Jusztin
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Kvótareferendum: megszavazta a parlament

2016.05.10. 10:24 Módosítva: 2016.05.10. 10:24

136 kormánypárti és jobbikos szavazattal döntött a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás elrendeléséről a parlament – írta az MTI.

Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson, öt független képviselő nemmel voksolt.

A népszavazási kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A most elfogadott országgyűlési határozat arról is rendelkezik, hogy népszavazás lebonyolítására legfeljebb mintegy 4,9 milliárd forint fordítható.

A kérdésről hétfőn kezdődött a parlamenti vita. Az MSZP nem támogatta a kezdeményezést, a Jobbik igen, de megkésettnek tartotta. Korábban a Jobbik is népszavazást javasolt, akkor azonban a Fidesz elutasította. Vona Gábor hétfőn már gyorsabb megoldásként azt javasolta, hogy foglalják az alkotmányba a betelepítési kvóta elutasítását, ami gyorsabb és olcsóbb megoldás lenne, mint a népszavazás.

A Jobbik elnöke szerint ráadásul visszafelé is elsülhet a népszavazás, ha nem lesz érvényes és eredményes, azaz ha nem jelenik meg a választók több mint fele.

Orbán Viktor visszautasította Vona szavait, és azt mondta, a Jobbik az Európai Bizottság elnökének, Junckernek próbál udvarolni a népszavazás elutasításával, ami annak a jele, hogy „férfiakból cuki zsúrpubikká” akarnak változni a jobbikosok, a szélsőséges oldalról a mérsékelt irányba haladva.

Mi a népszavazás tétje?

Nem annyi, mint első pillantásra tűnik. Maga a népszavazás nincs hatással arra, hogy érvényesítik-e a szeptemberben elfogadott kvótákat a menekültek elosztására vagy sem. Magyarország esetében 1294 ember jutna abból a 120 ezer, Görögországba és Olaszországba érkezett emberből, akik az EU-ban telepednének le.

Orbán Viktor is utalt rá, Trócsányi László igazságügyi miniszter is úgy vélte, hogy két különböző ügyről van szó: a szeptemberben elfogadott kvóta a múlt – Magyarország és Szlovákia az EU bíróságán támadta meg a kezdeményezést –, a népszavazás pedig a jövő, tehát a később esetleg meghozandó kvótákra vonatkozik. Elvileg tehát a népszavazás nem érvénytelenítheti a szeptemberi határozatot, amelyet az EU tagállamainak szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa hagyott jóvá.

Kérdés persze, hogy egyáltalán azt megakadályozhatja-e jogilag a népszavazás, miután vita van arról, hogy az EU-s jog a nemzetközi jog vagy a magyar jogrendszer része. Sok függ attól is, hogyan dönt a luxembourgi székhelyű EU-bíróság.

Ha csak a szeptemberi határozatot illetően dönt a magyar állammal szemben, akkor a népszavazás ezzel nem kerül ellentmondásba – hiszen az a későbbi kvótákra vonatkozna –, ám azt is kimondhatja a bíróság, hogy a általánosságban kvóta elfogadtatása következik az EU-s alapszerződésből, tehát egy jövőbeni kvótát sem írhatna felül egy népszavazás. Nem véletlen, hogy a múlt heti kormányinfón Lázár János is azt nyilatkozta, hogy a népszavazással az EU és a magyar választók kerülhetnek ellentétbe.

Kötelező érvényű vagy szimbolikus?

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kötelező érvényű szavazásról beszélt, de elismerte, hogy elsősorban a kormány érvelését erősítheti Brüsszelben, ha maga mögött tudhatja a magyar társadalom kinyilvánított támogatását. Lázár eredményes és érvényes népszavazást említett, amihez az kell, hogy a választójoggal rendelkezők több mint fele érvényesen szavazzon, és a résztvevők több mint 50 százaléka azonos választ adjon. Más kormányzati nyilatkozatok inkább csak azt tartották fontosnak, hogy meggyőző legyen a kormány által képviselt elutasítással egyetértők aránya, függetlenül a részvétel arányától.

Kétségtelen, hogy ha csupán nyomásgyakorlási eszközről van szó, amelynek révén határozottabban tudja a kormány képviselni a kvóta elutasítását Brüsszelben, akkor az érvényességi küszöbnek nincsen jogi jelentősége.

Azt utasíthatjuk el, ami úgysem lesz?

Magyarország nincsen egyedül a kvótával kapcsolatos fenntartásaival. Magyarország mellett Szlovákia, Románia és Csehország szavazta le, Lengyelország akkor kihátrált a tiltakozásból, de a kormányváltás után már határozottan ellenzi a kötelező kvótákat, ahogyan Franciaország, Spanyolország és a balti államok is – emlékeztetett az EUrológus.

Ráadásul a letelepítések érvényesítése nem is nagyon halad, és valóban jogos az az ellenérv, hogy a főként Németországot megcélzó menekültek miért fogadnák el például Litvániát letelepedésük helyéül, és mi akadályozná meg őket abban, hogy visszautazzanak az általuk eredetileg megcélzott országba. Ráadásul Bulgáriától Írországig nagyon különböző feltételeket tudnának biztosítani a tagországok a menekülteknek. Lázár szerint Magyarország csak közmunkát tudna adni nekik, ami nyilván sokkal kevésbé vonzó, mint a németországi szociális juttatások. A miniszter szerint elképzelhető, hogy Brüsszel azonos ellátási szintet ír elő a befogadó tagországoknak, amit Lázár elfogadhatatlannak nevezett, mert ez akár azt is jelenthetné, hogy a kötelezően letelepített menekült kedvezőbb feltételeket kap, mint a Magyarországon dolgozó adófizető.

A múlt héten az Európai Bizottság azzal állt elő, hogy a kvótát elutasító országok menekültenként 250 ezer eurót fizessenek azokért, akiket nem kívánnak befogadni. A Magyarországra jutó 1294 menekült esetén ez 324 millió eurót jelentene. A magyar kormány zsarolásnak nevezte a feltételt, amelyet a V4-ek is határozottan elutasítanak.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!