Lázár, Olimpia
-6 °C
-3 °C

Közös listát akar és a neten tartana előválasztást Karácsony Gergely

DSC 9301
2016.06.14. 05:58
Konkrét előválasztási javaslatokat küld a PM a Jobbikon kívül minden ellenzéki pártnak. Az Index által megismert koncepcióban Karácsony Gergelyék azt javasolják, 2017 végéig rendezzék meg az előválasztást, a regisztrált szavazók a közös jelöltekről, miniszterelnök-jelöltről és a közös listáról is szavazhassanak. Akár on-line is.

A 2014-es, Orbán Viktor kétharmadával végződő MSZP-DK-Együtt-PM-MLP összefogás helyett az együttműködés más formáit keresi már jó ideje több baloldali szereplő. Legutóbb épp a dunaújvárosi időközi választás mutatott rá, hogy a külön indulás nem sok sikerrel kecsegteti a baloldalt, valahogy tehát a 2018-as választás előtt meg kell állapodniuk.

A PM régóta az előválasztást javasolja, vagyis hogy a 2018-as éles megmérettetés előtt a baloldaliak szavazzanak a jelöltekről. Így nagyobb viták, veszekedések és nehezen vállalható, érthető kompromisszumok helyett az lehet a miniszterelnök-jelölt vagy egy választókerület jelöltje, aki a legtöbb szavazatot kapja a regisztrált szavazóktól.

Habár a többi baloldali párt nem volt csípőből elutasító, sőt, több politikus is támogatta az ötletet, konkrét, kidolgozott javaslatot eddig csak a Republikon Intézet tett le az asztalra. Most a PM is kidolgozta a javaslatát, hogyan lehetne előválasztással összekovácsolni a baloldalt a 2018-as választásokra.

Regisztráció és internetes szavazás

Az Index által megismert koncepció legnagyobb újdonsága, hogy

a választók interneten is szavazhatnának.

Az előválasztás sarkalatos pontja persze, hogy kik szólhatnak bele a döntésbe. Azt ugyanis a baloldal nyilván el akarja kerülni, hogy jobboldaliak meghekkeljék a szavazást, és szavazataikkal egy esélytelenebb jelöltet erősítsenek, aki végül veszít. Karácsony Gergelyék azt javasolják, hogy a szavazók személyes adataik regisztrálása után vehessenek részt a voksoláson (telefon, e-mail cím, postacím). Így pedig már meg lehet oldani, hogy ne legyenek többszörös szavazások.

Mód lenne a PM-esek szerint személyes szavazásra is, de az esetleg távolabb lévőket on-line szavazással könnyebben be lehet vonni. A szavazásokat pedig egy előre kiválasztott napon lehetne majd tartani. A regisztrációt egy aktív regisztrációs kampány előzné meg hónapokkal az előválasztás megrendezése előtt.

Három szavazólap

A PM-esek javaslata szerint a szavazók három szavazólapot kapnának, vagyis három dologról dönthetnének: a miniszterelnök-jelöltről, az egyéni jelöltjükről, és az országos listáról.

  1. Egyéni jelöltek közé az kerülhet be, aki 250 ajánlást kap a regisztrált, választókerületben élő szavazóktól (a Republikon is ezt ajánlotta). Ezután pedig a választók úgynevezett preferenciális szavazással döntenek: vagyis sorrendbe állítják az összes jelöltet. Nem az lesz végül a baloldali egyéni jelölt aki a legtöbb szavazatot kapja, hanem akit a legtöbben elfogadnak. Ez a rendszer tehát figyelembe veszi a másodlagos, harmadlagos preferenciákat is. Hiszen a cél, hogy végül 2018-ban minél több baloldali tudjon a jelöltre szavazni.
  2. Miniszterelnök-jelölt-jelölt az lehet, aki országosan legalább 5000 ajánlást kap. Majd a PM itt is a preferenciális szavazást javasolja. Vagyis itt is a kevésbé megosztó személyeknek lenne több esélyük. A koncepcióban nem szerepel, de ez a rendszer nyilván kevésbé kedvezhet Gyurcsány Ferencnek (ha indulna), akire a DK-sok nyilván nagy számmal szavaznának, de a másodlagos és harmadlagos preferenciáknál várhatóan kevesebb voksot söpörne be a volt miniszterelnök.
  3. A listás szavazásnál a PM először azt javasolja: a pártok állapodjanak meg, hogy végül 2018-ban mindenki KÖZÖS LISTÁN indul. A lista sorrendjét pedig előválasztáson döntik el. Listás jelölt az lehet, aki ezer ajánlást összegyűjt országosan. Ezután mindenki felírhat tíz nevet a szavazólapra, és a lista végső sorrendjét az alakítja, ki, ki hány szavazatot kapott. A koncepcióban ugyan nem szerepel, de ez az előválasztási szisztéma az országosan ismert és népszerű politikusoknak és civileknek kedvez, hiszen így könnyebben kerülhet egy baloldali országos listára olyan civil ellenzéki, mint Sándor Mária vagy akár Pukli István.

Végső állomás: Budapest

Karácsony Gergelyék az előválasztás időzítésére is tesznek javaslatot. Szerintük 2017 júliusának végéig meg kell állapodni a részletekről, azután augusztus közepétől szeptember végéig tartana a regisztrációs kampány,. Végül december közepéig tartana maga az előválasztási kampány, ekkor rendeznék megyénként az előválasztásokat.

Így 2017 végére lezárulna a folyamat: meglenne az összes egyéni és közös listás jelölt, illetve a baloldal kormányfő-jelöltje.

Az előválasztási vitákat és voksolásokat a választókerületek székhelyein tartanák, ezzel párhuzamosan zajlana tehát az online szavazás. A miniszterelnök-jelöltek pedig végigturnéznák a megyeszékhelyeket. Mivel a különböző választókerületekben egymás után tartanák a választásokat, hasonlóan az Egyesült Államokhoz, mód lenne visszalépésekre is. Az utolsó állomás maradna Budapest.

Átlagosan 3 ezer forintba kerülne szavazni

A PM becslése szerint az egész előválasztás egymilliárd forintba kerülne. Mivel Karácsonyék 3-4 százalékos részvételre számítanak (3-400 ezer ember), ezért egy adománygyűjtő kampánnyal a regisztrált választóktól átlagosan 3 ezer forintos hozzájárulást várnának. Ez nem azt jelenti, hogy ennyibe kerülne a regisztráció, ez lehet a Republikon által javasolt 200 forint körüli összeg, de persze a tehetősebbek többet is adhatnának az előválasztásra. Így jönne össze az átlagosan 3 ezer forint.

Karácsony Gergely, a PM társelnöke, Zugló polgármestere azt mondta az Indexnek, hogy az előválasztási javaslatot a Jobbikon kívül minden ellenzéki pártnak elküldik és várják az észrevételeket.

Mivel nyitott előválasztásban hiszünk, ezért abban mindenki részt vehet, párt, civil szervezetek, magánszemélyek, akik elfogadják a közös szabályokat.

Az előválasztás ötletéhez korábban csatlakozott az MSZP vezetése, a legutóbbi kongresszusukon az alapszabályba is beemelték az előválasztás lehetőségét. Pápa Levente, az Együtt-alelnöke egy írásában szintén emellett foglalt állás. A DK sem utasította el kapásból a dolgot, bár egy tavalyi konferencián a DK-s Kerék-Bárczy Szabolcs inkább az ellenérveket sorolta, és Gyurcsány Ferenc feltűnően nem ejtett szót erről korábbi röpirataiban.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!