Készen vár a pesti szegénytemető, de hiába

Június közepén várhatóan elfogadja a parlament a költségvetés megalapozásáról szóló törvényt, benne elrejtve pedig azt a módosítást is, ami 2019 január elsejére tolja el a szociális temetés bevezetését. Az ötlet, miszerint a gyászoló szegények – ingyen kapott sírhellyel és koporsóval -  megoldhatnák maguk a temetést, akár kiáshatnának a sírt is az erre a célra kijelölt parcellákban, még 2013-ban került elő.

Eredetileg úgy volt, hogy 2014 januárjában el is kezdődnek a szociális temetések, de ehelyett az történt, hogy évről évre menetrendszerűen újra meg újra 1-1 évvel kitolták a dolog hatályba lépését. A most tervbe vett halasztásban csak az az új, hogy ezúttal nem is 1, hanem rögtön 3 évvel tolták el a legutóbb tervbe vett dátumot. A költségvetési törvényjavaslatban nincs semmi érdemi indoklás a halasztó paragrafushoz.

A belügyminisztérium sajtóosztálya 2014-ben az Index kérdésére azzal indokolta az akkor épp aktuális 1 éves halasztást, hogy

a települések jelentős hányada kapacitásproblémákat jelzett,

kell még egy kis felkészülési idő az önkormányzatoknak. Az indoklás gerince most is ugyanez.

Nincs hely, nincs pénz, nincs hűtés

Az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk szociális temetési helyről, kötelező külön parcellát kijelölni minden köztemetőben. Csakhogy ez nem megy egyszerűen. „Sok helyen a  temetői férőhelyek szűkössége nem teszi lehetővé az önálló szociális parcella kialakítását, de jelentős azon települések száma is, ahol a szociális temetésre kijelölt temetőben az elhunyt hűtése okoz problémát, ami közegészségügyi kockázatot jelent” - írta a belügyminisztériumi sajtóosztály.

Gondot jelent a válaszuk szerint az is, hogy nincs pénz: „a köztemetők bővítésére, területvásárlásra, esetleges kisajátításokra az önkormányzatoknál sok esetben nem áll rendelkezésre forrás”, egyes esetekben közbeszerzési eljárás lefolytatására is szükség lehet.

„Ahhoz tehát, hogy a jogintézmény teljes körűen működni tudjon, mind az államigazgatás egyéb szereplőinek mind az önkormányzatoknak további felkészülési idő biztosítása indokolt” - ismételték meg, amit már 2014-ben is írtak. 

Budapesten csak egy helyen lennének a terv szerint szegénytemetések. A fővárosi önkormányzat dönthette el, hol legyen külön parcella erre a célra. A választás először Csepelre esett, de kiderült, hogy különféle problémák miatt nem az lesz az ideális helyszín, és végül inkább az Új köztemetőt jelölték ki 2014 nyarán.

Úgy volt, hogy 2015 januárjára készen kell állnia a szociális parcelláknak. Így is történt, 2014. december 31-ig befejeződtek a munkálatok az Új köztemetőben, a főváros által biztosított, nagyjából 189 milliós keretből végül bruttó 179 millió 275 ezer 813 forintot használtak fel, tudtuk meg a Budapesti Temetkezési Intézettől.

Ahhoz, hogy helyet csináljanak a – jelen állás szerint 2019-ben talán elkezdődő – szociális temetéseknek, kétezer elhunytat kellett exhumálni az Új köztemető félreeső részén.

„A terület már betemetett, feltétlenül szükséges a teljes és nagyon alapos rekultiváció, hiszen

megengedhetetlen az, hogy a szociális temetések sírnyitásai során a múltban eltemetettek maradványait találják meg hozzá nem értő, és a csontok látványán felháborodott családtagok

– állt a Városüzemeltetési Főosztály által előkészített dokumentumban, amely annak idején a közgyűlés elé került.

Végül a 285-ös és a 286-os parcellása esett a választás. A temetkezési intézet szerint ezeket a parcellákat még az 1970-es években zárták le, „elgyomosodott, elerdősödött parcellák voltak”.

A fákat innen kivágták, hogy pontosan mennyit, azt nem tudják, mert ezek „kizárólag gyomfák, magoncról, természetes úton megeredt” növények voltak, nem sorfák, és ezért számszerűen nem voltak nyilvántartva.

A 285-ös és a 286-os parcella most olyan, mint egy sziget a temető elhagyatott, vadregényes részén, több kilométernyi sétára a bejárattól, ahol nyikorognak az indák, bodzaillat van és benövi a borostyán a ki-bedőlő, elfelejtett sírokat. Ezen a szigeten már nincsenek öreg fák, nincs dús aljnövényzet, helyettük van itt-ott kicsit kopottas fű, egyelőre használaton kívüli vízvételező betonkockák, és körben 76 darab Raywood kőris csemete egymástól szabályos távolságokba kiporciózva.

A parcellákat 6 méter széles murvás út határolja, a murva közt itt-ott kiküzdötte magát némi gyom. Nagyjából 5000 urnának vagy 2000 koporsónak kell majd elférnie itt, így számolták.

Azt a 2000 embert, akik 2014-ig itt nyugodtak, a kihantolás után úgynevezett „exhuma ládákba” helyezték át,  összesen 200-ba, tízesével. A ládákat itt, az Új köztemetőben, a 262-es parcellában temették újra.

A 262-es parcella a hulladéktároló szomszédságában van. Néhány kereszt eldőlt, néhány áll még, némelyiken név is van, de jellemzőbben régen lejárt és ezért az eredeti helyükről elmozdított urnákat temettek el itt. A 285-ös és a 286-os parcellákból kihantoltaknak egy-egy oszloppal állítottak emléket.

Közben pedig a kiürített 285-ös és a 286-os parcella vár az első szociális temetésekre. A temetkezési intézet szerint most „kizárólag a terület fenntartása történik”, fűnyírás, gyomirtás, permetezés „az időjárás és a munka szükségességének függvényében”.

„Kertészeti gondozás nélkül a fűfelület és a murvás után egyaránt elgyomosodik, a gyomfák felnövekednek, öntözés hiányában a facsemeték nem életképesek, a vízvételi helyek téli víztelenítés hiányában elfagynak” - válaszolták arra a kérdésre, az eddig elvégzett munkákra milyen hatással lesz, ha csak 2019. január elsejétől veszik majd használatba a szociális parcellákat.