Megcsúszott 80 éve a Vár oldala ott, ahol mélygarázst tervez a kormány

• A Várkert Bazár alatti parkolóval együtt összesen öt mélygarázs készül a budai Vár körül több mint 10 milliárd forintos költséggel.
• A hegy nyugati oldalán, a Lovas útnál kétszintes építményt terveznek 173 gépkocsi számára. 
• A környék lakói csak az építési engedély beadásakor tudták meg, hogy óriásberuházást indítanak a fejük felett.
• A tervezett helyszínen nyolcvan évvel ezelőtt megcsúszott az egész hegyoldal. 
• A BME vízépítési és vízgazdálkodási tanszékének docense az Indexnek azt mondta, hogy megítélése szerint a Lovas úti mélygarázs nem feltétlenül okoz veszélyt, amennyiben jól építik meg a mélygarázst, a lakóépületek pincéi, kamrái sem fognak vizesedni, beomlani, tehát még akár hasznos is lehet.

Öt mélygarázst építtet a budai Vár oldalába a kormány. A nyugati részen, a Vérmező fölötti Lovas út mellett egy 173 férőhelyes, föld alatti parkolót terveztek be. A 2,5 milliárd forintos beruházással éppen azon a helyen építenének egy hatalmas betonmonstrumot a hegy gyomrába, ahol nyolcvan évvel ezelőtt megcsúszott a föld.

Még most is megvannak a 80 éves támasztógerendák

1936 tavaszán valódi katasztrófahelyzet alakult ki a Vár nyugati lejtőjén. A Lovas út és a Logodi utca meredek részein januárban megindult a hegyoldal. A következő hónapokban egész épületek, háztömbök mozdultak el, váltak életveszélyessé. A házak falai megrepedtek, a súlyosan rongálódott lakásokból ki kellett költöztetni a lakókat.

A korabeli filmhíradó tudósítása szerint 1936 tavaszára még az Attila útra is kiterjedtek a nagyszabású munkálatok, amelyekkel megpróbálták megállítani a talaj mozgását. A házakat támasztódúcokkal bástyázták körül, a környék fogalmát leállították, hogy csökkentsék az autók által okozott vibrációt. A végzetes földcsuszamlást pedig földbe ásott betonoszlopokkal igyekeztek elkerülni.

A Lovas út egykor megcsúszott környéke ma is kiábrándító képet mutat. A Logodi utcáról jelenleg is láthatóak az évtizedekkel ezelőtti földcsuszamlás idején épített támfalak, több ház most is a régi, már korhadozó fagerendákra támaszkodik. Évekkel ezelőtt lezárták a Hadtörténeti Múzeum mellett álló Esztergomi rondellát is, még a gyalogosok sem mehetnek rá, mert egy kívülről is jól látható függőleges repedés kettészakította az egész építményt. A falából rendszeresen hullanak le nagyobb darabok, az omlásveszély miatt a rondella alatti lépcsőt is lezárták.

Nincs részletes statikai terv

A környék lakói ezért döbbentek meg, amikor kiderült, hogy a Vár kormányzati átalakítása keretében a házaik fölé építik az egyik új mélygarázst. Ráadásul úgy, hogy a csúszás miatt leginkább veszélyeztetett részen, a Lovas út közepe fölött és a várfal alatt lesz a tervezett földalatti parkoló.

Áprilisban több mint 230 környékbeli lakó csatlakozott ahhoz a petícióhoz, amelyben felhívták a Budavári Önkormányzat polgármestere, Nagy Gábor Tamás figyelmét a beruházás veszélyeire.

A lakók jelezték, attól tartanak, hogy a Vár oldalának a megbontása és az utcaszintnél 10 méterrel mélyebb földkitermelés újabb csúszást okozhat. Úgy vélik, az építkezés ideje alatti teherautó-forgalom is hatalmas kockázatokkal jár, hiszen a földet és a betont szállító járművek kizárólag két olyan rondella közvetlen közelében tudnának elhaladni, amelyek már most életveszélyesek.

Nagy Gábor Tamás a múlt hét végén válaszolt a tiltakozóknak. Azt írta:

Természetesen nekünk is tudomásunk van a terület érzékenységéről.

De azt hangoztatta, hogy az előkészítéskor végig figyelembe vették a terület sajátosságait, és az volt a cél, hogy „a megépítendő szerkezet a lehető legkevésbé befolyásolja a megszokott környezetet”.

A levélből azért az is kiderült, hogy valójában még nincsenek meg az építkezés elkezdéséhez szükséges részletes statikai vizsgálatok, azokat – a rondella állapot-felmérésével együtt – csak a kivitelezési tervek kidolgozásakor készítik el. A polgármester ezzel meg is kerülte az építkezés okozta kockázatokra vonatkozó felvetéseket.

Az I. kerület vezetője szakértői véleményekre hivatkozva csupán azt taglalta részletesebben, hogy egy 173 férőhelyes parkoló későbbi működése idején okozhat-e komolyabb terhelést a környezetre. A válasza: nem, mert a „tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen garázsok általában nem 100 százalékban telnek meg minden nap”. A csúcsidőkre várható 80-100 jármű pedig nem jelent majd elviselhetetlen terhelést az úthálózaton.

Régebben voltak közmeghallgatások

A polgármester levelében azt állította, hogy a kerület lakosságát 2012 óta több közmeghallgatáson tájékoztatták a budai Vár környékének közlekedésfejlesztési terveiről, sőt az önkormányzat 2015 novemberében két lakossági fórumot szervezett a témával kapcsolatban, a kerületi újság különszámai pedig 2013 és 2015 között tízszer foglalkoztak a projekt részleteivel. A Lovas út lakói szerint viszont egyetlenegy környékbelinek sem volt előzetes információja arról, hogy az épületek biztonságát és jövőbeni értékét is befolyásoló építkezés kezdődik néhány méterrel felettük. Valójában néhány hete tudták meg, hogy milyen projekt készül a környéken, amikor a Budavári Önkormányzat beadta a mélygarázs építésére szóló engedélykérelmet, és az eljáró Kormányhivatal I. Kerületi Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya március 22-i levelében tájékoztatta a közös képviselőket. Ekkor már csak nyolc nap állt a közös képviselők rendelkezésére visszajelzésre.

A lakók a polgármester levele nyomán egy-egy említést találtak a kerületi újságban, ahol felsorolásokban felbukkant ugyan a Lovas út neve, és feltételes módban említettek egy lehetséges beruházást. Utólag sem találtak viszont egyetlen olyan cikket sem, amelyben megjelölték volna a konkrét helyszínt vagy látványtervvel mutatták volna be, hogy mi készül.

A budai Vár nagyberuházásairól a múlt héten tartott először részletesebb sajtótájékoztatót a Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének hatodik ülésén. L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár és csapata beszámolójából kiderült, hogy összességében több mint 12 milliárd forintot költenek a mélygarázsok megépítésére. A munkálatokat azzal egy időben pörgették fel, hogy a bejelentették, több minisztérium is a Várba költözik, és még a 2018-as választás előtt elfoglalja a Karmelita kolostorban kialakított új miniszterelnökségi épületet Orbán Viktor stábja.

Például az MNB alapítványa is használni fogja

A Lovas úti mélygarázsról viszont a testület ülése után sem lehet sokat tudni. A Miniszterelnökség korábban az Index kérdésére, hogy miért van szükség a leendő kormányzati épületektől viszonylag távoli parkolóra is, azt közölte:

a Lovas úti mélygarázs helyszínének kijelölésénél nem a hivataloktól mért távolság volt az elsődleges szempont.

„A mélygarázsok nemcsak a Várban működő hivatalok kiszolgálására épülnek. Azokat használhatják majd a Várban élők éppúgy, mint az oda látogató turisták.”

Az MNB Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány Úri utca 72. szám alatt található épületének bejárásakor viszont az derült ki, hogy a jegybank alapítványa jelentős részben leköti majd a parkoló kapacitását. A tervezők az április végén tartott bejáráson elmondták, hogy jelentős méretű földalatti helyiségekkel és járatokkal rendelkező épület fenntartását, forgalmát eleve úgy építik ki, hogy az a mélygarázson keresztül folyjon, és ezért százmilliós parkolási megváltást is fizetnek a kerületnek.