addig Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában csak szimbolikus szerepet töltenek be a közvetlenül választott elnökök. (Akárcsak Magyarországon, ahol szintén csak protokolláris feladatai vannak az elnöknek.)

Orbán komolyan elgondolkodott rajta

Orbán Viktor 2012-ben elárulta, hogy maga is komolyan elgondolkodott a közvetlen elnökválasztás és a prezidenciális rendszer bevezetésén. "2010-ben számos érv szólt amellett, hogy inkább a prezidenciális, elnöki rendszer felé mozduljunk" - mondta Orbán négy évvel ezelőtt. Végül Orbán azért vetette el akkor a dolgot, mert Magyarországon

nem tudnánk kezelni az egymással rivalizáló elnök és a parlamentáris rendszer viszonyából fakadó konfliktusokat. 

Ennek ellenére 2014 nyarán újra vizsgálták a közvetlen elnökválasztás lehetőségét. A sok állami megrendelést teljesítő Forsense Intézet megszondázta az embereket erről, és azt is megkérdezték, hogy az emberek Orbán Viktort vagy Áder Jánost tartanák-e jobb elnöknek.

Egy fideszes korábban azt mondta az Indexnek, hogy nem kell azon meglepődni, hogy folyamatosan mérik a dolgot, mert elvi kifogás nincs, és adott esetben a Fidesz is nyerhet egy közvetlenül választott elnökkel (például ha Orbán az elnök). A jelenlegi helyzetben azonban a kormánypártoknál nem érdeke senkinek, hogy Orbán Viktor kapjon egy ellensúlyt. Márpedig egy közvetlenül választott elnöknek akkor is nagy legitimációja, befolyása lenne, ha tényleges hatalmat nem garantálnak neki a törvények.

A következő időszak igazi kérdése tehát az, hogy a baloldal és a Jobbik képes-e egy fontos témában együttműködni és közösen nyomás alá helyezni a Fideszt.
 

(Borítókép: Vona Gábor a Jobbik frakcióvezetõje Staudt Gábor a párt képviselõje és Schiffer András a Lehet Más a Politika frakcióvezetõje beszélget az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 9-én.)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?