Nem lesz temető a Margitsziget, tilos hamvakat szétszórni Budapest parkjaiban
További Belföld cikkek
- Újabb vármegyében mutatták ki a madárinfluenzát
- „Tarthatatlan a helyzet” – Karácsony Gergely levelet írt Orbán Viktornak
- Gyerekgyilkosság történt Somogyban, saját apja végezhetett a kétéves kisfiúval
- A Pénzügyminisztérium elárulta, mire költötték a nem rezsivédelemre fordított milliárdokat
- Orbán Viktor: Nyernünk kell, tehát nyerni is fogunk
A tucatügyek mellett egy különlegesebb kérelemről is döntenie kellett május 24-i, keddi ülésén a fővárosi közgyűlés tulajdonosi, gazdasági és közterület-hasznosítási bizottságának.
A temetkezési törvény szerint két fontos feltétele van annak, hogy valahol hamvakat lehessen szétszórni:
- kell az ingatlan tulajdonosának és használójának a hozzájárulása,
- és a kegyeleti igények biztosíthatóak kell legyenek az adott helyen.
Egy állampolgár áprilisban azzal a kéréssel kereste meg a fővárost: adjanak engedélyt arra, hogy édesanyja hamvait a Margitszigeten szórhassák szét. A levél szerint az elhunyt végakarata az volt, hogy szórják szét a hamvait, a levélíró és a testvére pedig a Margitszigeten választott ki négy helyet, amelyet alkalmasnak tartottak volna erre. A négy helyszín pontos GPS-koordinátáit is megadták.
Törvényi akadálya nem lett volna a kérés teljesítésének, de a bizottság úgy döntött: nem adja meg az engedélyt. Nemcsak a Margitszigeten, de más közparkban sem engedik meg hamvak szétszórását.
A döntést a Városigazgatósági Főosztály készítette elő, a határozati javaslatot dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes terjesztette elő, és végül 7 igennel, egyhangúlag fogadták el kedden, tudtuk meg a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodájától.
Az előterjesztés így indokolt:
- Nem célszerű keverni a funkciókat. Vannak a temetők, amelyek funkciója a kegyeleti szolgáltatás befogadása, és vannak közparkok rekrációs és sport funkciókkal. Különböző a kétfajta terület használata, az arra vonatkozó szabályozás és az üzemeltetés technológiája is.
- A tapasztalat szerint gyakori, hogy hamvak szétszórásakor vállalják a hozzátartozók a jeltelenséget, de később meggondolják magukat, és mégis szeretnék a nyughelyet valahogy megjelölni, esetleg "önhatalmúlag" állítanak emléket, amelyet aztán kegyeleti okokból már nem bontanak le, így viszont kegyeleti hellyé válik az adott hely.
- Tekintettel kell lenni a parkhasználók igényeire is, őket a park zavartalan használatában korlátozhatja az a tény, hogy a parkban hamvakat szórtak szét, "olyan területen, ahol egyébként kisgyerekekkel is sétálnak, napoznak, labdáznak".
- Nem akarnak precedenst teremteni. Ha megadnák most az engedélyt, az "precedens értékű lenne, és nehezen kezelhető folyamatot indítana el a Margitszigeten".
A bizottság kedden nemcsak a konkrét kérést utasította el, hanem általánosságban is kinyilvánította, hogy "a közparkok funkciójának megőrzése és a zavartalan parkhasználat biztosítása érdekében nem támogatja a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába, kezelésébe tartozó közcélú zöldterületeken temetési hely létesítését és hamvak szétszórásának engedélyezését".
Borítókép: urnakínálat egy budapesti krematórium épületében. Fotó: Fekete István / Index