Vendel
6 °C
19 °C

Még csak nem is kirívó ítélet a 14 éves lány molesztálóinak elengedése

eroszak nyiregyhaza
2016.06.16. 10:58
Egészen más a magyarországi ítélkezési gyakorlat aszerint, hogy felnőtt vagy 18 év alatti a tettes. Míg a szexuális erőszakot elkövető felnőttek szinte mindig rács mögött végzik, a fiatalkorúak gyakran megússzák felfüggesztettel: két és fél év alatt 33 fiú ügye végződött így. Ebbe a sorba illeszkedik a Debreceni Ítélőtábla keddi ítélete az öt nyíregyházi fiú ügyében, akik több mint egy órán át molesztáltak egy öntudatlan lányt, és még le is videózták, amit tesznek. A bíró a lány "meggondolatlanságát" enyhítő körülményként vette figyelembe, és ez sem egyedi: a bíráknak szóló kollégiumi iránymutatáshoz igazodott.

Letöltendő börtönről felfüggesztett fogházra enyhítették az ítéletét kedden Debrecenben annak az öt nyíregyházi fiúnak, akik szexuálisan molesztáltak és közben levideóztak egy magatehetetlen, 14 éves lányt. A bíró, Balla Lajos az indokláskor azt mondta, a bírói gyakorlat rendszerint enyhítő körülményként értékeli a sértett meggondolatlan magatartását. Ebben az esetben feltehetően arra gondolt a bíró, hogy a 14 éves sértett együtt készült bulizni későbbi támadóival, egyedül maradt velük egy lakásban, és alkoholt is fogyasztott velük.

Spronz Júlia, a nők és gyerekek elleni erőszak áldozatainak jogsegélyével foglalkozó PATENT Egyesület munkatársa szerint

ez az érvelés klasszikus áldozathibáztatás, és rendkívül gyakori a nemi erőszak esetek bírói gyakorlatában.

Ezzel párhuzamosan az elkövetők felmentése is nagyon gyakori, a legkülönfélébb indokokkal” – mondja Spronz.

A jogvédő elmondta, hogy a bíróságnak az úgynevezett sértetti közrehatásra figyelemmel kell lennie, de gyakran éppen ennek égisze alatt történik az áldozathibáztatás. „Hogy miért sétált egyedül az utcán, miért volt kihívó ruhában, miért fogyasztott alkoholt, miért találkozott a férfiakkal, ezeket az erőszakhoz amúgy nem kötődő dolgokat rendszerint beleveszik az érvelésbe” - sorol néhány példát a jogvédő szakember. Véleménye szerint egy ilyen enyhe ítéletnek „borzalmas társadalmi üzenete van, mert a sértettek nem mernek előlépni, a potenciális elkövetők pedig megerősítést látnak abban, hogy lám, nem történik jelentős szankció.”

Könnyelmű, kihívó magatartás

A bírói gyakorlat mögött ott van a háttérben a Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) Büntető Kollégiumának 56. számú véleménye, amely a büntetéskiszabásnál értékelhető tényezőkről szól. A Kúria honlapjáról letölthető hatályos büntetőjogi iránymutatások között megtalálható, ez áll benne:

„A sértett felróható közrehatása enyhítő körülmény. Ilyenként értékelhető a részéről tanúsított durva, erőszakos, kihívó vagy súlyosan sértő viselkedés, a jogtalan eljárás; (...); a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél a könnyelmű, kihívó magatartása.”

De ott van a nemzetközi egyezmény is

Galajda Ágnes, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke szerint a sértetti közrehatásról szóló kollégiumi iránymutatás mellé érdemes tenni az ENSZ közgyűlése által elfogadott, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló CEDAW-egyezményt, amelyet Magyarország ratifikált. Ez és még számtalan más nemzetközi dokumentum amellett foglal állást, hogy a nemi erőszak definíciója valóban az áldozat beleegyezésének a hiányán alapuljon, ismerjék el a nemi önrendelkezési jogot, ahogy az ENSZ Bizottsága Magyarország számára is megfogalmazta az 54. ülésen elfogadott záró észrevételeiben a Btk. módosítására irányuló javaslatait.

„Ebben a kontextusban nem fogadható el, hogy elmenjünk az áldozathibáztatás irányába” – mondta. A tanácselnök utalt  arra, hogy ez a fontos kérdés felmerült a pár évvel ezelőtti „Tehetsz róla, tehetsz ellene” rendőrségi kisfilm bemutatása kapcsán, amelyet végül a nőjogi szervezek indította tiltakozáshullám miatt visszavontak.

A felnőtteket le szokták ültetni

Az áldozathibáztatás önmagában nem, de az meglepte Spronz Júliát, hogy a fiatalemberek ítéletét felfüggesztettre enyhítette az ítélőtábla. Tapasztalata szerint ugyanis azokban az esetekben, amikor bizonyítást nyer a molesztálás, az erőszak, gyakoribb, hogy letöltendő büntetést kapnak az elkövetők.

Az Országos Bírósági Hivatal honlapján elérhető statisztikai adatok szerint felnőtt elkövetőknél tényleg a letöltendő a jellemző. Összesítettük a 2013-as, 2014-es és 2015 első félévi, szexuális erőszak miatt hozott jogerős ítéleteket, és azt találtuk, hogy a felnőtteknél az esetek 83 százalékában végrehajtandó szabadságvesztés az ítélet.

 

A fiatalkorú elkövetőknél azonban egészen máshogy néz ki a kép. A vizsgált két és fél éves időszakban valamivel többen kaptak szexuális erőszakért felfüggesztetett (33-an), mint ahányan letöltendőt (31-en), illetve náluk harmadik, viszonylag gyakori végkifejletként bejött még a képbe a javítóintézeti nevelés (18 eset).

 

Ebben az időszakban egyébként a legsúlyosabb büntetés, ami fiatalkorú kapott szexuális erőszakért, az 5 és 8 év közötti sávban lévő végrehajtandó szabadságvesztés volt. Az összes többi ügyben 5 évnél rövidebb büntetésről volt szó.

Galajda Ágnes elmondta: a gyermekjogi, gyermekvédelmi szempontok tükröződnek a büntetőjogi rendelkezésekben, mivel a fiatalkorúaknál eleve más a büntetési tételkeret, mint a felnőtteknél, és más a büntetés kiszabásának a célja is. Ha fiatalkorúval szemben szabnak ki büntetést, minden esetben az a cél, hogy helyes irányba fejlődjön, a társadalom hasznos tagjává váljon, és szabadságvesztés helyett elsősorban azokat a büntetőjogi következményeket kell preferálni, amelyek ezt mozdítják elő. 

Millió aláírón túl az amerikai petíció

Ha nem adja beleegyezését, az erőszak

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyik igen fontos, a nők elleni erőszakkal kapcsolatos döntése volt az M.C. kontra Bulgária (2003) eset, aminek az volt az eredménye, hogy a bíróság kimondta, Európában olyan hatékony büntetőjogi rendszerek szükségesek, amik a szexuális bántalmazás és visszaélés minden formáját elítélik.

1995-ban történt az eset, amikor az akkor 14 éves, M.C. néven emlegetett lány két ismerősével diszkóba készült valahol Bulgáriában. A buli után a lányt – akarata ellenére - egy víztározóhoz vitték, ahol az autóban a férfiak egyike megerőszakolta (ez volt élete első nemi aktusa). A nyomozás során a bolgár rendőrség azt állította: nem bizonyítható, hogy az aktus a nő akarata ellenére történt.

A hatóságok azért sem emeltek vádat az elkövetők ellen, mert az áldozaton nem voltak láthatók az erőszak nyilvánvaló nyomai, és csak ezeket tartották volna elfogadható bizonyítéknak arra, hogy nem egyezett bele a szexuális aktusba. Aztán az EJEB 2003-ban elmarasztalta a bolgár joggyakorlatot, és kimondta, hogy a bolgár hatóságok áthágták a egyezményt, amikor bizonyítékot akartak találni egy nemi erőszak esetben az ellenállásra. Az EJEB megállapította, hogy Bulgária megsértette az Egyezmény 3. cikkelyét (a kínzás tilalma), valamint a 8. cikkelyét is (a magán- és családi élethez való jog), és hangsúlyozta, hogy a nemi erőszak bűncselekményének bizonyításához elegendő a beleegyezés hiánya, abban az esetben is, ha az áldozat nem mutat fizikai ellenállást.

Spronzhoz hasonlóan érvel egy amerikai esetben Michele Dauber stanfordi egyetemi szociológia- és jogprofesszor. Ő állt az élére annak a kampánynak, amiben most már több mint egymillióan azt a bírót igyekeznek leváltatni, aki két hete egy szintén jó családból való amerikai fiatalembernek adott a kiszabhatónál lényegesen enyhébb büntetést, miután a férfi megerőszakolt egy öntudatlan nőt a világhírű Stanford egyetemen. Michele Dauber szerint Aaron Persky bíró rendkívül enyhe ítélete

bezárta a bíróság kapuit a nők előtt. Ez egy veszélyes döntés, ami a nők életét kevésbé biztonságossá teszi

- fogalmazott az AP-nek adott videointerjúban. A stanfordi oktatók és diákok vezette petíció már több mint 1,2 millió aláírónál jár.

Ebben a kaliforniai esetben a sértett egy 24 éves nő volt, aki tavaly télen a húgát kísérte el egy stanfordos buliba. Ott saját bevallása szerint sokat ivott, többet, mint amennyit a szervezete elbírt. Nem emlékszik az erőszakra, egy kuka mögött találtak rá, az első emléke a buli után az, hogy a kórházban van, a hajában tűlevelek vannak, a vaginája duzzadt és mocskos, valamint közlik vele, hogy erőszak áldozata lett. Az ítélet szerint az elkövető Brock Allen Turner – egy jó családból származó tehetséges úszó – a kezét és valamilyen tárgyat is beletett a nő hüvelyébe. Az elkövető hat hónapot kapott, pedig akár 14 évre is ítélhették volna.

Jól jön a jó családi háttér

Az amerikai médiában az esetet kritizálók nagy része szerint a fiatalember azért kapott ilyen enyhe büntetést, mert jó családból származik. Ez az érvelés a magyar bíró keddi indoklásában is előkerült, aki arról beszélt, hogy a fiúk javára értékelhető volt a rendezett családi hátterük, és hogy "határozott jövőképpel rendelkeznek". Az sem egyedi, hogy ez szempont az ítéletnél.

A családi háttérnek fiatalkorúaknál az Index által megkérdezett tanácselnök szerint abban áll a jelentősége, hogy segíthet visszatartani a fiatalt egy következő bűncselekmény elkövetésétől. Ha már megakadályozni nem tudták a bűncselekmény elkövetését, abban közre tudnak működni, hogy legközelebb ne kerüljön ilyen helyzetbe.

Amerikában Aaron Persky bíró ellen akkora felháborodás van még mindig, hogy kedden leváltották, levették egy másik szexuális erőszak ügyről. Bár eredetileg ő kapta, mégsem tárgyalhatja annak az ápolónak az ügyét, aki egy benyugtatózott beteget molesztált, írta az USA Today. Az illetékes ügyész kérelmezte – mert Kaliforniában erre a jog lehetőséget ad -, hogy Persky bíró ne tárgyalhassa az esetet, és el is vették tőle.

Petíciót indítottak itthon is

Közben szerdán Magyarországon is elindult egy online petíció a debreceni ítélet miatt Balla Lajos bíró ügyében. A petíció azt állítja, hogy Balla ítéletének áldozathibáztató indoklása "szükségszerűen a sértett további sérelmét eredményezi, és ezáltal etikailag és morálisan is vitathatóvá teszi a bíró alkalmasságát".

Az aláírók - szerda késő este 363-an voltak - követelik, vizsgálják felül bírói alkalmasságát és kinevezését.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)