Tekla
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Indul az új oktatási rendszer: 59 darabra szedték a Kliket

2016.06.13. 12:01
Az önkormányzati iskolákat teljesen állami kézbe veszik, a Kliket 59 önálló tankerület váltja fel, az igazgató befolyásolhatja majd a tanárai fizetését. Ezek a legfontosabb változások, amelyeket a parlament hétfőn elfogadott. Palkovics László gyors és hatékony változásokat ígér az oktatásban, hogy a tanári tüntetéseket visszaszorítsa.

120 igen, 64 nem és egy tartózkodó szavazattal elfogadta a parlament a kormány legújabb oktatási javaslatát. Az oktatási tüntetések kirobbanása után Palkovics László államtitkár gyors változásokat ígért a területen, amelyek jobban kezelik a kialakult problémákat. A parlament most meg is szavazta a Palkovics-féle javaslatot, amely elsősorban nagy szervezeti átalakítást tartalmaz.

A legfontosabb változás, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nem lesz többé akkora mamutszervezet, mint most. A helyébe önálló költségvetési szervekként működő úgynevezett tankerületi központok lépnek. 

1 nagy Klik helyett 59 tankerület

A vonatkozó kormányrendelet értelmében 59 tankerület lesz, ebből Budapesten 9 működik majd. Ezek szervezeti egységeiként működnek tovább OM-azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyekként az egyes iskolák. A vagyonkezelői jog az illetékes tankerületi központhoz kerül az érintett épületeknél.

A tankerületi központ által fenntartott intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá – a kinevezés és felmentés kivételével – munkáltatói jogokkal rendelkezik. Palkovics a Népszabadságnak azt mondta a tankerületekről:

8 és 28 milliárd forint közötti összeggel rendelkező önálló költségvetési szervek jönnek létre,

és már nem a központi szerv operatív irányításait hajtják végre, hanem önállóan működnek, azaz jobban tudják kezelni a helyi ügyeket, mint korábban a tankerületek. 

A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy "középirányító" szervezet, az oktatási központ, az indoklás szerint ugyanis szükség van egy központi szervezetre. Ennek fő feladata a stratégiaalkotás lehet.

Az önkormányzatok a tervek szerint majd egy tankerületi központi tanácson keresztül szólhatnak bele az iskolák életébe.

A tankerületi tanácsban az államtitkár szerint olyan emberek fognak ülni, akik a helyi közösség érdekeit próbálják leképezni, például polgármesterek, az ott lévő egyetemek rektorai, vállalatvezetők, intézményi vezetők, társadalmi szervezetek vezetői, szülők és diákok, "akiknek az iskola a fontos". Az egyelőre nem világos, mit jelent ez a beleszólásai lehetőség.

Teljes államosítás jön

Miután a Klik létrejötte és a működtetői szerepkör megjelenése óta folyamatos problémákat okozott a fenntartó és a működtető feladatainak elhatárolása, ezeket a feladatokat összevonják az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre.

Ez azt jelenti, hogy míg eddig az önkormányzatok működtethették az iskolákat, jövőre már nem lesz erre módjuk: át kell adniuk az államnak az intézményeket. A dologról több fideszes polgármester is egyeztetni akart volna az elmúlt hetekben, de még egy miniszteri egyeztetést sem sikerült kilobbizniuk.

Az igazgató befolyásolhatja a fizetéseket

A köznevelési törvényt érintő módosítások között szerepel a pedagógusok differenciált béremelésének a lehetősége, persze a központi költségvetés adta keretek figyelembevételével.

Ez azért nagy változás, mert eddig az életpályamodell bértáblája alapján kapta minden tanár a fizetését, az igazgatónak nem volt lehetősége jutalmazni azokat, akik többet dolgoznak. És esetleg büntetni azokat a tanárokat, akik kevésbé jól teljesítenek.

A jövőben viszont differenciálhat az igazgató. Hogy kizárják a túlzott szubjektivitást, garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését, és a pedagógusok ez alapján történő értékelését írják elő. 

Változások a szakképzésben

A módosításcsomag érinti a szakképzésről szóló törvényt. A 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségi vizsgát a tanulók középszinten is letehetik majd. A szakképzési törvény rögzíti a szakképzési centrumok tagintézményeiben a vezetők döntési jogköreinek kiterjesztését, a centrumok költségvetése összeállításának alapelveit, a szakképzési  centrum szervezeti egységeiben a dolgozókat érintő kérdésekben a szakszervezeti egyeztetés formáit, valamint egyes fenntartói jogkörökkel kapcsolatos feladatokat. 

Pontosították az első és a második szakképesítés fogalmát, megjelölve, hogy az állam által támogatott képzésekben megszerzett szakképesítések képezik a számítás alapját.

Változások a felsőoktatásban

Változik a felsőoktatási törvény is, a módosítás tartalmazza az állami felsőoktatási intézmények gazdasági irányítását szolgáló kancellári rendszer, valamint a konzisztóriumok működtetésével kapcsolatos, a gyakorlat által felvetett szabályozási kérdések kezelését. 

Módosult a teljes idejű képzésre vonatkozó törvényi szabályozás is a felsőoktatásban, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott óraszám minimális mértéke félévenként legalább kettőszáz tanóra. Így a rugalmasabb szabályozás útján a magasabb óraszám lehetőségét nem zárják ki, de az oktató személyes közreműködését nem igénylő foglalkozás időkeretének a biztosítását is lehetővé teszik.

Lehetőség nyílt arra is, hogy a Zsigmond Király Főiskola augusztustól alkalmazott tudományok egyetemeként működjön.