Ambrus
-1 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Mégis, hogyan lehet 22 500 rabszolga Magyarországon?

2016.05.31. 17:24
Egy 1000 fős mintán elvégzett kutatás volt az alapja Walk Free Foundation nevű ausztrál alapítvány becslésének. A modern kori rabszolgaságról szóló előző, 2014-es világjelentés még sötétebb képet mutatott Magyarországról, mint a mostani.

A Walk Free Foundation nevű ausztrál alapítvány kedden tette közzé legfrissebb világjelentését a modern kori rabszolgaságról. A jelentés 167 országra terjed ki, és úgy becsüli: világszerte 45,8 millióan kénytelenek valamilyen formában modern rabszolgaként élni, a legtöbben Ázsiában.

A magyar sajtót már be is járta a minket leginkább érintő megdöbbentő adat: a WFF által összeállított Global Slavery Index 2016 adatai szerint Magyarországon 22 500-an kénytelenek rabszolgasorban élni, a népesség 0,228 százaléka. Ezzel az aránnyal Magyarország 41. az országok listáján, holtversenyben Japánnal, Tajvannal, Uruguayjal, Szlovéniával és Szlovákiával, ahol pontosan ugyanez a 0,228 százalékos arány jött ki.

Ennél rosszabb a helyzet a jelentés szerint például a románoknál, a horvátoknál, a szerbeknél és a cseheknél is, ahol 0,404 százaléka érintett a népességnek. Ha a modern rabszolgaságban élő emberek abszolút számát nézzük, Magyarország a 104. a rangsorban, közvetlenül Honduras után és Grúzia előtt áll.

Ahogy korábban írtuk, a Walk Free Foundation a modern kori rabszolgaság keretein belül tartja számon az emberkereskedelmet, a kényszermunkát, az adósrabszolgaságot, a kényszerházasságot és a gyermekek különféle kizsákmányolását.

A magyarországi, 22 500 modern rabszolgálaról szóló szám azonban nem meglévő statisztikai adatok vagy mondjuk helyi civil szervezetek becsléseinek a felhasználásával készült, hanem egy 1000 fős mintán végzett kérdőíves felmérésen alapul.

A bűnügyi statisztikába alig kerül valami

A látencia óriási. A Btk. 1-5 év szabadságvesztéssel fenyegeti a kényszermunkát, vagyis azt, ha valaki "mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít". Súlyosabb esetben, például ha a tettes sanyargatja is az áldozatot, esetleg gyerekről van szó, a büntetési plafon 8 évre ugrik. A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály statisztikája szerint 2013 óta idén április végéig összesen 20 kényszermunka sértettet tartanak számon a hatóságok. Az emberkereskedelem bűnügyi statisztikában regisztrált áldozatai ugyanebben az időszakban 24-en voltak. A gyermekprostitúció kihasználása nevű bűncselekménynek 62 nyilvántartott sértettje volt 2013 óta. Az uzsorázásból az utóbbi időben egyre gyakrabban lesz bűnügy, de még így is csak az esetek elenyésző száma kerül a rendőrség elé. 2011 óta összesen 1080-an voltak az uzsorázás nyilvántartott sértettjei.

A Walk Free Foundation a Galluppal fogott össze, a kérdőíves kutatás nálunk 2014 végén, 2015 év elején zajlott. A kiválasztott 1000 fős minta reprezentatív volt a 15 évesnél idősebb lakosságra nézve, az interjúkat telefonon vagy személyesen bonyolították. A kérdőív gerince ez a négy kérdés volt:

  • Kényszerítette valaha önt vagy bármely közvetlen családtagját munkára egy munkaadó?
  • Kényszerítette valaha önt vagy bármely közvetlen családtagját munkára egy munkaadó azért, hogy törlesszen egy felé, tehát a munkaadó felé fennálló adósságot?
  • Előfordult-e valaha önnel vagy bármely közvetlen családtagjával, hogy egy bizonyos fajta munkát ajánlottak, de aztán valami másra kényszerítették, és nem engedték elmenni?
  • Kényszerítették-e valaha önt vagy közvetlen családtagját házasságra?

Ha a válaszadó a négy kérdés valamelyikére igennel felelt, akkor kapott még egy csomó kiegészítő kérdést, például arról, hogy mikor és hol történt, amire gondol. A jelentés módszertani leírása szerint a felmérés elkészítése előtti 5 évben történt eseteket vették figyelembe.

A nyers adatok szerint az 1000 fős magyar mintánál 5 igenlő válasz született a kényszermunkát vagy kényszerházasságot firtató kérdésekre. A számok súlyozása után hozták ki a kutatók, hogy a magyar népesség 0,228 százaléka érintett.

A Walk Freen Foundationnek egyébként az előző nagyjelentésében még rosszabb szám szerepelt Magyarországnál, a Global Slavery Index 2014-ben még 0,36-ra becsülték százalékban a modern kori magyar rabszolgák arányát, ami 35 600 embert jelentett.

A világjelentés módszertani leírásában kitérnek arra, hogy nem minden országban a véletlenszerűen kiválasztott mintán végzett felmérés a legcélravezetőbb módszer. Bár az adott nemzetre nézve reprezentatív minta általában ideális alap a becslésekhez, azokban az országban, ahol gyaníthatóan nagyon alacsony a modern rabszolgaságban élők száma, az érintettek pedig túlságosan rejtve vannak, az áldozatok kevés valószínűséggel kerülnek be a mintába. Ebből viszont az következik, írják, hogy az erre alapozott becslés tulajdonképpen óvatos becslésnek tekinthető.