Miért kell komolyan venni Rubovszky György elszólását?

Ritka eset, hogy egy kormánypárti politikust nem a kormány programjáról, terveiről hallunk beszélni, hanem színtiszta személyi kérdésekről. A KDNP-s Rubovszky György nem is egy interjúban vagy nyilatkozatában tette ezt, hanem egy bizottsági ülésen csípte el a Hír TV egy fideszes társával folytatott beszélgetését.

Rubovszky György a 2017-es államfőválasztásról csevegett fideszes képviselőtársával, Vas Imrével, és sejtelmesen annyit mondott – feltehetően Áder Jánosra célozva: „közölték, hogy nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi”. Az elkapott mondatot Rubovszky később sem próbálta átértékelni, más értelmet adni neki, felháborodottan gyanúsította meg azzal a Hír TV-t, hogy lehallgatták.

Megtörte a csendet

Rubovszky lefülelt mondatai – bár egy kevésbé ismert képviselőről van szó – több szempontból is fontosak. 

• Bizonyosságot nyert, hogy a kormánypárti képviselőket is – bár hivatalosan nem mondhatják – igenis foglalkoztatja a jövő évi államfőválasztás. A sajtóban már többször felmerült Kövér László neve, pár hete Balog Zoltán miniszter esetleges jelölése is előkerült, ami jelzi, hogy élénken foglalkoztatja a kérdés a kormánypártiakat. Hivatalosan azonban senki nem nyilvánított véleményt. A Jobbik pár hete már napirendre akarta vinni a kérdést, akkor a Fidesz–KDNP szó nélkül hagyta. Erről itt írtunk részletesebben.
• Rubovszky arra célzott – ami nem meglepő, csak kormánypártitól még nem hallottuk ennyire direkten –, hogy Orbán Viktor dönt az államfői posztról. Ádernek nincs esélye, ha „Orbán nem engedi”. Hivatalosan az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt.
• A KDNP-s képviselő ráadásul egy olyan véleményt fogalmazott meg, amellyel nincs egyedül a kormánypárti képviselők között. Ő alkalmasnak tartaná a folytatásra a jelenlegi elnököt, legalábbis erre utalnak ezek a szavai: „ennél ügyesebben... egyetlen egy lényeges kérdést nem adott vissza úgy, hogy megakadályozta volna”.

Rubovszky szavait érdemes komolyan venni. Rubovszky ugyanis olyan kormánypárti politikus, aki ha nincs is döntési helyzetben, nagyon sok fontos információhoz jut pozíciójából adódóan. 

Elsőként tudhat meg fontos információkat

A jogász végzettségű Rubovszky 1989 óta politizál, ekkor lépett be a KDNP-be, 1994 óta képviselő, 2002 óta a KDNP úgynevezett pártügyésze (aki például az etikai eljárásokról, kizárásokról dönt), de saját szempontjából a csúcsra 2010-ben jutott. Ekkor lett a parlament mentelmi bizottságának elnöke. Ez a bizottság dönt a képviselők elleni eljárásokról, az elnök mozgástere persze elég csekély, viszont könnyen fontos információk birtokába juthat.

2014 -ben Rubovszky váltott, az igazságügyi bizottság elnöke lett, illetve ő vezeti az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottságot. Ezeknél a bizottságoknál szintén nem a mozgástér a fontos, hanem a kapott információk. Az igazságügyi bizottság előtt köt ki a legtöbb fontos törvényjavaslat az alaptörvény-módosításoktól kezdve a nemzetközi egyezményeken át a költségvetési törvényig. 

És Rubovszkynak mindenki előtt tudnia kell, melyik javaslattal mi a politikai vezetés, vagyis Orbán Viktor terve. Például ha nem szabad tárgysorozatba venni, napirendre tűzni egy jobbikos javaslatot (a Jobbik mostani alaptörvény-módosítási javaslatát a kvótáról), akkor a házszabályt is meg lehet sérteni. Erre maga Rubovszky célzott Vas Imrének.

A sajtóban, ellenzéki gyűléseken persze közhelynek számít, hogy Orbán Viktor személyes döntései határozzák meg a dolgok végkimenetelét. A fideszesek, KDNP-sek ezt előszeretettel hárítják, és hivatkoznak a leírt szabályokra – például, hogy egy javaslat napirendre vétele, egy törvény megszavazása, egy államfő megválasztása az egyes képviselők szavazatán múlik. Formálisan ez igaz is, ám

Hiszen egy igazságügyi bizottsági elnök nyilván nem követne el szándékosan házszabálysértést, csak akkor, ha ez a politikai döntés.

Rubovszky azért felelhet meg ezeken a posztokon, mert a lojalitása megkérdőjelezhetetlen (lánya, Jeneiné Rubovszky Csilla is bizalmi poszton van, az V. kerület alpolgármestere 2006 óta), mégsem kell attól tartania Orbánnak, hogy önálló politikai szerepre tör, és nem hajtja végre a politikai döntéseket. 

Rubovszky szavait tehát érdemes komolyan venni, mert egy olyan ember szájából hangoztak el, aki az elsők között fogja megtudni, hogyan is vezényli le a Fidesz–KDNP a 2017-es államfőválasztást. Az elnök megválasztásához kétharmad kell, de a második fordulóban már elég a feles többség is.