Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Közvilágítás-botrány: elképesztően blőd volt a minisztériumi vizsgálat

DSC 8133
2016.05.11. 12:30
Mi az? A NAV különösen nagy költségvetési csalás miatt nyomoz utána, a polgármester hónapokkal ezelőtt elismerte, hogy rosszul sikerült, az eddig megjelent információk szerint egyértelműnek tűnik a mutyi – és közben a fejlesztési minisztérium vizsgálata mindent rendben talált? Igen, a dunaújvárosi közvilágítás ügye. Közérdekű adatigényléssel kikértük a minisztériumi ellenőrzés jegyzőkönyvét, amiből kiderült, hogy az NFM-nél meg sem próbálták látni a fától az erdőt.

Viszonylag csendesen telik a tavasz Dunaújvárosban, pedig az elmúlt hetekben is zajlott az élet a várost esténként sötétbe borító közvilágítás körül: 

  • Márciusban Szepesi Attila alpolgármester bejelentette, hogy őszre 66 gyalogátkelő környékén elkészülnek a kiegészítő megoldások, így szeptembertől talán nem lesz olyan sötét a zebrák környékén, hogy rendőröknek kelljen átkísérni a gyalogosokat. 
  • Március közepén a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága három hónappal meghosszabbította a különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást. Az új határidő június 14., de szükség esetén meghosszabbítható. 
  • Áprilisban kiderült, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az új lámpák átadása után ellenőrizte a nagyrészt uniós pénzből megvalósult beruházást, de ennek részletei és eredménye nem voltak ismertek. 

Lázárék szerint volt egy sikeres vizsgálat

Nemcsak a NAV és az ügyészség nyomoz a dunaújvárosi közvilágítás miatt, hanem az Európai Unió Csalás Ellenes Hivatalai is vizsgálja a fejlesztést. Áprilisban Jávor Benedek EP-képviselő megkérdezte az uniós pénzek osztását koordináló Miniszterelnökségtől, hogy mindezek fényében mi a véleményük a beruházásról.

Csepreghy Nándor miniszterhelyettes azt válaszolta (a levél pdf-ben) Jávornak, hogy

a helyszíni ellenőrzések a jogszabályban meghatározott követelményrendszer szerint sikeresen lezárultak.

Jávor ebből arra következtetett, hogy a kormány szerint nincs sötét Dunaújvárosban, de Csepreghy levelében csak annyi állt, hogy sikeres volt az ellenőrzés, annak eredményéről nem szerepelt információ. 

Két hét levelezés után kiderült, hogy a vizsgálatot nem a Miniszterelnökség folytatta le, hanem a KEOP-pályázatokat felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az NFM csak közérdekű adatigénylésre adta ki az ellenőrzés jegyzőkönyvét, a kért dokumentumot múlt csütörtökön kaptuk meg. 

Verőfényes napsütésben érdemes ellenőrizni a közvilágítást 

Dunaújvárosban 2015. szeptember 18-án adták át az 1800 új, indukciós lámpatesttel korszerűsített közvilágítást. Az NFM munkatársai egy hónappal később tartottak helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést, amelynek során sok mindent megvizsgáltak a 255 millió forintból (ebből 216 millió uniós forrás) megvalósult beruházással kapcsolatban, csak azt nem, hogy az új lámpák megfelelően működnek-e. 

A minisztériumi ellenőrzés október 14-én délelőtt 10 órától délután 14:45-ig tartott, tehát eleve meg sem kísérelték működés közben megnézni a lámpatesteket, pedig a helyi ellenzék már nyáron pedzegette a közgyűlésben, hogy valami nincs rendben a kivitelezést végző fővállalkozóval.

A napfényes ellenőrzés során az NFM munkatársai csak papírokat nézegettek, és többek között arra voltak kíváncsiak, hogy

  • a helyükön vannak-e az önkormányzat pályázatában jelzett lámpatestek;
  • elkészült-e a projekthez kapcsolódó internetes oldal, és az frissült-e folyamatosan;
  • küldtek-e sajtóközleményt a projekt indulásakor, összegyűjtötték-e a sajtómegjelenéseket;
  • a beruházás helyszínére helyeztek-e ki táblát, ami jelzi, hogy történt ott egy beruházás;
  • kiküldtek-e sajtóközleményt a projekt zárásakor;
  • készült-e térkép a beruházás helyszíneiről;
  • foglalkoztattak-e esélyegyenlőségi munkatársat;
  • használtak-e újrahasznosított papírt az irodai és nyomdai munkálatok során;
  • megvan-e minden számla, dokumentum a kifizetésekről;

A minisztérium szerint a felsorolt követelményeknek eleget tettek Dunaújvárosban, de megjegyezték, hogy „az állami támogatásra vonatkozó közösségi és nemzeti szabályok részben lettek betartva”, és a kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatok eredeti példányai részben lelhetőek fel a kedvezményezettnél. Hogy az önkormányzat pontosan milyen szabályokat nem tartott be az állami támogatásokkal kapcsolatban, az sajnos nem derült ki a dokumentumból. 

A minisztériumot nem érdekelte, hol van a kutya elásva 

Az NFM kérdésünkre megerősítette, hogy a vizsgálatuk az új lámpákkal felszerelt helyszínek megtekintésére és a szükséges dokumentumok bemutatására terjedtek ki. Mint az a jegyzőkönyvből kiderült, a helyszíni „megtekintés” annyit takart, hogy megnézték, felszerelték-e az új lámpákat.

A minisztérium megjegyezte, hogy „az Irányító Hatóság minden projekt esetében eleget tett a kormányrendeletben meghatározott ellenőrzési kötelezettségének”, és azt is megerősítették, hogy 

a helyszíni bejáráson a szemrevételezés, valamint a dokumentum alapú ellenőrzés és a kedvezményezett tájékoztatása alapján a projekt a támogatási szerződés, illetve a változás bejelentésben foglaltak szerint valósult meg.

Az NFM azt írta nekünk, hogy a sikeres pályázatnak két kritériuma volt: legyen kimutatható energiamegtakarítás, és ne sérüljön a fejlesztés előtti megvilágítási szint. A minisztérium szerint 

a feltételeket a kedvezményezettek számításokkal és nyilatkozatokkal igazolták.

Ha jól értjük, a minisztériumban a pályázat elbírálásakor „bemondás alapján” elhitték, hogy az önkormányzat által prezentált adatok rendben vannak. Igaz, miért is kellene kételkedni egy önkormányzat közbeszerzési pályázatában szereplő adatok hitelességében.

Pedig nagyon úgy tűnik, hogy itt van a kutya elásva, és a város pályázatában szereplő adatok nem egyeztek a valósággal. Kérdésünkre azt írta a Közbeszerzési Hatóság, hogy a pályázat adatait ők sem ellenőrizték. Egyrészt, mert az önkormányzat ezt nem kérte, másrészt mert csatoltak „minőségellenőrzési tanusítványt” a jelentkezésükhöz.  

Meghamisíthatták az adatokat 

Korábbi cikkünkben is arra a következtetésre jutottunk, hogy az önkormányzat trükközött a számokkal a pályázatában. 

2013. április 23-án a városháza megbízásából készült egy fénymérés, amely szerint több helyen 100 W-os higanygőzlámpák voltak felszerelve. Két évvel később az önkormányzat készített még egy fénymérést (a végső kivitelező Rosettum közreműködésével), amely szerint már csak 70 W-os higanygőzlámpák világítanak ott, ahol a korábbi mérés szerint 100 W-osak voltak. A két mérés között nem történt lámpacsere a városban, tehát valamelyik jegyzőkönyvben nem a valós adatok szerepeltek. 

Az önkormányzat a KEOP-os pályázathoz az alacsonyabb adatokat csatolta, amelyek alapján papíron hihetőnek tűnt, hogy a több helyen felszerelni kívánt 84 W-os indukciós lámpatestekkel nem fognak romlani a látási viszonyok. 

Az önkormányzat vezetői már a pályázat előtt egyértelmű jelzéseket kaptak saját szakembereiktől, hogy a Rosettum által kínált lámpatestek nem lesznek megfelelőek. Nem foglalkoztak vele, talán azt hitték, hogy a városháza mérnökei tévednek. De a kivitelezés során is egyértelmű jelzést kaptak, a lámpákat felszerelő alvállalkozó több helyen jelezte az építési naplóban, hogy számos helyen nem megfelelő teljesítményű lámpákat szerelnek fel. Az önkormányzat ezzel sem foglalkozott a beruházás átadása előtt. 

Kérdésünkre egyébként azt írta az NFM, hogy 2017 második felében a „projektgazdának fenntartási jelentésben kell beszámolnia”, ennek megalapozottságát pedig újabb helyszíni ellenőrzésen vizsgálják majd. A beruházással kapcsolatban számos megválaszolatlan kérdés van még, ezek többségére a közbeszerzésért felelősséget vállaló Cserna Gábor polgármester tudna válaszolni, de többször nyomatékosította, hogy csak akkor nyilatkozik, ha lezárul a nyomozás az ügyben. 

A dunaújvárosi közvilágításról szóló cikksorozatunk korábbi részeit itt olvashatja

(Borítókép: Dunaújvárosban 255 millió forintból korszerűsítették a közvilágítást. Fotó: Bődey János/Index)