Orbán Viktor rendet akar moralizálás helyett

A rend és a rendteremtés volt a kulcsszó Orbán Viktor beszédében, amelyet a kormányfő az ügyészség napja alkalmából mondott el a Legfőbb Ügyészségen.

Orbán legutóbb 2012-ben mondott beszédet az ügyészség ünnepnapján, akkor arról szólt, hogy az ügyészség és a kormány közötti kényszeres távolságtartás ideje lezárult. Ezt most lényegében megerősítette, bár a függetlenséget hangsúlyozta.

„Bár a jövőt nem látja senki, az elkövetkezendő egy-két évtizedben a rend, a törvényesség, rendezettség fel fog értékelődni az európai értékrendben” – Orbán szerint ez lesz a legfontosabb legitimációs eszköz, amelynek biztosításával a társadalom hajlandó lesz elfogadni a mindenkori európai elit hatalmát.

Nemzetek versenyfutása

Az elmúlt hatvan évben ez a legitimációs eszköz a lényegében folyamatos gazdasági növekedés, szociális jólét biztosítása volt. „Ez a korszak lezárult.” Ez Orbán szerint kitűnik az európai gazdaági mutatókból, a kontinens globális súlya csökken. „Nem lesz képes pozícióját megőrizni a gazdasági világversenyben.” Így a hatalmat nem lehet többé gazdasági sikerekkel legitimálni, vélte a kormányfő, megjegyezve, hogy a folyamatos növekedés elmaradása azonban az EU keleti részére nem igaz, Közép-Európa továbbra is a kontinens gazdasági motorja, ahogyan azt korábban már többször hangoztatta. (Igaz, a térségben Magyarország épp a gyengébben teljesítők között van.)

Aki a rendet és a rendezettséget tudja biztosítani polgárai számára, az versenyelőnyt szerez a „nemzetek versenyfutásában”. A 19. század végén, a 20. század első felében aktívan használt fogalmat Orbán többször hangsúlyosan használta.

A kormányfő szerint az európai gondolkodásban a váltás még nem történt meg, egyelőre a politikai elit a gazdasági sikereket tekinti továbbra is legitimációs alapnak a rend és a rendteremtés helyett, ez azonban meg fog változni, Magyarországon már meg is történt.

A rendszer legfontosabb pillére épp ezért az ügyészség, amelynek függetlensége biztosított, az európai normáknak megfelelően – monda Orbán, megjegyezve, hogy ő mást gondolt az ügyészség betagozódásáról 1990 után, mint a szabad választások után megválasztott első legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán, akivel vitában is állt. „De neki lett igaza.” Orbán az igazságügyi minisztérium alatt látta volna szívesen a mai rendszerben a parlamentnek felelős Legfőbb Ügyészséget.

Ezt a kormányfő elfogadja, a szervesen kialakult helyzeten nem változtatni kell, hanem kihasználni az abban rejlő lehetőségeket, és biztosítani az ügyészség megfelelő működését.

Elnyugatizálódtunk

Ehhez tudomásul kell venni, hogy „a politikai diskurzus elvadult”. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy a legfőbb ügyész személyét – Orbán példaként Györgyi Kálmánt említette – vagy konkrét ügyeket politikailag támadjanak, ám ez ma már természetes. „Elnyugatizálódtunk” – mondta a jelenségről kormányfő, így igyekezve elsúlytalanítani a Polt Péter legfőbb ügyésszel szembeni ellenzéki kifogásokat.

Az ügyészség munkatársainak csak a törvényekre és a belső lelkiismeretükre kell támaszkodniuk, nem engedve a külső, politikai nyomásnak – mondta Orbán, a függetlenségről megjegyezve, hogy az nem azt jelenti, hogy minden szerv azt csinál, amit jónak lát.

„A függetlenség nem más, mint a közjó érdekében végzett közös szolgálatot, alkotmányban rögzített szabályok szerint" – együttműködést a kormánnyal a Magyarország által aláírt nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott együttműködési rendben, a kriminálpolitikai célok megvalósításának érdekében.

A bűnügyi mutatók azt jelzik – 2010 és 2014 között a regisztrált bűncselekmények száma 436 ezerről 329 ezerre csökkent, a büntetett előéletűek száma 34 ezerről 23 ezerre csökkent –, hogy jó úton halad az igazságszolgáltatás, és érdemes volt belevágni a megújító munkába, amely az új alkotmánytól az új Btk.-n, Ptk.-n keresztül az új munkajogi kódexig húzódik, és a kormányzati ciklus hátralevő részében a büntetőjogi és polgári jogi eljárásjogi kódex megújításával fejeződik be.

Orbán beszédében egyszer sem használta a kormányzati szótárban eddig rendszeresen felbukkanó alaptörvény szót, helyette kizárólag alkotmányt említett.

Eredménynek nevezte az ügyészség munkájában azt is, hogy sikerült fellépni olyan bűnözői körökkel szemben, amelyek nehezítették az állam működését, károsították a társadalom erkölcsi szövetét – konkrétumokat nem említett.  A rend és rendteremtés fontosságának kiemelésekor nem nevesítette az okot, beszéde végén azonban kitért rá.  „A népvándorlás idején a törvények uralma különösen fontos. Az illegális migráció önmagában is komoly veszély. Az ezzel kapcsolatban kialakult moralizáló diskurzus súlyos kihívás elé állítja Európa jogrendszerét” – mondta Orbán, különbséget téve az európai igazságszolgáltatás rendszerét megerősítő  morális alapok és a rendszert romboló moralizáló diskurzus között.

„Európa a jogbiztonságra, a törvények tiszteletére épül. Ha az EU más fundamentumot keres létezése számára, akkor Európa egységét, jövőjét veszélyezteti” – jelentette ki a moralizáló diskurzussal kapcsolatban Orbán, megjegyezve, hogy a jövevényektől elvárjuk a törvény betartását, az, aki már „az első találkozáskor ránk rúgja az ajtót”, az nem számíthat barátságos fogadtatásra.

Legyenek büszkék

Orbán szólt az ügyészségi életpályáról is – némiképp mégis gazdasági legitimációt keresve a fennálló rendhez: ígérete szerint a gazdaság teljesítményével összhangban folyamatosan növelik az ügyészség dolgozóinak bérét,hogy az méltányos és igazságos legyen, biztosítva a szakma magas presztízsét. Erre 2010 után rögtön nem volt mód, hiszen „pénzügyileg összeomlott országot kellett átvenni, a gazdasági stabilitást kellett megteremteni”.

„Az önök munkája nélkül ma Magyarországon az emberek nem élhetnének jogállamban. Legyenek büszkék a szolgálatra, amelyet végeznek. Társadalmi bajaink egyikének oka, hogy a kelleténél kevesebb ember büszke a munkára, amit végez. Járjanak előttünk jó példával.”